Vers mindenkinek

csak ne kedvelném ennyire a rózsaszineket...
festenék szívesen végtelen képeket
rajzolnám mindenem
lakásom falára
nem gondonék többé
életre s halálra

26027:
Szívzúgás
Hétköznapi költészet az életünk,
s bár vélhetünk magunk elé
csókcseppes ébredéseket,
s vágyhatunk rohanni, tervezett
térképeinken, győzelmet jelentő
célszalagokért, a jövőben
ezernyi út jön majd felénk,
s nem láthatók a mellékutak,
kereszteződések - de ölelésed
melegét magammal viszem
az emberek közönye ellen.

szia éva itt is:)

26032:
hmmm :-)
Szia Marci!

- belőlem még lehet bárki -
üres az élet.
ami vagyok abból
nem élek meg.
döglött a ló
törött a szekér;
a rakomány ma már
fabatkát sem ér
akiknek megy
elmennek mind mind
mellettem
nem vehetnek fel
nincsen hely nekem
'magamnak keresem a kenyerem!'
mégsem hiszem
hogy itt maradok
a porban örökre,
egyszer még utolérhetem
és leelőzhetem őket
körökre -
belőlem még lehet bárki
mert megtanultam úgy álmodni
hogy a semmit is
többnek vegyem észre
és ne érdekeljen
az emberek bére
ha nem lehet békében
szegényen élni
az egyszerűségben
szerelmet remélni
kis szavakból
csendben megélni
ha a boldogság csak
úgy kezdődhet el
hogy a körülményeket
hozzá teremteni kell
és hogy túléljük dolgozni
csalni felejteni kell
na akkor én még maradok
szekerem rúdjába kapaszkodok
halott lovam húsába harapok
és a porban várakozok -
belőlem még lehet az akit akarok
jobban álmodok mint a nagyok!
(baglyos erika fótójára)

huhh Marci örülök hogy szóltál :) )

26029:
Na ne izéjjetek mán! :-()
(Különben nemsokára megjelenik a II. fullextrás antológia, amiben benne lesz EGY versem, --- igaz a wiwről még más is benne lesz!!! :-)))

26025: Víg Éva Összesre én is pályázom!!
egy dedikáltat kérnék :)

26027: :)
jajj úgy szeretlek, úgy szeretlek
olvasni Te, morka
szakadjon ki belőled jól
minden nap egy nóta

Jaj, úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Hallod? Bolond vagyok! ! . Bolond. . .
Ezt zúgom egyre szivednek. . .
De úgy szeretlek! Úgy szeretlek!
Szeretlek, érted, Drága, mondd?
Nevetsz? Őrült vagyok valóban?
De hogy közöljem azt, amit
tudnod kell? Semmi sincs a szóban!
Várj, kitalálok valamit. . . .
Hát igenis, a csók magában nem elég.
Valami fojt, zokog itt bennem és elég.
Tisztázni kell most, hogy mi van mivélünk?.
Amit érzünk, ki kell fejezni még...
Többé-kevésbé a szavakban élünk.
Szók kellenek, kell elemezni...
Kell, hogy kimondjam Néked ezt ni. . .
Tudd meg... mivel vagyok tele. . .
De bár találnék sok költői dolgot-
felelj nekem...több lenne-e,
mint az, hogy átölellek így, Te boldog
hétköznapom költészete,
míg százszor és ezerszer fölsikoltok:
Te! Te! Te! Te!

Fiúk, Lányok!
Holnap (hétfőn) Ködlámpa-est a Kópiában (VI. Zichy Jenő u. 4.)!!!
Vendégünk: Borsos Roland!
gyertek-gyertek!

26024:
:-))) Köszönöm!
Lehet, hogy időnként kellene mentenem a gépről lemezre? 8-)))

Mostmár szeretnék egy Víg Éva Összest a kezeim közé... lehetőleg Magvető legyen. De gyorsan!

26021: teccett, van még? üdv: mbt

Rémálmok
Könny és kín vagyok,
összetört képzelet.
Málló kőlapok,
holttestek föld felett.
Tébolyult hangok,
vesztőhely-sikoltás,
hulló sziklarög,
hínáros fuldoklás.
Ébredj hát! Ébredj fel!
Verejték csorog.
Ablak előtt csendben
a hajnal topog.

Kinek beszélni nehéz,
az megtanul írni,
s ha már mindent eléd festett
szavaival, talán sírni
is megtanít vályogból vert
gondolatai nyomán, akár
beszélhet is, ha akar,
hisz szavai közt
már nincs ami takar.
-------
pfff! el is megyek aludni ez olyan vacak...

Szia Veva! :)
Faludy olyan öreg,
hogy a mikrofon nem ér el a szájáig.
Ha viszont elér...
jobb, ha nem tudod. :)

Szia Kritta!

Ha megeszed a zabom,
ha rögtön bezabálod,
bizony zabos leszek,
hogy nincs meg az abrakom...!
(köszönet érte Dávid barátomnak és a péntek estének :) )

nyolc Napon belül gyógyul
ló

könnyű pesti épség...

hangom beírva ragom lebírva
lebegnék költői könnyeden
testvérem
vérem a testben e rém az estben
pestem terén mester egén
szertelenkedem

velem nem vagyok magam sem tudom
ismerni vélni engemet hugom ?
féktelen unom gyeplőit a táncnak
értetlenségét gyönyörű szemráncnak
mit magyarázzam a hangulatom...?
ülsz a vállam fölött és itéled barnulatom
ahogy gondolászod szőkésded buksiddal
szerinted mi van
( és mi van a muksiddal ? )
írom a hangom a ragom

Megannyi veszélyre sarkall
Tíz havi álom tégelybe zárva
Mely illat velőt rázván
Oly csodát ébreszt, hogy állva
Lebegek pulykavörös arccal
Molyrágta köpenyben
Pillekönnyű komoly szívvel
Melyikkel jobb nem tudom
Veled vagy a mély pillanattal...

érdek mérték
mentén mérték
érdeke-e
mértékem
értéke

egészen érdes
élced kérges
édes, érdemes?

érdekesen
fékeztet
jó est :)

egészen vers
de nem érdemes
hihihh

"Vágyakozás és gyűlölet óriás ereje tépje szét a mellünk és vigye a testünkből a belőlünk fontosat - szólt ismét a Lírikus de lehurrogták a Sofőr mellette hagymát evett a Kondás röhögve beszélte el hogy az élettársa hogyan szereti így-így mutatta mind vele nevettek a fájdalom nem volt központi téma szeretetéhes egyszerű piszkos arcok világítottak a tüzet körülvevő sötétből hajdanvolt és leendő gyönyöreiket énekelte minden mozdulatuk miből vagytok ti kérdezte a Lírikus csupa testiség vagytok üvöltötte volna de tudta hogy ő is az... kezek tapasztalt játékai és nyelvek birkózása hogy a többiről ne is beszéljünk kuncogta a Tűz és okosan manipulált hangok súgta megigézve a Lírikus és veríték búgta a Nap és féltés zörögte a Szél és és és nézd megin magába beszél hallotta a Sofőr hangját és szépen magához tért
Nem volt lantja amit látványosan kettétörhetett volna a térdén de lángragyújtotta minden nap az álmait tüzük fénye mellett írta százszor versbe hogy fél ontotta nyomorúságos dalait piszkos kis életét szerette volna kikapcsolni néha persze gyakran jól érezte magát a bőrében mint afféle fűzfapoéták
A leghosszabb út legalábbis ő így tartotta az út befelé önmagunkba és ő szeretett utazni sokszor őrültnek és gyengének tartották mert nem látta az út végét
azért ő kigondolta a célt
és ment feléje
és ment
mendegélt"
ez nem egészen vers, de érdemes