(Semmi különös, hagymás
rostélyos, de mivel életemben
először vettem és ettem
szürkemarhát, leírom. Szóval
vettem pár szelet szürkemarhát, valami
nemesebb részét, de nem tudom mi volt,
talán hátszín. Kíméletesen
kiklopfoltam, só, bors, sok mustár.
Hagymát karikákra vágtam,
szétszedtem lukas karikákra, sóztam,
liszteztem, serpenyőben, forró olajban,
állandó kevergetés mellett
kisütöttem, majd kihalásztam
őket, és zárt helyre tettem.
Eközben kumplit apróbb kockákra
vágtam, sós vízben
előfőztem, egy másik tepsiben bacont
és hagymát pirítottam, ezen
pirítottam meg a krumplidarabokat.
Végül a hagymából visszamaradt
olajon sütöttem ki a szelet húsokat.
Ezeket tányérra tettem, jó magasan
felpúpoztam a sült hagymakarikákkal,
köretnek baconos pirított burgonya.
Tányérra került még mustár
és saláta is. Jó volt igencsak. A
szürkemarha tényleg kicsit más, de nem
annyival más, mint amennyivel az ára
más. A mangalica jobban meggyőzött
múltkor.)