Mosolyogj – őszintén!
Nem hajlongok,
nem suttogok
a füledbe szépeket.
Naiv vagyok,
mert elhiszem,
őszintén csak így lehet.
Kemény szavak
pattogjanak
borsó helyett a falról,
sebezzenek,
hírt vigyenek,
a titokzatos kórról!
Mennyi ember
szeretetlen,
lelkük érzékeny málha,
nehéz teher,
amit cipel,
pedig csak mosolyt várna.
Mindig kapni,
csak azt szeret!
S míg maga körül forog,
annak hoz a
sors enyhülést,
ki elsőként mosolyog.