Vers mindenkinek

variációk egy témára :)

alex joe és ben
hőt hoznak zsákben

sándor józsef benedek
bőgnek mint a tehenek

sanyi jocó bence
vazelines kence

29324:
Fekszel előttem, hajadon fagyos dér,
feléd nyúlok, finom szádon alvadt vér,
segítő kezem megdermed,
arcomon gúnyos mosoly.
Minden elmúlt, régvolt.
Mostmár tudod, ilyen a dermesztő Tél...

Félhomály
köd
lebeg
a levegő
tömény
sűrű
fülledt
az erotika
tudja
mi a dolga
belengi
testemet
szisszen
a száj
végigsiklik
ajkamon
a sóhaj
lüktet
izzik
jajong
a kéjtől
mázas
testem
játszik
a halállal
és mégis
most
él
igazán…

29326: Sándor, József, Beneked:
Hmmm, de jó a feneked! :P

tavasz van
és én boldog vagyok
csak ülök a sarokban,
csendemen mosolygok
mellettem elhagyott magam,
s egy cél, mi már nem is céltalan
kandikálok
ki, az asztal mögül
szívem huncut játékra perdül
s mosolyom talán ma téged is megtalál
általa eléd tárul egy új világ
..ahol csak dalolunk
s táncolunk körbe,
illatos napsugarakon repülve
..mosolygós hétfő.
:)

29326:
Sándor József Benedek
hivatalos melegek

29309: :)

29325:
Sándor, József, Benedek:
csiklandozza a feneked

Sándor, József, Benedek:
zsákban hozzák a meleget :)

29313: huhh( egy jó huhh:) )

29318: ezért én csak hallgatok
ha nem lát senki sirok
s mint a csillagok
ezer könnycsepp csillog
arcomon.
mert hiába harcolok,
mindig belebukok.
s mégis újra kezdem,
megint elvesztem fejem,
s álmodom.
mert az álom kell,
mert nem lesz múltad,
az álom kell,
mert igy lelsz kiutat
a jövődbe...
bujj bele cipődbe s fedezd fel,
mi neked adatott,
mi neked örömet szerezhet,
s titkon valahol
boldog vagy,
ha néha nem is hiszed...

29321: Deja vu? Vagy ez már volt?

Lagy lett a levegö,
de meg mindig hideg.
Olvad lassan minden,
mar nem is oly rideg.
Ha jo lesz az idö,
lemegy a tömeg a terre
es nem gondol sokaig
e hosszu, kinzo telre:) !

RE - A magyar költő
Mi ma a költészet?
Zolifia, kérded:
vastag fába vágott fejsze,
ez az eredményed.
Túl sokan költőnek
érzik ma magukat
szórják is rendesen
szellemi megvukat.
El is vész a nemes,
tartalmas gondolat.
Elfedi sok egyéb
felszínes vonulat.
Néha villan meg csak
tehetségnek lángja,
gyönyörködünk benne,
kapunk is utána...
De a siker ritka,
Elismerés szintén
Főleg nem amatőr
irodalom szintjén...

29318:
Igazmondás,
ma csak rontás,
mi rádnyomja
billogát.
Politikus
nem lesz soha
ki nem bírna
villogást.
Mell ki, has be,
fenn az orrod,
dülleszkednek
peckesen,
el is hiszik
ők magukról,
hogy jót tesznek
lelkesen.

Ha megmondod az igazat,
az gyakran bántó lehet.
elhallgathatnád azt,
ami nyomja lelkedet
de mégsem teszed.
Talán jobb lesz tőle - reméled,
de rájössz később, ez nem más
mint egy ördögi színjáték.

ars poetica

nincs meg a kicsim
meg van a kocsim
eltartom magam
nagyon erőset találtam dalolni
mint ahogyan
nagyon erős az is
akit eltaláltam dobni
kit hogyan talált meg...?
mi az az erő amivel hatottam ?
ki vagyok én hogy ezt megmondjam...
csak írogatok
te lány
ezt neked küldöm
lelkem Dunáján
otthon vagyok

A szívem egy...
egyszemélyes felekezet
de Isten sem fog vele kezet
A testem egy...
beteg ember kabátja
feslett folt a barátja
A hitem egy...
hamuvá lett lángoszlop
s most titkon lángot lop

29309:
Elhagytam magam, s
most itt se vagyok,
kérdés nyomokat
vajh' hol hagyok?
Magamra melyik
úton találhatok?
Ha visszacsúszom,
mint hüvelyébe kardotok?

Néma gyertya lángja fénylik
könnyes szemedben,
félve észlelem, kést tartasz
piciny kezedben.
Remegő ajkakkal szólítalak,
őrület jelei az arcodon,
közelítek, majd megtorpanok,
nekem nincs miért harcolnom.
Kabátom felveszem,
fejemben gondolat temérdek,
képek játszanak szememben,
ahogy utoljára rádnézek...

jó álmokat

Szia Hó! :)

...írja csak tovább ki bírja
iskolám csodám és minden napravalóm
zsebemből kicsordul árnytigris csíkja
elfogytam végeztem abbahagyom

29286:
Hol vagyok?
Elhagytam magam,
s most itt vagyok,
mint kit csendre
intettek a nagyok.
Bújok sarokba,
asztal sarka mögé,
kezemet ernyőzöm
kinyílt szemem fölé;
kisgyerekmódra,
hogy ne lássatok,
menekülve tőletek,
magam elől futok.
(lehetett volna jobb is, de már alszom...)

:)

tűnik a lúdvérc malaszttal teljes
az Úr van Teveled asszonyok között
tápláljon minket a Földanya mellyes
az égiekből e síkra költözött