Vers mindenkinek

29244: lehet de álmok nélkül mit ér a világ?
mint illat nélkül a virág...
álmodni jó
a valóság néha oly
kiábránditó...

29243: Valahol láttalak már téged,
valahol észre vettelek,
valahogy úgy érzem fájna az, hogy elveszítselek!

29243: "Ábrándozás az élet megrontója" :)

29242: nem értettem félre,
csak álmodtam,
mert akarták hogy álmodjam
s én hagytam.

29237: Nem baj ha bíztál, s mégis tévedtél,
nem baj, hogy mindenkit félreértettél.

29239: na ezt akarom hallani egy pasitól:) de hát...:(

29238: lelkembe láttál,
megvillantál,
eszembe juttattál
minden gondolatot
mi a magányhoz csatlakozhatott,
elkárhoztam
egyedül vagyok...

Ölelj te sértődött zokogó lány,
ölelj akkor is ha nincs miért már
ölelj ha fáradt vagy,
ölelj ha nem, ölelve csókolva halj meg velem.
Ha meghalnál értem, hogy örökké élj,
én meg halnék érted, hogy velem remélj,
velem remélj és bízz míg lehet,
s én megadnék mindent a világon neked.

29234: Nem akartál mást:
csak nyugalmat,
édes álmot,
meghitt csendet,
és éjjeli románcot :P

29231: de nem mindegy velem nevetnek
vagy rajtam nevetnek
vagy velem szenvednek
vagy engem temetnek...

29233: Eltakartad csunya arcodat
de mégis rádsütött a nap!
szépen lassan fel is engedtél,
minden félelmet messzire kergettél! :D

29233: ez nagyon jó!!Gratuka.

29232: eszedbe jut majd meglásd,
gondolatok mint a villám
tűnnek fel s el
lelked végtelenjében,
megvillantva éjet
s napot,
majd pedig minden csillagot
elaltat...
nem tudom ezzel mit akartam...

Ebren jarok es megis alva
remenyt hirdetek es meg vagyok fagyva
sokszor nyomaszt hogy fel nem engedek
nem tudom, miert felnek tölem az emberek
talan mert en is felek tölük
pedig nem kaptam meg eleget belölük
ebren vagyok de megis alszom
nem takarom el csunyabb arcom

Egy gondolat bánt engemet:
elfelejtettem a versemet... :S

engedd, hogy,szeressen, engedd, hogy szeressenek, engedd,hogy, az emberek veled nevessenek.
/Ez most jött ki belőlem hírtelen/

29218: látom szereted a virágokat:) de ez tetszett a legjobban... bár az én kedvencem a napraforgóvirág, nem más:)

te vagy ő
én vagy te
vagy ő?
vagy én egyedül?
vagy te magad?
érzés kihűl,
megmarad...
visszaeső beteg vagyok,
s te vagy a kór
lázam szivemben ragyog,
s felettünk a hold
emlékeztet mindenre mi volt,
mi van, s mi lehet...
hiányzik minden veled.
pedig nem is voltál enyém.
csak szerettem volna,
most is szeretném.
téged szereretnélek, csoda...

29224:
mikor a tél az utcán talál:)
s a Zoli kezében szívében megáll a kanál
jön a büntetés, hízik a Szandi
Bárcsak a palota ledőlne havába
megmarad a bevétel
tele a zsebed
nem is bánod hogy a fagytól
izzik a szád, zsibbad a kezed

29225: Öröm a télben is?
Eljön a tavasz is?
Felébredsz még Te is :)

puding-nem megy
makacs egy eb
tudja hogy faj
s tovabb ott all
ott hol jo is lehet
csak nyitni kell szemet

rajöttem van meg öröm a telben is,
a tavasz meg mindjart eljön ertem is:)

probalok tullepni magamon,
itt van meg a tel a nyakamon.
Zavarnam minel elöbb tovabb,
nem akarok mar nagy csodat
Csak egy kis meleget szivembe,
miert estem megint jegverembe?

halszívű árnyék
emlékkönyvem szélén nagy a szél
halszínűt vágynék, de nem jön ki a szívemen
a hátrány fogy de minek

29220: Ha akarnád - lehetne halott az elme valóban,
de akkor már mit számítana a bíbor és a pompa?

De jó itt nálatok.

Ha akarom két óra múlva halott lesz egy szüntelen elme...
Póri kicsi halálok helyett jönne pompával és bíborban.
/Ady Endre/

I.M. Bódy Gábor
Nárcisz a patak tükrébe nézett
s meglátta arcán a hullafoltokat
félelmetes - borzongott bele álmatag
az embert mily' messzira tudja vetni egy-egy pillanat!
S ki szerelmes belém
hogy-hogy nem látja arcomon
hogy nem aranypor ez
csak szenvedély, csak szánalom?
(anno)

a kert halott
nem lesz több évszakod
egy rózsa szívenszúr
egy liliom megfojt
és széjjeltépnek a nárciszok

bor, búza, békesség
erről szól ma minden
szabadságunk éltessék
odakint és itt bent
forradalmi hangulat
a tereken s a szívben
választási kábulat
kerülj el nagy ívben