Vers mindenkinek

32425:
én is
írnék
oly édeset
mint te
bába lehetnék
a fullon
de most csak ülök
s elfelejtem a csodát
gyengébb vagyok annál
már nem vagyok sehol
nem tudok mit tenni
s mondhatnád
hazudtam
de nincsenek
szavak

:) én is ;)

32422:
Hahó! :)
Erre válaszoltam a fullon egy macskásat.

Még mindig megszűnik a világ ha rám nézel,
s elfelejtem a csodát, hogy vagyok és élek!

írnék.
olyan édeset
mit teába is tehetnél
méz helyett
látnék.
saját színeket
mivel az égre új
szivárványt festhetek
adnék.
mindent, mit adhatok
s azt mondhatnád,
ez nagy dolog
de most csak ülök
keserűm svéd
szinem fekete
adom a semmim
meg egy zsákot...
tedd bele.

elmúltam
már nem vagyok itt
már nem vagyok sehol
nincsenek szavak
az éj mindent kiolt
most sötétben ülök
nem világít semmi
s csak egyvalami fáj:
hogy nem tudok mit tenni

"Nem titkolom, hogy gyengébb vagyok annál,
kit vak bizalmad remélt támaszul,
és nem szeretném, ha vaknak maradnál,
s nem látnád: szegény fejem rád szorul.
Hát láss olyannak, amilyen valóban
vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban,
mely részem, ismerni vélt engemet...
Nem biztatlak, hogy próbáld letagadni
vétkeim, nem mondom, hogy ne perelj,
de csak egészen tudom magam adni
fogadj mindenestül egészen el...."

32418:
szomorú a csók, vagy ölelés,
ha szépen itthagysz
a közelebb húzódó
rozogább utasnak,
mindent lekéső érzés
átadó
és
a

32417:
szomorú, ha szépen
itthagysz és semmi
csók vagy ölelés
csak a közelebb húzódó
és mindent lekéső
a helyet a rozogább utasnak
átadó érzés

32403:
élj fekete barmok
nyájas ketrecében
szájunkban a nyál
alvadt, színe ében

Ketreces fogaid,
ha felém nevetnek,
ne kiáltsd rám,
hogy megállj, te eretnek!
;-)))

32411:
Hihh! Jóvanno! :)

ketrec szinűre

aszittem ha a fog van frissen mázolva ;Đ

32411: 32406: Szerintem a ketrec akkor fog, ha frissen van mázolva. :P ;)

32406: hello, ne légy már ilyen analizátor : )

maró sötét lyuk a csíkon
lassan lassan már nem bírom
lennék jó én, szép én, hogyan?
mikor folyton csak hízom.

32408: Ave Magdolna, gratia plena, Dominus te cum ...!

Minden reggel új remény,
Vágy, sóvárgás, s ez kemény.
Mert szavakba nem önthetem,
Életünk csupa rejtelem.
S ha hisszük, egyszer teljesedik,
Lélek a lélekkel fonódik,
A test követi vágyunk szavát,
Beteljesítő, kéjes mámorát.

32399:
Brigusz-nak
A herceg az,
ki ballagol,
a boldog az,
ki elnagyol.
Bolond leány,
én vén vagyok,
maguktól vagyunk
mi boldogok.

32403:
Szia Kriszta!
Mármint a fog a ketrec?
Vagy izé... - nem értem! :)

32404:
Gyere néha a kislelkedbe is! :)

32401: 32402: köszönök nektek mindent... sokat segitetek nekem, sokat segit a fórum... köszönöm

éj fekete barmok
alusznak
szájukban nyál
s fog
ketrecük maguknak

32400: Pl. nekünk! ;)

32400:
Kinek?
Önmagadnak!
Írj magadnak (vagyis magad miatt) és segít megkönnyebbülni!

32397: igen tudom, amig boldog voltam nem ment... de mintha most sem menne... zakszavam kinek kellene?

bolond leány, ki ballagol,
az élet mindent elnagyol,
hidd el nekem, én vén vagyok:
magunktól vagyunk boldogok
jönnek és mennek hercegek,
és most tényleg nem hencegek,
de legnagyobb kincsed marad:
szelíd és érző tenmagad.
jön majd herceg, ki nem megy el
vágyadra vágyával felel,
szerelme az égig emel,
ne búslakodj hát! készülj fel! ;)
Én szorítok, ha kell :)

sűrű, sötét az éj
lassan elönt a kéj
Hangom búg a telefonba:
gyere velem, ne félj,
egész éjjel...
bocsesz ;)

32396:
addig írj, míg fáj,
boldog leszel,
s a tollad ...
az ágy alá gurul