(Nem is meséltem milyen élményem volt a
hétvégén! Ún.
"csikótűzhelyen" főztem,
vagyis fatüzelésű
kemenceszerűség tetején
lévő vaslapon. Lehet, hogy nem voltam
túl autentikus; indiai bárány
készült. Emígy:
Bárányhúsból késsel
lenyesegetni, ami használható. Ez a
legidegesítőbb, mert a 2400 ft ára
bárányból kb 25-30 dkg-nyi
színhús marad meg... Ezt sóval, borssal
ízesített lisztbe forgatom, aztán
pirosra pirítom őket olajon. Utána
kiteszem őket papírtörlőre. A
fennmaradt zsiradékon hagymát,
répát és zellert párolok. Erre
jó nagy maréknyi cukkini,
póréhagyma és virágjaira szedett
karfiol kerül. Fűszerek: sok curry ,
közepesen sok mustármag, só, bors.
És gyömbér, elvileg, de az nem volt.
(Vizet is kútról kellett hozni...) No,
aztán egy-két deci vizet alá, hogy a
karfiol is megpuhuljon. Újra kell
fűszerezni a vége felé. Amikor a
karfiol majdnem puha, szétfőztem benne
két, karikákra vágott paradicsomot.
Végül közepesen rengeteg friss
koriander kerül belé, meg a bárány
vissza. Köretként rízst ettünk.
Mondhatom, betyárjól sikerült, és
valszeg ilyet nem látott még a jó
öreg csikótűzhely sem...)