Vers mindenkinek

25938: Egyébként is szoktál Ho-val találkozni? [bocs?]

"Francia vagyok Párizs városából,
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
Méterhosszan lógok egy faágról,
és nyakamon érzem, seggem mily nehéz..."
Villon

az oroszlán előtt
bocs, kimaradt

ezt csak úgy, mert jó:
Háló Gyula: Az előtt
Rám tör, kifoszt, felforgat mindent.
Aztán leül szembe,
s morog rendületlenül,
míg lüktető markomba rejtem
a holnapot.
Ha itt kell ülnöm egész éjjel,
akkor sem mozdulok.
Rettegek és maradok:
őrzöm a holnapot.

Szia Hó!
:)

bion bion
bion bion
I got you babe
I got you babe
e ee e ee e ee

az élet egy mellékutcáján
kis eladóhelység
az én
szívem
sokan megfordulnak benne
igények szerint átalakítható

lánykori nevem

a fák mohás oldalának
pereg a parázs átható miként látható emberségünk ablakán
absztrahál a végtelem értelem túl az értelmen utolsó verseken
határig jutva kifejezhetőben az elmondhatatlannal
útján a tűzzel ördögi katlanban borostyán ganajban
angyali karajként fogható parajban
ide jutottam
semmim nekem én
semmi peremén egy n
súlyozom

"ROSSZ VOLTAM, S TE AZT MONDTAD, JÓ VAGYOK.
CSÚF, DE TE GYÖNYÖRŰNEK TALÁLTÁL.
VÉGIG HALLGATTAD MINDIG, AMIT MONDTAM.
HALANDÓBÓL ÍGY LETTEM HALHATATLAN."
Istennel való találkozásom története. Pilinszky szavai.

Ho!
Kérek még egyet!

táblára írva nyakadba akasztjuk történeted. trónfosztás. /pilinszky/

25933: Jó! Már úgy hiányzott ez a hang! Igaz én is távol voltam.

megtisztel ő figyelem
testet remélve levegőt véve kezdetben embernek tett szem
rácsodálkozva világra hozva szoba falára fekszem
padló
így tanítják
nézz fel az égre öcsi ott a plafon
nem is konyítják mivel vetekszem
vetemedek
csoda remek hogy elhagyható a kéreg és a méreg laktatóvá válik
útravaló ként liheg és lakhatóvá málik az ismert űr
az ismeretlen úr pedig tegezhetően kezes bárányként feketéllik
a "mi" benn
eltűnünk hirtelen hírünk velünk száll szertelen
szervtelen
szenvtelen közöny bámul terünkre
zúzmara hó hűl kristályos helyünkre
voltunk
nincsünk

25926:
nesze Dorotty itt a butykos
a szája ugyan kissé szutykos
egy bernáthegy ráhasalt
és majdnem mindent benyakalt
de azé még egy csepp maradt.

Álmok útján
Távolságot hozott a hajnal
ajándék gyanánt álmaimnak,
s tőlem, ha egy napra is,
végtelen messzire utaztak.
Folyókat szeltek át
s óceánokat,
sohasem látott
lakatlan tartományokat.
Gondok sűrű erdejében
tisztássá nőttek,
s ellenük reményből
védőhálót szőttek.
A fázós magánynak
tábortüzet raktak
s mosolynyi dallamból,
szívének társat faragtak.
Lágy szellők szárnyán
táncra perdültek,
s a messzi álmok útján
gyönyörű nászt ültek.
(s)

25920: Na mivan Dszóbácsi verselsz is???
Hajnalra fehér zúzmara
tapad rá a fekete fára
másféle halmazállapotba
jegecesedik ki a pára
A burkolat majd fellazul
egy langyos fuvallat elég
de addig tövishez hasonló
kristályait növeli még

Osonó időben
csendben bezárkózni,
fájdalom tavában
folyton megmártózni,
ne hidd, hogy csak ennyi,
hogy ennyi az élet
- bezárt várkapukkal
munka van, temérdek!

25863: tom ezér is szeretem annyira.igen de mégsem és mégis

Nyálkás a
Nyálkása
......
bocsi :P

forró teám szürcsölöm
égett nyelvem nyüstölöm
nem érzem az ízeket
kortyolok. de nem élvezek
kiiszom poharam tartalmát
meghagyom mutiba az alját
életem kicsurran, kiürül
inni kéne, de nincs mibül :)

reggeli ködfoszlányok testemen
ma nem vagyok, csak elképzelem
ma nem látok, csak álmodom
ma nem érzek - csak távolodom

25919: :)

Emlékmorzsák zsebemben;
kegyelem-szerelem.
Markomban tartom,
majd csendben elengedem.

bubika drága :) :) bundás kenyérrel reggelire megeszlek :)
lécci lécci írj valamit :) olvasnék tőled

25920: :) :) :)

Ha minden eltalál
Ha boldog órák röppennek
Ha félsz
Ha nincs bűnöd
Ha keresed a hibát
Ha vétkezni nem mersz
Ha lebénít az öröm
Ha nem érdemled meg
És kínoz a káröröm
És mardos hogy jó neked
És fáj hogy más nem boldog
És kéne egy kis idő
Míg végre eloldoz
Míg újra szólni mersz
Míg újra énekelsz
Míg minden szilánk lehull
Míg végül
Míg legbelül
Újra sírni mersz
Újra boldogan nevetni
Újra álmodni
Újra szeretni
Újra szeretni
Újra szeretni
Újra szeretni...

25521:
ez egy kifejezetten jó vers! :o)

Egy tükör helye
Elrontottad
tükrömet,
felfestettél rá
egy képet.
Búcsúpercig
pingálgattad,
egyszercsak
leakasztottad.
S nem lelem az arcomat...

25915: mostantól nekem is...:) és nem tudod, ki írta?
a másik kicsit pesszimista...bár talán joggal...