Vers mindenkinek

32783: [derül]

32782: [örül]

32773: és 78,
köszi Libbentkének és Tévelygőnek.

32773: 32777: 32778: ... és a többi is. Öröm volt most ide bekukkantanom!
Pussz!

32778: 32773: Szabad az itt az olvasott versekről is írni? Költői kérdés, mert máris írok. De nem szakvéleményt, amatőr vagyok az irodalomban még olvasóként is, vagy inkább dilettáns.
Dorottya turkáló versét én is úgy éltem meg, hogy túlfűtött érzelmeit költötte bele. Nekem (is) szép, a legjobban a következő kép tetszik benne:
"mint a fűszál, mely inkább kiszáradva, feszesen áll,
csak hogy ne kelljen megadnia magát
a hajnali szél édes táncának."
Amikor Tévelygő Furkálóját megláttam, megijedtem, gúnyt űz belőle. Az is elolvasva (jóízűeket is nevettem) azt láttam, valójában nyoma sincs a gúnynak. Nyugodtan állhat a két vers egymás mellett, az egyik szenvedélyes, a másik a karikatúrája, tehát nevettető, de ezt a karikatúrát nem kell szégyellnie az eredeti írójának. Kedves, a szeretet érződik belőle.
Tévelygő a versed kapcsán megint eszembe jut Sep Schönmezler valamikori korcsolyabajnok, aki remeket alakított ügyetlen jégbohócot parodizálva, de nem ezzel nyert bajnokságot, csak a közönség szeretetét.

Mennyi öröm az életben,
a nap süt,
a hatos beér,
vándor köszörűs veri
ajtómat,
erre ébredek,
Ő a tavasz első
igazi hírnöke.
Vidám lesz
ez a nap.

A hatos
Hosszú néma csend mereng a tájon,
Várakozó embertömeg,
Sok a fiatal és öreg,
A feszültség túlnő minden határon.
Ideges suttogás, sok órát vizslató szempár,
Kételkedő sóhajok,
"A munkahelyre eljutok?"
Dermedt levegő, minden ember villamost vár.
S ím, a távolban feltűnik az áhított jármű,
Robog, siklik a cél felé,
De mintha örömét lelé
hogy megállhat, piros lámpát kap. S még áll par hű
várakozó a peronon, de a többség elvonul, el.
Nem bízván már a csodákban,
Kik taxit kerestek korábban,
Boldogan integetnek, s mindegyik gyorsan elszelel.
A peronon állók szívében új nap kél most,
Elindul a rég várt járgány,
Örömhangokat kiáltván
A várakozó emberek. S végre beér a hatos.

32773: Ez gyönyörű.

32773:
Furkáló
Attól tartok, félreléptél,
ha arcomba lököd
a használt szavakat.
Ha az értelmes hangok helyett
csak egy zavart hörgés tör fel,
meg kell értened,
hogy ez most rólunk szól.
Olyan ez, mint amikor a hét törpe
epétől sárgulva lő, puff, puff, puff ...
Az út szélén hever a királyfi,
senkinek se kel fel,
beletörődik, ha te mégis
hazaviszed.
Rebegek két lé felett,
valami mégis megtart félúton,
és bár el is indultam,
tudom, hogy lesni kell,
ki mit visz hozomra.
És már el is indultam,
valami mégis félúton tart,
rebegek a két lé között.
Tudom, hogy lesni kell!
Kornyadó estünket
egy új ringló születésének rendelni alá?
Csak elszaladni nehéz a fáktól.
útban vannak, s ez már örökké tart.
Vagy mint egy megkéselt halfilé,
mely a zsír helyett most a puha, tészta ágyba fúl.
valahogy süsd meg, így lesz természetes
végül befalni.
Mint aki lehajtja fejébe a papramorgót,
úgy kaccsingat most a felhőkbe.
Mint a fűszál, mely inkább kiszáradva, feszesen áll,
ha nem tudja meginni a magáét,
hiába a harmatos hajnal édes tánca.

törött üveggolyó
sokat olvastam
az üveggolyókról.
azt hittem már ismerem
minden színét,
de egyszercsak
elgördült mellettem
egy ismeretlen darab.
széttört, mégis tovább haladt.
s ahogy egyre csak néztem
könnyesre száradt szemmel,
minden lassú másodperccel,
mely mellesleg visszafelé gurult,
kikristályosodott,
hogy ez voltaképpen
nem más,
csak én vagyok.

32774: köszönet. mosoly. viszontczupp.

Élni és élni hagyni életkövetelmény.
N tégy másnak olyat amit magadnak kívánnál.
Légy kitartó, magabiztos, de nem mások hátán.

32773: [czupp: ez igen, különösen a 6 piros puff puff puff puff puff puff puff képe tetszett]

turkáló
attól tartok, félreérted
ha a torkomban elakadnak
a használt szavak,
s ha az értelmes hangok helyett
csak egy zavart hörgés tör fel.
mégis meg kell értened,
hogy ez most nem rólunk szól.
mint egy napraforgó, mely lehajtja fejét,
hogy többé ne kacsinthasson a felhőkbe,
mint a fűszál, mely inkább kiszáradva, feszesen áll,
csak hogy ne kelljen megadnia magát
a hajnali szél édes táncának.
vagy mint egy elkésett falevél,
mely a sár helyett most a puha, zöld ágyba fúl.
valahogy zavart, mégis természetes
belehalni a tavaszba.
porladó testünket
egy új bimbó születésének rendelni alá.
csak elszakadni nehéz az ágtól,
mely, hittem, már örökre tart.
tudom, hogy leesni kell.
és már el is indultam,
valami mégis félúton tart
s lebegek a két lét között.
olyan ez, mint hat piros puff
mely szégyentől sárgulva
az út szélén hever
beletörődve, hogy már senkinek se kell;
de Te mégis hazaviszed.

Ízig-vérig mai rigmus :) ))
Mivel fanatizmusa kellően masszív,
úgy döntöttek, ő nem ma szív...
(bocs!)

Juhász Gyula
Dulcineának
Most, hogy napom immár leáldozóban,
Hallom, cseléd voltál csak Tobosóban.
Szemre nem ékes és lélekre lenge.
Ó életem reménytelen szerelme!
Hiába mégis. Szép volt síkra szállva
Rohanni szélmalomra és halálba
És elpüfölve és a porba rogyva
Hittel fölnézni szűzi csillagokra!
Dulcinea, cseléd, akárki voltál,
Szívemben tisztán tündökölt az oltár
És érted gondolt száz dicső bolondot
Elmés, nemes, halódó don Quijottod.

32768: :)

32765: Színigaz.

32744:
Ciróka
Győztesként leettem
egyenesen a Napot, mosolygok,
lecsukom szemem
s az erősebb főz. Okok?
Gyere, és égy velem,
oszt megtudod!
Gitárom a falon,
s az erős reggeli fény
farkasszemet néz vele.
- A világ bele korog,
s a láncra vert lélek
cirókáját gyengéden megfestem.
Sőt egy napsugár
még bírkózik is velem.
Még meleg a párna,
fáradt arcom helye,
s a paplanon még ott pihen
a két kéz - látom - álmosan.
Így karol magához a sálom,
mert ez egy nehéz ébredés...

ARS POETICA
(tanka)
Holnap, úgy lehet,
a fára visszamászok.
Megdobálok majd
minden költőt, kritikust,
és szarok a lírára.

32756:
Ars poetica
Kis patakom nem kanális,
fájin ló ez, ha szamár is!
Emez ordít, az meg csörög,
tömjénfüstben fing lődörög.
Egy fecskétül a kritika
sose fájjon, ez tipika,
'sz alapzajban nem hallani,
mit is akar más dallani.

32761:
Bocsánat / márc. 24
Hallgassátok a csendet,
nem ujrafelhasznalhato,
ezért némán énekelve
öntsd ki haragod otthon!
Kérlek, ne ide,
paralelepipedon!
Álmodhatnátok delfinekkel,
ha fokuszalnatok.
Miért ítélsz meg?
Fenkölt ízlésednek
kimondható állapotban
felelnek-e meg
a bolygók hangjai?
Ki vagy te,
hogy megmondod másnak,
mi a vers, hogy ide való-e?
Mi lennne, ha csak kicsit,
meghagyvan a teret,
kezdenel szemette valni?
Magányt, szerelmet
es e 'verseket'
nem irnatok ide!
Kinek ihletet adott,
es mer, az kezdje!
S rímeit, mértékeit,
képeit, a dühöt, a játékot
hasznosítsa
újra és újra!

IMÁZS
(tanka)
Ez se jött össze:
gazdag már nem lehetek,
kövér aligha,
bölcs talán még lehetnék,
de az hülyén nézne ki.

KELETEURÓPAI ÁLOM
(tanka)
Top ez a filing:
itt a reformkonyhában
kípszmájlingolok.
Biomasszám vigyázzák
őrző-védő bögölyök.

mondhatná ezt zarathusztra
falatozva
a magosba'
:)

medvehagymabort, ha issza,
lesz önnek a szara tiszta!

EPIGRAMMA EGY BORISSZA KÖLTŐRE
Elmúlás szaga ihleti Schillert isteni versre,
téged a siller üdít - s verseid illata szar!

Hallgassátok a csendet
álmodjatok delfinekkel
paralelepipedon-kimondható állapotban
némán énekelve
a bolygók hangja
hasznosítson
újra és újra

32756: Ki vagy te,
hogy megmondod másnak,
mi a vers, hogy ide való-e,
s rímei, mértékei,
képei
megfelelnek-e
fenkölt ízlésednek?
Magányt,
szerelmet,
dühöt,
játékot
miért ítélsz meg?
Kérlek,
haragod öntsd
ki otthon,
ne ide!

LÁTHASSÁK ALAPOS:
KÖRSZELET
Mire 34-es bakancsban hazaértem, anyám megmeredt.
A viceházmesterné mosta egy piros vájdlingból,
miközben egy heltaijenô vagy waltwhitman kuplét
énekelgetett, csak úgy magának és a tanoncgyerekeknek,
akik vastag, csukaszürke kabátokban álltak a gangon.
Ó, ó.
Derékszögû 3-szögeket és tetraédereket szôtt a
pókunk minden sarokban, mikor két jókezû
kárpitos futball-mérkôzésre ment.
Akkor esett másodszor teherbe a hugom,
és lejjebb csavarták a lámpákat a balkáni fronton:
törökök, arnótok, bulgárok, görögök, macedónok,
oláhok (megnéztem a nagy Európa-térképen)
és többek között a rácok is. Ó, ó.
Bôgtek a 125-ösök, és talpig fekete kravátlim
egészen hitvánnyá szegényedett, a szegény,
mikor AZEST-nél áttettek helyesírásba engemet.