Vers mindenkinek

[veeerseeeek :) ]
szétfoszló függöny
pityereg, nélküle mi
lesz az ablakkal
nem is az
hogy fázol tovább
mit zavar ez Téged
csak egy újabb sohamár
amikor annyira távolra
dobtad a követ
hogy a gyűrűkkel
a vízen utánuk evezek
könyörület
hit és bizalom
kötözi meg az Istent
mégis magasztalom
mert nem is az
hogy fázok
csak a kövek között
vagy a gyűrűkben
keresek egy halom
mit is?
hitvány álmot
örökre halott
kiáltásként fúlnék beléd
mert már annyira sajnálom
magamat
hogy tovább nincs is miért
gyászözön mossa el a világot
újra felállok
csak a szívem marad még
sárban pihegve
ki rázza meg magát
ha esőbe téved
örömében
cseppekben hullik
a világ
szememre
csakis így l/átok
tiszta szürkületben
nappali vakság

35840:
Remélem, nincs nagy baj! :-((

Hideg nekem kezem, lábam,
piros vérem kék lett, láttam.
Azóta hagytál Te is el,
Mostmár hová tegyem fejem?
Elvitted még a párnám is,
meg a fehér kismacskám is.
Igaz, Őt nem is szerettem,
mert mindig megkarmolta kezem.

miképp lepjelek meg,
tán lepkejelekkel,
vagy tán vészjelekkel?
kedves, egyelek meg!
hogy miként lehetett,
magam sem értem meg,
szám széle megremeg,
ma még nem ehetett
ha rászánod magad,
és visszajössz hozzám,
kipirul az orcám,
s vakarom talpadat

Hogy miként is lehetett,
hogy elengedtelek,
ezt talán még
magam sem értem meg.
Ha rászánod magad,
s visszajössz hozzám,
Jaj,de felvirul majd
nékem az orcám.
Bizony többet soha
el nem engedlek
mindig azt lesem majd,
miképp lepjelek meg!

SZÍV
lefejezés előtt
megkapja a szivart
és a végén ő szív

35838:
a halál már csak ilyen. szomorú...
sírodon megannyi koszorú:
eltemmettek.
s én próbálom hinni,
amire neveltek:
a vég csak az eleje
egy új, jobb kezdetnek.

Leültem, hogy felkelhessek,
tűzre száraz fát tehessek,
mesédet, hogy meghallgassam,
s majd szemem csukódik lassan.

35837: Szia Dorka!!!
ez kissé szomorú.
---------------------------------
(ez csak úgy eszembe jutott):
Kinek nem elég a domb, mert folyton hegyre vár,
annak nem pihenés gyönyörködni Tihany lábainál.

Elmentél.
Távolból közel szeretet-szárny ölel
s felriadtam mámor röptedre
itt-maradok búcsú.
keserű hiány
már mind eltemetve.
maradj-még könnyekbe csomagolt annyi mosoly-emlék..
vagy Te maradj...vagy én is Veled mennék
kertedben gödröm, testemben lelked
most Te is én vagyok
s én nyugszom benned.

35834: Köszi! :)

PÁLYÁZAT - SODRÁSBAN 2008 c. ANTOLÓGIA
Kiíró: Barátok Verslista
Pályázat címe: Amatőr írók, költők antológiája.
Pályázhatnak: Magyarországon és határainkon túl élő magyar nyelven író
amatőr költők, írók.
Kategóriák: vers és próza
A pályázat célja: tehetséges amatőr irodalmi alkotók felkutatása
1.) A Barátok Verslista - a Vizuális Pedagógiai Műhely BT.
közreműködésével - pályázatot ír ki abból a célból, hogy amatőr költők és
írók publikálási lehetőséget kaphassanak egy Irodalmi Antológiában.
2.) Az antológiában téma megkötés nincs! Vers és próza is beküldhető,
bármilyen témában, terjedelmi korlátok nélkül!
3.) Vallási, politikai vagy másokat sértő írások a pályázaton nem
indulhatnak.
4.) Beküldés: a pályázati anyagokat e-mailben (csatolt fájlként) 11-es
betűnagysággal, Times New Roman betűtípussal, A5-ös méretben (oldalnagyság:
148x210 mm - kb. 35 sor/oldal - szövegtükör kb. 9,8x16 cm), 2,5-2,5-es
oldalmargókkal, normál sorközzel, 1 hasábos tördeléssel fogadunk csak el.
Szerző neve: Írás címe sor után 1 üres sort követve következzék maga az
írás. 1-1 írás között 2 üres sor legyen.
Beküldési cím: antologia2008@verslista.hu. A beküldésről visszaigazolást
adunk emailen!
5.) Beküldési határidő: 2008. június 1.
6.) Kizárólag jogtiszta, a pályázó által írt pályázati anyagot tudunk
elfogadni.
A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell egy aláírt, (személyi
igazolványszámot, pontos lakcímet, teljes valódi nevet - és esetlegesen
ettől eltérő írói nevet, amin megjelenni kíván - is tartalmazó)
Nyilatkozatot a szerzőtől, miszerint a pályamű(vek) saját szellemi
terméke(i), és a szerző hozzájárul annak térítésmentes leközléséhez a
Barátok Verslista által (a Vizuális Pedagógiai Műhely BT. segítségével)
kiadott antológiában.
7.) Nevezési díj: 3000 Ft/A5-ös oldal (2.5-2.5-es margókkal - kb. 35
sor/oldal). Befizetett oldalanként KETTŐ kötet jár a szerzőknek ezért!
A nevezési díjat kérjük az alábbi címre befizetni: Baranyai Attila, 8263.
Badacsonytördemic, Római út 84. Nevezési díjat a kiadó nem fizet vissza.
Plusz példányok EZER forintos áron rendelhetők meg! A közlemény rovathoz
kérjük odaírni: "SODRÁSBAN 2008"!
8.) A nevezési díj befizetését igazoló csekk másolatát postai úton kérjük
eljuttatni, a Nyilatkozattal együtt címünkre.
9.) A szerkesztők által nem megfelelőnek tartott írások az antológiába nem
kerülnek bele. Erről a szerzőt értesítjük. A szerzőnek lehetősége van a
befizetett oldalszámnak megfelelően másik írás beküldésére ezen írás
helyett.
10.) A beérkezett írásokat nyelvi lektor fogja átnézni. A lektor által
javasolt módosításokat a szerzőkkel egyeztetni fogjuk. Az antológiában csak
nyelvi lektor által átnézett írások kerülnek be.
11.) Antológia várható megjelenési ideje: 2008. szeptember
12.) További információ: attila@vpm.hu.
Szeretettel üdvözöl:
Baranyai Attila
Barátok Verslista vezetője
attila@vpm.hu

35832: - Olvasható volt, s egy idő után az ember örömét leli benne. Sztem nem fontos a cím. A fontos, hogy írj tovább! Ilyenedet, másokat? Mindegy. Tedd föl ide, s ha jelzed, hogy érdekel, biztos lesz, aki megírja benyomásait. [derül]

Valamit elvesztettem,
s most hiába keresem a szikrát,
hogy lássam végre
- hová gurult a gondolat -
szemem csak homályt lát.

Kedves fórumozók!
Nagyon hálás lennék, ha leírnátok a véleményeteket a következő sorokról (a cím még nem végleges):
Felelés
Hármas. megint hármas
mért nem ötös?
tanárnő, adjon több ötöst!
ne csak mindig hármast.
tanultam én, de nem pontosan,
lehet, hogy nem tudom alaposan,
de adjon kérem végre ötöst,
egyet,
ne csak hármast,
közepeset.
Kitűnő voltam,
gyerekkoromban
most is gyerek vagyok!
Nem kamasz!
13 év?
Nem vigasz!
Adjon ötöst és felnövök
gyermekből ifjúvá serdülök!
Ne hármast!
Letörőt
szívemet, kedvemet
elcsüggesztőt.
Kérem tanárnő, ezegyszer
reám nézzen,
s adjon jegyet: személyesen.
Nem a tanulás a lényeg
engem nézzen
mérje lényem!
Lehet, nem tudom alaposan
nem tanultam meg túl pontosan
de kell az ötös
hogy felálljak
mély völgyemből kitaláljak
s ebből meríthessek erőt,
lelket tovább-lendítőt!
(köszönöm előre is!!)

35830:
Jó gondolatok!
Most próbáld meg versbe foglalni...

Ember
Hosszú,hosszú idő után
fajunk felemelkedett.
Lassan megtanult járni,
értelmesen gondolkodni,
tudatosan cselekedni.
Felfedezte a gyönyört,
szerelmet.Megtanult örülni,
sírni, egymásra odafigyelni.
Csodákat művelt, alkotott épített.
Egy idő után azonban elégedetlen lett.
Már soha, semmi nem volt jó,
mindig újat, szebbet és többet akart.
Már neemcsak az alkotóvágya,
de a telhetetlensége is fokozódott.
Hát, így jutott idáig
az emberiség.Most itt tartunk:
Hajszoljuk a pénzt, a sikert.
A világ egy nagy rohanás lett.
Mindenki másért, másfelé tart.
Vannak, kik a munka
a karrier szerelmesei,
mások a mának,a szórakozásnak élnek.
Közbe elfelejtenek, elfelejtünk valamit,
a legfontosabbat:őszintén, szívből szeretni.
Hisz ahhoz, hogy békében élhessünk,
meg kell tanulnunk egymással
újra beszélgetnünk,
és tiszta szívből szeretnünk!

Hajléktalan
A lakásom kabrio, hisz
fedele az nincs neki.
Ajtóm sincsen, hol az ember
menne be, vagy jönne ki!
Nem piros az egyik csap, és
nem bilikék a másik,
igy is vizem - ha zápor van -
akad nekem rogyásig!
Nem csöpög a radiátor,
- ingyen van a fűtésem,
hevít a láz, ha elkapom
megint a meghűlésem!
Mellettem a hűtőgépem
tíz centiire a padon,
hogy tavaszra elromlik, én
abszolút nem fájlalom!
Amit kapok, az a menü.
Sokszor böjt a vacsorám,
hogy az nagyon egészséges,
mondják, és én tudom ám!
Este, hogyha vendégem jön,
szomszéd padra terítek,
amit aznap összeszedtem,
ő eszi a felit meg!
Akkor megyek szabadságra,
amikor csak akarok,
nem goromba a főnököm,
Nem mondja, hogy "balfarok",
az Apeh, s végrehajtó
otthon sose találnak…
- A téren a második pad!
- üzenem a Halálnak…

35825:
Fák virágba borulnak,
Tavaszi szél lengedez.
Szívek megdobbannak,
Érzik már a meleget.
Sárga kikerics virít már az udvaron,
Szeretnék boldog lenni, mint egykoron.
Mikor a szívben a szerelem tüze ég,
Hisz nem is volt ez olyan rég.

merengek és elmeháborúba
szív szakad ha lopott
tekinteted
semminek néz

35825: [ mosoly ]
szédülök a világban
körhinta ez
elmosódó tavaszok

Zöldbe öltöznek a fák,
de holnapután
már újradermed a világ.

35823: és ezer levél öltözik zöldbe
az iwiw kacsintos hullámhosszán.

Zsongó idő
Bennem csendek hegedülnek,
s gondolatok röppennek az égre,
míg belőled egy árny iszik,
pedig éned kívánkozik fénybe.
Ne add lelked pocsolyának,
hűs patak vár messze hegyek völgyén,
vágyódásod örök álom,
ábrándoknak tanúja a holdfény.
Új tavasz jön, szelek húznak
felhőket fölénk, virágok dalát,
s új szerelmet játszik velünk
a természet, amíg a szem ellát.

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
(Berczeli Anzelm Károly fordítása)
------------------------------------------------------------------
Tereskova: Magyarország
Van egy ország,
ahol ébren kell élnem,
Magyarország.
A te arcodban látnám
a magam arcát.
Ölelésben ínség,
a hazug ügyben hűség
voltál.
Én ezt arcot már őrzöm
Magyarország.
De mégis hiszek
egy életen át...
Magyarország,
te vagy a szívembe írva.
Magyarország!
Én a te lelkedre bízva
Magyarország.
Ne vezess meg engem,
és amit meg kell tennem,
segítsd!
Legyél a holnapba rejlő
bizonyosság,
én, az életem bíztam
rád.
Magyarország!
Ahol élnem kell, kérlek
Magyarország.
Ahol az arcomba vágják
a magam arcát.
Ahol a túl jó nem kell,
csak az a jó középszer.
"Te várj!˛mondod,
és űzöl el tőled
Magyarország,
én, ezer év óta várok rád.
Gyere, és egyszer végre,
amikor új nap ébred,
ne várj!
Gyere, és ébredj fel végre
Magyarország!
Én, 1000 év óta várok már.
Magyarország!
Idegen földön ha járok,
Magyarország,
velem az út is megfordul
haza hozzád.
Nagy elődök kérnek,
kiket elűztél innen
hazánk.
Jól emlékszel rájuk,
Magyarország!
Milliók fájdalma szállt már rejád.
Nagy elődök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
hazám.
Ahogyan ők élnek benned,
Magyarország.
Áldásod szálljon végre ránk!
Legyél a számomra is
bizonyosság,
én is az életem bízom rád.
Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság,
és a mi áldásunk szálljon rád!
---------------------------------------------
Geszti Péter: 'Magyarország'
Van egy ország,
ahol álmomban jártam:
Magyarország,
ahol az arcodban láttam
a magam arcát.
Az ölelésben bőség,
az igaz ügyben hűség
voltál.
Én ezt az arcot már őrzöm,
Magyarország!
Hiszek az álmomban egy életen át...
Magyarország!
Te vagy a szívembe írva.
Magyarország!
Te vagy a lelkemre bízva.
Magyarország,
hát te vezess most engem,
és amit meg kell tennem
segítsd!
Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Én csak az életem bízom rád...
Van egy ország,
ahol álmomban jártam:
Magyarország,
ahol az arcodban láttam
a magam arcát.
Gyere és egyszer végre,
amikor új nap ébred,
te várj!
Gyere és és bújj hozzám újra
Magyarország!
Én ezer év óta várlak már...
Gyere és egyszer végre,
amikor új nap ébred,
te várj!
Gyere és és bújj hozzám újra
Magyarország!
Én ezer év óta várlak már...
Magyarország!
Idegen földön ha járok,
Magyarország,
velem az út is megfordul
haza hozzád.
Velem az ősök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
tovább,
ahogyan ők élnek bennem,
Magyarország!
Milliók áldása szálljon rád!
Velem az ősök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
tovább,
ahogyan ők élnek bennem,
Magyarország!
Milliók áldása szálljon rád!
Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Én csak az életem bízom rád!
Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Milliók áldása szálljon rád!
------------------------------------
Az álom ban van mene qevés?
a hero (ban) ban fel oldo does?
A való világ vil ága!
csag pur lu virág vir ága!
carpe az pill alat ot!
mi elő vt nix jö vt a todt!
sötét grál nő éj ura
Ninx semmi uralma ma még isam tetem on.
ma nabvan van.
A valoság nyers és hars!
Struccok!
Most kezdődik az élet.
Elfajult nyelvű magyarok
Mindig?
Mindig saját úton jártok?
Csak tollászkodjatok!
Csak fohászkodjatok!
Nekünk új Várna kell?
vagy Sárhely az Etil partján?
Árpadis K Uzoi bül zsivjongus,
igyek ide házáu.
De ma már megint más
a divatos nyelvjárás.
/A basznyi-löknyi azért terjedt el mert amit előtte használtak az a köznyelv számára túlságosan durva volt, még ha igaz is. 1867 óta nem latin a köznyelv./

"minek az elme, ha a szív Azúr"
M. G.
néha hiányzik
hogy térben lássam a holdat
hogy a nap úgy világítsa meg
hogy tudjam, most kerek
hiába látszik sarlónak
csak a fény
ő játszik velem
hitetve komor mát
esőlepte lépteket
hiányzol
nagyon
akarlak és kértelek
annyira kicsik vagyunk
annyira emberek
csak egymásban nőhetünk
sötét és világos felünk
egésze nagy
hiányoznak a szavak
mondtad, és én megmondtalak
most a menny alatt botorkálok
csak súgd, hogy látsz
mert én mást Tőled nem látok
és minden nesztelen
belémnyillalsz szüntelen
én annyira vágyok
kezeddel simogatok
szemeddel látok
tudom, majd jönnek mások
de néha
csak egy mocorgós pillanatra
elképzelem
hogy karjaidba fonva
Egészen
Melletted állok
Csillagom
együtt/állunk
ölelésben
állunk

35805: [Légy szives, ne vedd szentírásnak amit írtam, jó? Ha Téged a verselgetés tesz boldoggá, akkor tedd, akárhol. Nekem csak véleményem lehet, de nem döntésem. Most, ezt bizonyítandó én idomulok. :D ]
Mindenkinek van helye,
Búskomor vagy szemtelen,
kacagós vagy szenvtelen,
nevetésed fontosabb,
mint a stilisztikai "adat",
hisz mondandód mindig kerek,
és ahogyan a percem pereg,
egyre fontosabb a jó kedély.
Ne legyek hát szú a fádban,
inkább cukor a szádban,
mert nem fontos a keretezés,
ha a lényeg (a) képben van.

Vágyódás
Szemekbe ragadt,
álom sugallta kínra
gyógyír: moss arcot.
(ha nem, majd más teszi meg...)

35816:
post humus dallam:
lélek-koporsó sírban,
ide a szárnnyal!

35816:
mily érdekes a világ:
kerti székkel ölelkezik a kinnfeledett nyugágy,
s mi mindannyian, mint
jó tenyérnyi törmelék,
fekete fátylak fújnak, csörömpöl a tűzfény...