Az alábbi történet a Koppenhágai
Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
A kérdés így hangzott:
"írja le, hogyan mérhető meg egy
felhőkarcoló magassága egy
barométer segítségével!"
Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt,
rákötöd a barométer tetejére,
majd a
barométert lelógatod a földig.
A zsinór hosszúságának és a
barométer magasságának összege
megegyezik a felhőkarcoló
magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a
vizsgáztatót meglehetősen
feldühítette, így a vizsga nem
sikerült.
A diák azonban nem hagyta magát, mivel
szerinte a válasza abszolút
helyes volt.
Az egyetem vezetősége így
kijelölt egy független bírát, aki
megállapította, hogy bár a válasz
helyes volt, ám semmiféle fizikai
ismeretet nem tükrözött.
A probléma megoldására behívatta
magához a hallgatót, és hat percet
adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a
fizikai alapismeretek
birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a
homlokát ráncolva gondolkodott.
A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy
az idő.
A diák ekkor megszólalt, és
megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot
tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is
adja elő.
A biztos nógatására aztán
belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy
megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és
ledobjuk onnan.
Mérjük a földet éréséig
eltelt időt, majd a kérdéses
magasságot
kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t
négyzet' képlettel.
Viszont ez a módszer nem túl szerencsés
a barométer szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap,
megmérhetjük a barométer
magasságát, és az
árnyékát.
Ezután megmérjük a
felhőkarcoló árnyékának
hosszát, és aránypárok
segítségével kiszámíthatjuk a
magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy
rövid zsinórt
kötve a barométerre, ingaként
használhatjuk azt.
A földön és a tetőn megmérve
a gravitációs erőt, a
'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)'
képlettel kiszámíthatjuk a kért
magasság értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik
tűzlétrával, akkor
megmérhetjük, a barométer
hosszánál hányszor magasabb, majd a
barométert megmérve egyszerű
szorzással megkapjuk a kívánt
eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre
kíváncsi, akkor a barométert a
légnyomás mérésére
használva, a földön és a
tetőn mérhető nyomás
különbözetéből is
megállapítható a
felhőkarcoló magassága.
Egy millibar légnyomás
különbség egy láb magasságnak
felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak
bennünket, hogy próbáljunk
eredeti módszereket kidolgozni, ezért
kétségtelenül a legjobb
módszer a felhőkarcoló
magasságának
megállapítására az, ha a
hónunk
alá csapjuk a barométert, bekopogunk a
portáshoz, és azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az
épület, neked adom ezt a szép új
barométert'."
A történet csattanója, hogy ezt a
renitens diákot Niels Bohr-nak
hívták, és ő a mai napig az
egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.