Téged-tudva
-----------------
Nem vagy itt, lassabban múlnak hát a
percek,
elmémben kószálgat csapzott
gondolatom:
éjjente felbukkan hű lován a
herceg,
párjáért indulva rossz csatákba,
vakon,
dúdolva keresi dalához a tercet…
Versekben, vonaton, téged-tudva lakom.
\tArcodra gondolok; kendőre, kalapra,
\tkezedben virágra, és minden új
napra.
Mint amikor néha lehajtod a fejed
kabáthajtókámra, vagy ha eső
esik
zúdulva, kopogva – keresem a helyet,
ahol mindkettőnkre kevesebb szem les
itt…
Jó néha elbújni; metrón, buszon
– veled
– a sok bamba népek észre nem is
veszik
\tmi minden buzog föl túl a
szemhatáron,
\tamikor az ajtót mögöttünk
bezárom –.
Téged-tudva lenni – ez egy jó
állapot!
Csak ilyenre vágytam: várni minden
percet,
várni percet, órát; estét,
reggelt, napot:
mikor találkozunk, minden téged sejtet.
Szeretem, ha itt vagy, szinte bárány
vagyok,
ami minden kérdést, gátat
lelegelget.
\tKezedről az erek, hajadból az
árnyak
\tmesszelopakodnak; ég veled,
búbánat!