(Gyengébb idegzetűek ne olvassák, de
egy régi magyar recept alapján
világbajnok levest készítettem. Ha
valaki továbbírja majd a 18000 nél
lefékeződött
szakácskönyvünket, akkor nem lesz
könnyű nevet találni neki...
Vesét (én marhából kaptam a
Fény utcában, amúgy jobb a sertés
hozzá) és nyelvet (itt is sertést
ajánlok) megtisztítok, megmosok, és
vékony szeletekre vágom. Olajon hagyma,
rá a belsőség, és
fehéredésig pirítani kell (ez nekem nem
jött össze, nem akart kifehérdeni, de
mindegy). Ekkor felöntöm vízzel,
só, babérlevél, bors, és
kíméletesen főzöm benne egy
jó másfél órát. Mikor majdnem
puha, vékonyra vágott sárgarépa,
és fehérrépa kerül bele. Ezekkel
is együtt főzöm, ezalatt
zsemleszínű rántás
készül hozzá, jelentős
mennyiségű zúzott fokhagymával,
kevés pirospaprikával, és
őrölt köménnyel. Mikor a
zöldségek és a "hús" is
puha, berántom a levest. Kiforralom,
utófűszerezem: só, bors,
kömény. Keverek bele egy fél pohár
tejfölt, ezzel is kiforralom, és pár
evőkanál ecettel, valamint durvára
vágott petrezselyemmel fejezem be. Nagyon
érdekes, nagyon jó, és nagyon
hagyományos, és laktató is.)