Vers mindenkinek

32724:
Komoly, mégis szerten
megfoghatatlan és végtelen
Kinyújtom a két kezem,
de el nem érhetem.
Párhuzamos életrajzok közt
én is írom az életem.
Túllépnék minden axiómán,
Kutatom a geometriát:
Hogy Hozzád futva,
újra és újra
miként tudnám a messze távolt szelni át.
Álmodtalak
és azt álmodtam,
hogy álmodban én vagyok.
Virradatkor álmos szemmel
igézem a mai napot:
Ahogy vágyom, tán most reggel...
Majd indulok és rohanok.

32723: [montad, de mindig jól esik]

Nálad járt gondolat
Ölelj magadhoz!
… csak úgy…
Mint folyót a partja,
Hogy örökre medrében tartsa.
Ölelj! Ölelj át!
… csak így…
Mint napfény a földet,
Hogy ne reszkessek többet.
Ölelj át egészen!
… igen, így…
Mint szellő a fákat,
Simogass, vess puha-ágyat.

32719: [irulpirul] mondtam má, hogy imádlak? nagy cupp!! : )

Ez lesz hangyánk nagy kalandja,
erre tart a szökőár,
egy perc van még petézgetni,
élvezz hangya, mi lesz már?

32720: [derül]

32719:
húúúhhha! Ezért nagy köszönet és meg sem érdemlem!
A 17-es tényleg nagyon komoly! --- grat!!!

32718: - Két előkép volt, a 32713, és a 32715. Példaképeim. Olykor megpróbálok ... [mereng]

32717: huhh ez nagyon komoly lett!

Polifón,
mert az élvezet,
a mindenség
befogadása.
Aztán mindenre kész örömmel,
még a haragos rönktörővel,
sőt magunkkal is egyetértünk.
Sóhajtunk le és föl,
de a szélső karolás
céltalan, lemondunk róla.
Mért pont az egyiket
oldozzuk fel?
Azt mondom: gyűlöllek,
engem a teremtő melegít.

Nagy böhöm szemtelen
ráplottyant a Földre ...
Graciőz stílusben
ach, mily kellemesen
ráröhög a népre.
Szórja mindenkire,
mert ő a Pint,
nem titok, legyint.
Akkor a Hinta Kláris,
pont mikor, akkor is
te sunyin ugrattad
felküldted a pad-
lásra az öreget.
Sírósan szögletes,
épp csak nem dögletes,
ismerik Csákba is,
az ifjú anyja is.
Mi sem természetesb,
ódon könyvből keresd:
harmadfél pintecske,
ennyit ad a kecske.

A szeretet és fájdalom kötelei
A halál szelétől fázva,
azt mondjuk: szeretlek,
hogy idekötözzük
azt a másikat,
s reménykedünk, célt talál
a féltő zsarolás.
Kiáltunk égbe, mélybe,
vitázunk magunkkal,
a szelíden elmenővel,
majd tehetetlen dühvel
kirekesztjük
az egész világot,
mert a fájdalom
egyszemélyes.
---------------------
Hétvégén Pilinszkyt hallgattam, s a hatása alá kerültem.

32713:
itt is tetszik! :)
Szia!

egy kicsi pontocska
rájött hogy míly ócska
ódon tollból pöttyent
s ezen meg is hökkent
hogy lehet íly öreg apja
mikor róla Csík is tudja
hogy mennyire szerfelett
szórakoztatón kerek
és leginkább fiatal
a libatoll fia dal-
ba is foglalta
s ő büszkén hallgatta
pont akkor is,
mikor a Tinta Maris
elcsöppent egy titkot
s a Pont csak bólintott:
őrzi mint a sír
s csak titokban sír
hogy hogy lehet ilyen ódon
otromba módon
világra pöttyenni...
a kis pökhendi!

Tojáshéj
utam baktat alattam
én felette járok
álomba hímzett hangulatok
kerítései között állok
keresetlen kereszt időz
bennem fordul az ég
térképre labirintust rajzolt
a fáradt téli lég
mint nyakon csípett kölyökmacskát
lógat a végtelen legbelül
perceimre a mély
ha nem akarom akkor is ráül

32706: ;) szerintem is

32704: :) köszönöm, hogy szóltál, töröltem a leveleimből.

- Pótlás Nőnapra:
Kyrké nem törődöl
te már a disznókkal,
nem hívod már őket
jó tengeri szóval.
Elvadul a sertés,
kitúrja a tököt,
vadkan lesz a kanból,
s a képedbe röfög.
Kyrké, te nimfa vagy,
nem félsz a jövőtől.
Ugrott Odüsszeusz?! -
kezdheted elölről.

32707: :(
Stílusod ma mélypontra esett,
olvasó közönséged csak lesett.

fingok jobbra
fingok balra
pajtás ne kend
a szart a falra!

32703: Jó ízlésed van. [örül]

libbenek jobbra
libbenek balra
előbb vagy utóbb
majd kenődök falra...

32703: a lelkes olvasás mellett a postaládádat is ürítgethetnéd néha... ;) nem fért bele a multkori levélkém :( szóval ezúton köszönöm!! :* :)

32702: Szia! Szepes Máriától? Igen. Tőlem :( nem. Én inkább a ti "lelkes olvasótok" vagyok és maradok.

32701: Szia! Van más is?

HAIKU VERSEK
Az Ember-Istenről
Csillagpor: Versek 1925-1994,
Arkánum Szellemi Iskola, 1994, 201-282. oldal
TITKOS KÓD
Ruháidat ne szaggasd meg.
A lehetetlen után ne epekedj.
Mondj le róla, s egészen a tied.
MÁGIA
Akit birtokolva tartasz vissza,
elhagy tiltakozva, iszonyodva.
Nem megy el, ha nyitva a kalitka.
NYITÁNY
A világtojásban úszik a spóra. Szíve lüktet.
Héj fogja körül, kitörni nem mer.
Hiába várja kívül szabad önmaga: az Isten.
ALKOTÓ
Vigyázz az istenért, mit kívánsz!
Terhes lesz vele érzéktelen automatád,
rosszkor dobja ki, amire már nem vársz.
ÁLLJ MEG!
Minek sietsz, úgyis odaérsz.
Ahová indulsz úgyse oda mégy.
Titkos jelek mutatják a valódi célt.
ELSZÁMOLÁS
Mit tudsz magadról? Az vagy-e,
akivé Önvalód szerint lenned kellene?
Hosszú út ez, botladozás le és fölfele.

32699: :D

- Még mindig pótlás Nőnapra.
Szépszemü Kyrké, jó, ha vigyázol! Állad alatt már
gyűlik a háj. Hát jobb, ha ma óvakodol haragosként
mélyre lehajtani tűzkeretű fejedet. Ne piruljon
bortól tűzben az arcod sem, mert még öregíthet.

32695: ;) aha :P

32696: Mekfásztá?