Kulináris

Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is!
Recepttár: http://www.veve.hu/kulinaris.htm

Tulajdonos: Székely Anna [Annache]

Kategória: Étel - ital

Link a topikhoz: link

 

 
Bőhm Kornél [Joja]
(Tényleg, mi történt?)
  • #23011
  • 2005. november 24. 18:34
Zeibig Anna [Annapanna]
Miert torlitek ki a hozzaszolasokat? vmi csunyat irtatok?
  • #23010
  • 2005. november 24. 18:10
Szamos Réka
23004: (ez nagyon guszta!)
Visy Beatrix [maminti]
{{{Törölt hozzászólás!}}}
Székely Anna [Annache]
{{{Törölt hozzászólás!}}}
  • #23007
  • 2005. november 23. 22:28
Józsa Márta [jota]
A fenébe, megint kidobta a válaszom 
Szóval Tamás, a rókagombával biztos nem keverem, a kedvenc gombám, és ismerem, mint a tenyerem, különben is nehéz összetéveszteni. Van egy tinórufajta, amiből az öcsém rendszeresen főzött lekvárt, hogy pont milyen, azt megkérdem tőle, ott lehet, hogy tévedtem. Arra emlékszem, hogy melyik könyvből, Veress Magda gombáskönyvéből, ami recepteket is tartalmazott. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy ez Erdélyben történt, ahol jóval több a fenyő, és így jóval több a tinóruféle is.
  • #23006
  • 2005. november 23. 18:42
Lengyel Ildikó [Kooka]
22996: Eddig én is így tudtam és csináltam, de tegnap az itteni beírások hatására kipróbáltam a beáztatós figurát és lényegesen finomabb lett.
És nem sütőben sütöm, hanem a mikró pirító programjával kb. 6-8 percig (mennyiségtől függően).
szamarasz vera zoé [zooe]
sziasztok,
ezt ismeritek?
http://chiliesvanilia.blogspot.com/
  • #23004
  • 2005. november 23. 17:25
Prof. Dr. Székffy Tamás [Prof]
23001: Márta! Szerintem te kevered a közönséges (sárga) rókagombával. Az inkább barackillatú. Augusztusban--szeptemberben tele volt vele a Mátra és a Vértes. Nem lehetett úgy menni 100 métert, hogy ne találkozzon vele az ember. De volt rengeteg más is, ami finom: óriás pöffeteg, sárga korallgomba, őzlábgomba, szürke tölcsérgomba. Kilószám cipeltük le a hegyről.
A gyűrűstinóru is ehető, bár a fentiekhez képest annyira nem jó. Inkább fenyveserdőkben fordul elő, én még nem találkoztam vele, sőt, gombászó ismerőseim sem említették.
Nagy Zsuzsanna [gombi]
23000: nem hinném, hogy nagy gáz lenne...
Józsa Márta [jota]
a gyűrűstinórú nagyon finom, barackillatú gomba, mi is főztünk belőle régen lekvárt. de fogalmam sincs, hogy hol lehet szedni
  • #23001
  • 2005. november 22. 11:18
- - [-]
ha nincs itthon tojásom az nagy gáz?
mással kenném, mondjuk cukros tejszínnel vagy nemtom..
  • #23000
  • 2005. november 22. 11:14
Nagy Zsuzsanna [gombi]
Sörkifli
Sörkifli (32-40 db)
Hozzávalók:
1 kg liszt
3 kávéskanál só
3 evőkanál cukor
7 dl tej
5 dkg élesztő
1.5 dl olaj
2 tojássárgája
mák, szezámmag, lenmag, reszelt sajt - ízlés szerint.
Liszt, só, cukor összegyúr, tej meglangyosít, cukor felolvaszt, bele az élesztő, felfuttatni.
Hozzáadni a liszthez, összegyúrni, jól kidolgozni, majd 20 percig hagyni pihenni.
5(? - én csak 4-et csináltam) egyforma cipót csinálni a tésztából, tányér nagyságúra nyújtani és 8 egyenlő darabra felvágni.
Kifli formájúra feltekerni, 2 db tojássárgájával megkenni, szezámmagot, mákot, lenmagot, reszelt sajtot, bármit rátenni.
Kb. 15-20 (szerintem inkább 20-25) perc alatt megsütni,forrón kivenni, szalvétára vagy konyharuhára tenni, hogy a zsiradékot az szívja fel.
Én pár darabba belülre is tettem reszelt sajtot, nagyon finom lett, de lehet bele tenni csíkokra vágott sonkát, bármit, ami maradék akad otthon a hűtőben ;)
  • #22999
  • 2005. november 22. 11:10
Prof. Dr. Székffy Tamás [Prof]
Sziasztok!
Megint csak write-only módban, mert nincs érkezésem visszaolvasni.
A hétvégén felhasználtam az írót, következzenek a tapasztalások.
Első körben ún. vasárnapi zsemle: sima liszt--só--író--élesztő keverék, hűtőben kelesztve éjszakán át, majd maggal megszórva kisütve. A recept szerinti arányok csipetketészta sűrűségű masszát adtak, aminek a következtében a kész zsemlék is inkább gránátszerűek lettek, mint foszlós puhák, de frissen ehetőek voltak, sőt, finomak (jobbak, mint az E-fullos gyáriak). További tapasztalások később, a receptet is inkább akkor írom, ha tényleg finom lett a végeredmény.
A második próba egy író bajor módra nevű nagyon könnyű, enyhén savanykás desszert. Ezt írom menten, mert érdemes kipróbálni.
Kell hozzá 7,5 dl író, aminek kb. a felében el kell vegyíteni 7 deka porcukrot és 2 evőkanál zselatint. Mindezt lassú tűz fölött, állandóan kevergetve. Nekem az egészhez az instant zselatin okán kb. 3 perc elég volt, hagyományos (lap) zselatinhoz azért ennél több idő kell, meg egy kis pihentetés előtte, hogy a zselatin némi nedvességet szívjon magába. Ha a zselatin felolvadt, lehet a tűzről levenni, belerakni 3 evőkanál citromlét, egy kávéskanálnyi reszelt citromhéjat és az író maradékát. Az egészet elkeverni és kb. 40-50 percre a hűtőbe tenni, ott néha megkeverni. Megdermedni nem fog, akkor jó, ha egy hideg tányérra cseppentve nagyjából egyben marad, nem terül szét. Ezután felverni kemény habbá 1,5 dl tejszínt, egyből utána az írós keveréket is kissé felhabosítani (fröcsköl, mint a veszedelem), majd lazán belekeverni a tejszínt. Az örömteli egyesülés után az egész keveréket a még mindig nem elrakott robotgéppel krémes állagúra dolgozni kb. fél perc alatt, majd jöhet a porciózás. Az eredeti recept szerint egy 1,5 literes üveg tortaforma a nyerő (hasonló a kuglófformához a középső cső nélkül). Én ezt elvetettem, mert nehéz szépen tálalni. Helyette félgömb alakú, kb. 3 decis fagylaltkelyheket töltöttem meg színültig, majd raktam vissza a hűtőbe jó 3-4 órára (ekkor már megkocsonyásodik). A végső tálaláshoz kell egy 80 dekás őszibarackkonzerv vagy -befőtt. A recept szerint a konzerv levét be kell sűríteni kukoricaliszttel, én ennek híjján sima keményítőt használtam (és jó lett, bár szerintem ez elhagyható, ha kellően sűrű a lé). A recept nem írja, de ismerve a konzervek hovatovább gejl édességét, én ebbe is beletekertem egy fél citromot, biztos, ami biztos (jót tett neki). Az öntet akkor jó, ha híg mézszerű (olajos sűrűségű).
Tálalásnál az írót egy tányérra kell borítani, körberakni a falatnyi darabokra vágott őszibarackkal és meglocsolni az öntettel, esetleg a tetejér dísz gyanánt reszelt citromhéjat tenni.
Jó étvágyat!
[Az író bajor módra őszibaracköntettel forrása: Mary Berry: Torták, sütemények, csemegék. Kulturtrade Kiadó, 1995. 34. o. -- most inkább a Vince Kiadó boltjában érdemes keresni, 2002-ben újra kiadták.]
Minden jókat!
Prof
  • #22998
  • 2005. november 21. 16:28
- - [-]
Én úgy szoktam kiszűrni a rossz gesztenyét,hogy beledobom őket egy fazék vízbe,és ami feljön a felszínre,az tutira rossz!
  • #22997
  • 2005. november 21. 10:59
Székely Endre [Yves_Montand]
Gesztenyét nem szoktuk áztatni, hanem egy kis, éles, hegyes késsel bevágjuk X alakban, és egy kis vajat kenünk a vágásra, úgy tesszük a sütőbe. Így nem kell alá, elé, mellé víz.
  • #22996
  • 2005. november 21. 10:50
Visy Beatrix [maminti]
22986: én már mindent próbáltam gesztenyesütésnél: a legtutibb, ha előtte öbb órát ázik, s akkor nem kell a tepsibe víz. (Áztatás azért jó, mert a több hete, hónapja száradó és vizet vesztő mag újra megszívja magát vízzel.) Bevagdosni áztatás előtt. Nagyon finom puha, omlós lesz a gesztenye. (Sütés kb. fél, háromnegyed óra erős tűzön.) Persze ki kell fogni, hogy ne legyen minden 4-ik hibás...
Székely Anna [Annache]
Ráadásul a főzővizet ki lehet fagyasztani és le lehet szedni róla a zsírt. Ha összekevered a sütőben kijött zsírral, szerintem finom. De azért várjál ezzel, míg Endre bejelentkezik és elmondja a tutit. És hát nálunk nem cél, hogy legyen sok pecsenyezsír.
  • #22994
  • 2005. november 21. 10:14
- - [-]
De kipróbálom, Anna, mert már érdekel, hogy milyen lesz így a hús, úgyis kell a hely a mélyhűtőben.
  • #22993
  • 2005. november 21. 10:05
- - [-]
22991: épp elég?
nálunk elfogy zsíros kenyérnek minden
Székely Anna [Annache]
22983: Akkor marad épp elég zsír, ha az ember előtt kicsit kifőzi. Nekünk működik.
Gesztenyét én nem áztatom, hanem nagyon éles késsel bevágom, aztán be a sütőbe.
- - [-]
22989: szia, nem javaslom, nekem úgy sose sikerült, csak a beáztatásos módszerrel - és más ismerőseimnek is ez a tapasztalata.
- - [-]
szia ayin! és ha teszek a tepsibe vizet, akkor nem kell kivárnom azt a két órát, amíg ázik? :)
  • #22989
  • 2005. november 21. 09:07
- - [-]
tepsiben víz? na én ezt is hanyagoltam :)
  • #22988
  • 2005. november 21. 09:02
- - [-]
22985: kell azt bizony áztatni, akkor tutira puhára sül. És ha áztatod, akkor már nem kell, hogy sütés közben is legyen a tepsiben víz, elég, amit beszivornyázott.
- - [-]
22985: akkor most felteszem a nagy kérdést: mennyi ideig kell áztatni? anyám szerint (nálunk is ő a gesztenyemágus) legalább két órát. tényleg ennyit kell várni???
- - [-]
22984: ja, biztos...
én még sose áztattam, de úgy biztos jobb, mindegyik megpuhul. Nekem egy jó párba majdnem beletört a fogam. Ez eszembe se jutott. (lúzer vagyok, nálunk mindig anya csinálta, ő a zengővárkonyi, ő ért hozzá :) )
- - [-]
22982: persze hogy áztatom a gesztenyét, mindenki áztatja, én csak másokat utánzok :)
miért, nem kell?
(a _vasi_ búcsúban is vödörben áztatták, aztán tűzben megsütötték, uh de finom volt...)
- - [-]
Anna, főzni????
dehogy kell! pont az benne a jó, hogy a bőre alól kisülő zsírja végigcsorog a kacsán, és frankón megsül benne.
A zsír meg tök értékes, aminek rosszat tesz, ha vízben főzöd.
Egy idő után le kell alóla önteni a zsírt, és egyáltalán nem tocsog, inkább száraz marad úgyis, ezért kell finom mártást adni mellé.
  • #22983
  • 2005. november 21. 08:14
- - [-]
hahó
1. kacsa: én sose vagdosom , csak a sütőbe be.
meg lehet sóval (rozmaringgal) dörzsölgetni, attól függ, mit akarsz vele.
2. káposzta: van vele macera, de épp tegnapelőtt ettem pótanyám világbajnok pároltkáp-jából, ő almával, aszalt szilvával és kicsi borral csinálja, volt hozzá vaddisznó oldalas és hagymás krumpli...áááááááá
3. Juli: beáztatod a gesztenyét????????
az jó???
  • #22982
  • 2005. november 21. 08:09