Vers mindenkinek

ho!! te felhívhatatlan!!!

mondandóm rímbe szökken,
mint szöcske a kezemben
nem lakik jól, de
olyan természetes
be vagyok sózva
és nem értem
hogyan lehetsz olyan édes
olyan tökéletes
közlendőd a számban
a szöcske meg éhes

halkan havazik
busz szusszan
tavaszig csendben
elcsusszan
csűssz

Ciao

halkan havazik
busz szusszan
csendben tavaszig
elcsusszan

26688:
"Hello, Don Quijote, hello Cyrano
Milyen üres máma ez a buszmegálló"

26693: á, én csak a rózsaszín szívfájdalom ellen "harcoltam" (de úgyis hiába :0)
Gyáni Levente: Teveled keverek
Ájult tömeg a buszokon
Más ez a város, buszozom
Romokban heverek
Teveled keverek
Álmaid kitakarnak
Hány körtét kicsavarnak
Ez egy áram, amit vezetek
Teveled keverek
Lángjaid az égre
Csapnak fel, ha égve
Hagylak, a sebeket kezeled
Látom, hogy éhes, majd meghal
Itt az alkalom: jó kis csaj
Szívemet mégse fogadja el
Egy kicsit még rohasztani kell
Félek, az ami történt,
Ismétlődik időnként
Csak még egy menetet
Teveled keverek
Két út vezet ide
Megfordulni senki se
Akar, nevetek
Teveled keverek
Ablakon kilépnek
Tükrökbe visszanéznek
Akkor már üresek...
Látom, hogy éhes, majd meghal
Itt az alkalom: jó kis csaj
Szívemet mégse fogadja el
Egy kicsit még rohasztani kell
(persze, ezt hallani kell...)

26735: mosomoly.
és minden verstopiklátónak persze fasza újévet. gyengéden.
(hogy általános képes zavaromat tolmácsoljam) :)
(Krisztinkám, írok én oda pirinyót, ahelyst!)

26746: nagyon szép :)

veva,nincs neked olyan gyerek-verses köteted?
ha nincs,legyen

Sziasztok! (naaagy mosoly)
(no még egy, aztán eltűnök - vendégek jőnek :-))
-------------------------
Gondolatban
Gondolatban mindent lehet,
átölelheted a hegyet,
melegedhetsz vulkántűznél,
szomorúbb lehetsz a fűznél,
karcsú völgyben játszhatsz sárban,
eget nézhetsz: hány madár van?
Átléphetsz a tengereken,
virág nyílhat fegyvereken,
fejed fölé tarthatsz felhőt,
szivárványba vájhatsz lépcsőt...
a világon sok csoda van,
s mindent lehet gondolatban.

(olyan régen volt itt,hogy kell :-) )
Pessoa
Keresztút
Passos da Cruz
I.
Elfelejtek minden téveteg órát...
Az ősz telepít bánatot a dombra,
Rőt-lilával a vízpartot bevonja...
Ostya az út, a döbbent lelkek ostyák...
Megtörtént ez a táj, sírjai ontják
Nimfák orgiáját... Arcod égboltja
Búza-arany, s árkád alatt susogva
A színeket húnyó kévék kioltják...
Klastrom mélyén foglyul esett a fény,
A húnyt extázis gyűlöli a vágyat,
Fedélzetről megcsodált szigetén
A napot fáradt, hűlt létemnek adja,
S a tarka ősz halottas vonulás csak,
Fülsértőn zenél zsibongó utamra...
Lackfi János fordítása

:) kívánok boldog új évet!
Tora: Kövesd a sólymot
2001.09.30. 14:00
Sokáig vártál egy égi jelre
Sokáig nem tudtad mi az igaz
Ezer hangja szólt, s te nem tudtad mindig
Melyik hazug és melyik nem az
Most előtted ágazik az út ketté
Nem tudod, merre menj, és meglátod ott majd
Amire vártál: az égi csodát
Kövesd a sólymot
Egy életen át
Kövesd a sólymot
Bármerre szálljon
Értsd meg szívének
Hívó szavát
Értsd meg és kövesd
Át ezer álmon
Vágyak és remények erdői fölött
Repül a madár, a sólyom tovább
Int a szárnyával, menj hát utána
Füledben hallod még panaszdalát
Énekel a sólyom, neked szól a dallam
Értsd meg hát minden egyes sorát
Hangjának tükrében fedezd fel önmagad
S repülj a sólyommal a vágyakon át
Kövesd a sólymot
Egy életen át
Kövesd a sólymot
Bármerre szálljon
Értsd meg szívének
Hívó szavát
Értsd meg és kövesd
Át ezer álmon

(somoly)

26735: de jó! (mosolyog]

26738: :)

26732: tetszett (örül]
Jégvirágok nyílnak
megfagyott lelkek ablakán,...

26738: a költő ebben a versében azt akarta mondani
milyen látvány mikor megrázzák azt a kis búra szerű tájat
házakkal hegyekkel kavargó pelyhekkel
polcrahelyezhetőn

A fák hegyén
szökkenő
rímekben zökkenő
fénylő kishugom
íme itt a markom
szemed elé tartom
fények járnak benne
fák teteje-parton
lángoló jéghegyek
behódolva hívnak
lobbanó jégcsapok
maguk fölé bírnak
Teperni

A fák hegyén
Tűzből hóba estem
zuhantam,s helyem kerestem,
de rájöttem,az élet csak azé
aki járni tud a fák hegyén.
Neked gyújtok majd lángot
értsd meg hát e világot
tudd,hogy a fény csak azé
aki járni tud a fák hegyén.
Átlátok a fényen,
át a sötétségen
tudom, hogy az érzés enyém
mert járok a fák hegyén.
unokahugom iskolatársának Zsuzsinak a verse

26734:
:)
meg úgy különbenis! :-))

hol boldogság van
ott boldogság van
a zár kattanásban
az égető lázban
az elhamvadó nászban
a végtelen gyászban
az akasztásban
az emberi mázban
az ördög vigyorában
isten bajuszában

26732:
26732:
gyöngy gyöngy fagyöngy
bükk bükk bükköny
juh juh juhar
füge füge függöny
var var varjú
jég jég jéger
lom lom lombos
tele tele téllel

KIcsi vagyok, fára mászom
a lombok közt alig látszom.
Magas a fa.
Mégis mily jó volna
följutni még magasabbra,
oda honnan mindent látok,
hogy megismerjem az egész világot.
...de én kicsi vagyok és ily kalandra
csak a képzeletem ragadhatna.
Most nem is teszek más egyebet,
vacsorára hazamegyek.
Holnap talán hegyet mászok
vagy űrhajóval messzeszállok.

Gyöngy-könny
Jégvirágok nyílnak
megfagyott lelkek ablakán,
jégcsapkönnyet sírnak
tűnődve saját balladán.
-o-
Gyöngyként hullik,
szikrázik a napban,
megmártózhat
mosolygó falakban.
-o-
Ki könnyein át mosolyog, szivárványt lát,
s megsimogatja a kidöntött fát.

Szerelmes vagyok a világba.
Bódít a jégvirágok illata
és a varjak károgása
és azt hiszem, leginkább
azt szeretem, hogy szeretem

csendem keresem
csendben leteszem
minden fegyverem
várok szelíden
adom mindenem
lelkem, életem
néked: Istenem.

sötét van
ülök a csöndben
körülöttem a zaj
mindent betakar
kiabál, visít, sikolt
a csönd csak bennem volt
elillant
maradt a zaklatottság
ha hangom lenne, kiáltanám
de nincsenek szavak
nincsenek képek
semmi sem maradt
ez csak egy zavaros nap
s csendes végek
pedig most kezdődnének
hat éves álmok
nehéz.
de inkább várok
igazabbakat

rajtam maradt a pillanat
egy gyengéd érintés
egy csöppke kis kéz
huncut gombszemek
szívbe tekerednek
s egy tekintet
mely mindent követ.
igen. te is örökölted
a szemet
melyben könnyedén elveszek
(elvesznék)
de nem lehet.

El Dingó
Hogy hová szerették Dingó kutyát?
El, természetesen.
Dingó kutya lehetne idézőjelben, de nincs,
Csak a póráz helye mutatja, hogy valaha volt.
El, természetesen.
És Dingó kutya most minden valószínűség szerint
háromszor tapicskol boldogan a pad melletti tócsába,
mielőtt végképp futásnak ered.