(Nu, tegnap végre én is spárgáztam
egyet. Spárgakrémleves, aztán
csőben sült spárga.
Emígy:
spárga cukros, sós vízben puhára.
Eközben Mornay mártás készül,
emígy: nagyon világos vajas
rántás, bele forró tej. Benne
úszik egy lángon megpirított fej hagyma
szegfűszeggel megtűzdelve.
Szerecsendió, fehérbors. Aztán
tejföllel elkevert tojássárgája.
Végül reszelt sajt (nálam ez
karaván, mint szinte mindig.) Aztán:
spárgákat (egy kis maroknyi
kivételével) sípjukkal egyirányban
kivajazott jénaiba. Rálocsol száraz
fehérbor. Rájuk fektet füstölt
tarja, majd jó vastagon befedni a mornay
mártással. Tetejre reszelt karaván
és zsemlemorzsa. Be a sütőbe,
amíg nem lesz ropogós.
Amíg ropogós lesz:
spárga főzővízében egy
darab leveskocka szétfőz. Közben vajon
párol egy fej hagyma, egy sárgarépa,
jó maréknyi póréhagyma. Ha puhul,
ráöntjük a leveskockás
főzővizet, meg némi tejet.
Továbbfőzzük, bele a puha spárga
egy része. Ekkor jön a botmixer!
Ízesítés: só, bors,
őrölt kömény, fehérbor,
petrezselyem . A kimentett spárgából
még apró darabokat szórunk a
krémlevesbe.
Elfogyasztjuk, utána sütőből
kivesszük a ropogós tetejű
csőben sültet, és azt is
elfogyasztjuk. Uff.)