Csekely ket es fel hetes kesessel tegnap ejjel
elkeszult az ujevi toltottkaposzta. (hogy en miert
csak ejszaka vagyok kepes komplex receptekkel
foglalkozni, az rejtely. Valoszinuleg maskor nincs ra
idom.)
Az eredeti adag import magyar savanyukaposztat mar ket
hete felfaltam, viszont nagyon jo friss koser
savanyukaposzta lelohelyre bukkantam.
A toltelek: haromnegyed kilo daralt pulykamell, 1
tojas, harom gerezd fokhagyma, ket kaveskanal paprika,
orolt bors, egy fej apritott voroshagyma, kapor,
vadrizses gyorsrizs, felig fozve.
Savanyukaposzta kiobliteve, harom szelet karaj
lepiritva, a karaj sultleveben dinsztelve a hagyma,
tovabbi ket kaveskanal paprika, kapor, savanyukaposzta
kis hozzaadott olajjal tovabb piritva.
Labas alja kibelelve a karajszeletekkel, ra kaposzta,
levelekbe gonygyolt toltelekek, fustolt lengyel
pulykakolbasz karikak, baberlevel, tetejere ujabb
kaposztareteg, ra husleves, amig ellepi. Osszeforral,
masfel orat foz.
Nem rantottam, nem habartam, es tejfol nelkul is
tokeltes, de a karaj volt a legtokeletesebb eleme a
kompozicionak.
(legkozelebb ketszeres adag kaposztat fogok piritani
ennyi gombochoz, es kiprobalom level nelkul. A
tolteleknek nem volt igazan texturaja, ugyhogy
legkozelebb sajat kezuleg daralom, es tunodom, milyen
lenne mondjuk gombat, vagy zellerszarat apritani bele,
mint egy fasirtba.)