irodalom

bocsáss meg, ez így teljesen más. (sokáig élni meg eléggé átok ebben az országban, pláne ha író az ember.) az, h a mű mit sugároz, ennek milyen politikai/történelmi tartalmai vannak, mit kell belőle észrevenni, az egy legitim kérdés. díszakármi volt-e déry a kádár érában, így megítélni valakit öt sorban, azt is hozzátéve, h főként kafka epigon... na ez igazságtalan és méltatlan, pláne, h kitűnő íróról beszélgetünk (amit úgy látom te is elismersz némileg). csak ezért ragadtam klaviaturát.
még valami, ha írok egy humort, esetleg a véleményemet, h egy topik kereteit bővíteni lehetne, az nem enciklika. furcsák néha a szóhasználataid. múltkorjában egy ÉRVet hoztam fel, általam nagyra tartott rendezőkkel kapcsolatban, amire a válaszodban a BARÁTAID szót alkalmaztad. nem is reagáltam, mert ilyen szinten nincs értelme beszélgetni, nem értem mire ezek a teljes félreértelmezésen alapuló, személyeskedő pikirtségek. most is csak a déry miatt... aki egyébként nyilván nem szorul a védelmemre. nem igazán értem a midnen irányban személyeskedő vonulatát a megszólalásiadnak. mit mondanak a BARÁTAIM, hat évvel ezelőtt gondoltam-e volna füstről, h jó szerző, azért mert nem volt DIVATban? nagyon ciki ez, főleg annak tükrében, h épp az érveléses, szeressük a kultúrát, beszélgessünk a művészetről attitűd nevében lépsz fel, ugye... ezekből a reakcióidból szellemi képességeim nagyfokú lenézésére, ítéleteim trendek általi befolyásolhatóságára lehet következtetni. kikérem magamnak! senki nem a barátom, van szeretőm, de nem fogom beléptetni a wiw-re, aput se, anyut se, meg bírom védeni az álláspontjaimat. és nem csak hat, de tizenhat évvel ezelőtt is tudtam, h a füst nagy drámaíró, amellett, h nagyszerű költő (ez azért van így, mert foglalkoztam a kérdéssel. azt is tudtam, h a weöres nem az, tovább megyek, azt is tudtam, h a madách sem). és nem igazán érdekel, h épp DIVATban van-e valaki/valami. azt sem értem, hogy a magadra irányuló személyes megjegyzések mi célt szolgálnak. ha déryről annyi jut eszedbe, h epigon, díszellenzéki, ezt illene anélkül odavetned, h közlöd, ebből írtad a szakdolgozatodat. az összes többi diplomád sem értem mire érv. műközpontú a felfogásod, írod, de a mű az, ami a legkevésbé jelenik meg a hozzászólásaidban.

Franc, hát persze hogy franc.
Ami az irodalomolvasási izét illeti: nem önigazolás, csupán jelzés: amikor egy és negyed éve indult a művészet-topic, Földi Eszterrel azon vitáztunk, hogy célszerű művet elemezni. Én alkatilag vagyok MŰKÖZPONTÚ. Sőt, renitens és korszerűtlen strukturalista. Ettől még egyrészt van egy töri diplomám is, vagyis azért a művek mögötti hátteret is tudom. Hogy mikor veszem figyelembe? Vagy különösen mikor? Pl. az Anna Kareninában, vagy a Tengeri-hántásban pl. sose... Ezért nem tudok mit kezdeni Arany-enciklikáddal (gondolom, humorilag írtad). És Dérynél maradva: nem érdekel a történelmi háttér mégoly világégés-utáni műveknél sem, mint az Országúton (msá néven: Alkonyodik, a bárányok elvéreznek). Amikor azonban a műből MAGÁBÓL sugárzik a történelem (másképp mondva: a mű egyik inherens síkja a történelem, az író a befogadó történelmi ismeretére bazíroz), akkor nem nagyon lehet eltekinteni ezektől a látszólag művön kívüli dolgoktól.
Példa: Nádas Péter: Egy családregény vége. Ha valaki számára nem is evidens, hogy itt a Rajk-pörről (is) van szó, akor is kiderül a műből, hogy valami ilyesmi van. Mégis feltehetőleg pontosabb a műértésünk, ha ismerjük a Rajk-pert. A mű része vagy se?
Szóval Déry Általad is említett művei (Felelet, Befejezetlen mondat) "kommunikálnak" a külső világgal, akár a szovjet politikával is (már a harmincas években is) - elemzésüknél TEHÁT ettől nem lehet eltekinteni.
Nem az a bajom, hogy Déry nem illeszkedik be a hazai prózafolyamba (mellesleg: megelőzi - ezt elismerem, de szerintem ettől nem lesz jó vagy rossz, esetünkben jó). Az a bajom, hogy egyenetlen. Hogy Déry maga se tart ki semmi mellett, kipróbál ezt-azt, félelmetes a tehetsége ebben, aztán maga vet el mindent. Még a giccseinél tart ki leginkább (Niki, Kedves Bóper - Nikit én is nagyon szeretem). Szerintem a Képzelt riport is giccs a maga módján. Nemcsak mert riportázs-regény (Füst szavaival), hanem mert mögötte van egy nagyon hamis értékítélet. Mégiscsak gusztustalan a Nagyérdeműnek 70-ben megmondani, hogy milyen csúnya dolog beatnemzedéknek lenni, kábítószerezni stb, mikor az adott Nagyérdemű még farmernadrághoz sem jut, nemhogy amerikai repülőjegyhez.
Déry hazugságait egyébként legszebben az Ítélet nincs kontra Börtönnapok hordaléka (posthumus) mutatja... Déry túlél mindenkit, halottakba belerúg, és úgy hazudik, akár a vízfolyás. Ettől persze még lehetne) nagy író. Számomra maximum a novelláiban az.

Irodalmi est a Banán Klubban (1039 Bp. Mátyás király út 13-15.).
Irodalom, szemtől szembe a szerzőkkel.
Első vendégünk szeptember
24-én 18 órától Tóth Krisztina költő. Az est házigazdája, és a
beszélgetés vezetője Szabó Sándor.
Mindenkit szeretettel várunk, a belépés ingyenes.

természetesen én is kaFkára gondoltam, persze tőled másoltam. elírásom azonban jól példázza azt, h milyen felelősség egy-egy ilyen topikon "csak úgy" írogatni. egy betűt persze könnyű javítani, de mi lesz déry irodalmi/emberi megítélésével?

amennyiben eről az egy művéről nyilatkoztál, konvergálhatnak az álláspontjaink, mint ezt már korábban is leszögeztem, a képzelt riport nem egy nagy dobás. ámde: az irodalom (megítélése), mint mindenfajta művészeté, nem (lehetne) rendszerfüggő, pláne a rendszer elmúltával nem (fönnáltakor még annyiban lehet az, h kérdés, egyáltalán létrejön-e maga a mű). ezt sem először írom, tudom, de nagyon sajnálatos, ha ebben továbbra sem értünk egyet. déry egyébként nem "ki nem bontakozott tehetség", akármilyen szakdolgozatot is írtál róla, hanem egy nagyszerű, magyar viszonylatban egészen kiemelkedő író, aki ma nincs divatban, sok baromságot írnak róla, bár én tartózkodnék attól, h komolyan vegyem azokat, akik azt a sok baromságot írják. olyan, egyébként a magyar prózairodalom kontinuumába nehezen, vagy egyáltalán nem illeszkedő írói kompozíció a sajátja (egyben legnagyobb érdeme), amely rajta és szentkuthyn kívül nem is létezik kishazánkban (illetve kedves anyanyelvünkön). nos, gondolom proustról, kaffkáról, joyce-ról már óvatosabban nyilatkoznál, pláne, h nem ültek kádár börtönében. ergo szabadulni sem bírtak, h aztán díszakármik lehessenek.
mit szólsz a következőhöz:
szakdolgozatírás közben rájöttem, arany költészete szart sem ér. még a szabadságharc előtt, talán. na de a ferenc jóska meg a szalámitaktika... petőfi, az bezzeg, az már igen! ő jól meghalt. arany is jobban járt volna, ha nem lesz a monarchia díszellenzékije. kapcsosfüzet... ne röhögtessetek.
túl a történelmi tévedésen (déry sosem volt díszellenzéki, akkor sem, ha esetleg azt akartak volna belőle csinálni - kifejezetten bátor ember volt egész életében - idézd fel magadban a felelet bármely sorát), ez nevetséges megközelítése az irodalomnak, ugye... ezt kéne tán azok esetében és észre venni, akik kronológiailag közelebb állnak hozzánk, akikről mindenféle baromságokat írnak a mindenféle elemzők. egy nagyon szimpatikus lehetőség marad: olvasni kell, és akkor nem gyűrik le az embert az ilyen jellegű késztetések. Nobel-díjba ne menjünk bele, mert nanáhogy vannak nem inherens szempontok, de mi hálistennek nem vagyunk Nobel-díj bizottság, hogy ilyesmiket kelljen figyelembe vennünk (annyit azért szögezzünk le, h irodalmi Nobelt ritkán kap tehetségtelen költő/író, epigon meg aztán sosem).
tehát, kedves Luca!
talán ha a képzelt riport nem is egy remekmű, szerintem jó vonalat választottál magadnak. nagyon ajánlom a Feleletet, a G. A. úrt, A befejezetlen mondatot, na de mindenekelőtt az Ítélet nincset. jó olvasást! (és bocs, ha ezeket már mind olvastad, nem tanácsolgatni szeretnék egyébként. másrészről, ha csak azt tekintjük, h milyen musical született a szóbanforgó műből, milyen színvonalú film a SZerelem vagy a 141 mondat..., már akkor is meggyőződhetünk róla, h milyen minőségű szerzővel állunk szemben - és ezek is fontos dolgok tudnak lenni, mármint egy-egy film.)
p.s.: kedves gábor, akire te gondolsz feltételezem, nem kaffka (margit), hanem a jó öreg kafka (franz)

Ja igen akkor hódolat. Nem tudtam hogy kell leforditani. A homage az hódolat. Ezt is megjegyeztem :-)

(Mellesleg: olykor azért talán a Nobel-díjban is FELMERÜLNEK irodalmon kívüli szempontok.)

Én meg igen: Kádárék szalámitaktikája, hogy embereket lecsuknak (első 5-8 év), majd nagy embert csinálnak/engednek csinálni belőlük. Ettől a lecsukott se jobb, se rosszabb nem lesz, sem emberileg, se szakmailag. Mintha Te is erre utalnál második bekezdésedben.
Nobel-jelöléssel meg lehet egyetérteni, meg nem. Említett két művét azért továbbra is kiemelném.
Harmadrészt viszont nem tudom nem beelkalkulálni a Képzelt riportba a művészeten kívüli szempontokat. Ahogy szerintem Déry sem tudta.

Hát az azért, h valakit - nemzetközi nyomásra - kihoznak egy börtönből, az azért kicsit más, mint hogy díszellenzéki, ha Nobelre terjesztik föl, nem nevezném epigonnak.Persze minden megfogalmazás kérdése. Különben jellemző manapság, h az ember olyanokról írjon szakdolgozatokat, akiket utál. Na mindegy, a popfesztivál persze nem a pályafutás csúcsa, ez tény. Másrészt, nem először, úgy tűnik nem is utlóljára: irodalmi/művészeti műveket célszerű nem irodalmon/művészeten kívüli tényezők által megítélni. Úgy is lehet, ennyi idő idő elteltével is, csak akkor ne csodálkozzunk, ha az irodalom maga kifolyik az ujjaink között. Szal lehet, csak nem érdemes.

Déry: nekem szakd. -témám volt avantgarde korszaka (1917-30 k.). Voltaképp mindig egylépéssel kora előtt járt (vagyis pl. a 30as években volt kommenista), "ígéretes tehetség" volt, aki aztán nem bontakozott ki. Pl. remek versei vannak. Viszont az epigonság sem állt távol tőle (Lia c. írása, Nyugat 1917, szinte 1/1 Knut Hamsun Éhsége, Ignotusék nem vették észre. Pl. soha sehol másutt nem is jelent meg, életműkiadásban sem, vagy G.A. őr X-ben kontra Kaffka). Hát a Képzelt riport is ilyesmi: Kádárék díszellenzékije, aki olvashat Spiegelt, megírja, milyen veszélyes az, amire a hazai nagyközönség inkább csak vágyik, bár nem nagyon perspektivikusan, hogyúgymondjam (1972?). Szóval egyszerre modern, egyszerre hippimozgalom-epigon, egyszerre tövig becsókolás Kádáréknak úgy, hogy még ellenzékinek is tűnjünk.
Röviden: nem ez Déry fő műve...

A fordító (vagy csak zogenante lektor, vagyis újrafordító? nem emlékszem) okán.

milyen hivatalból?

(Én szinte hivatalból.)

ju mín Hódolat Katalóniának?
a legjobb könyve.

Olvastátok?

Olvasta valaki a tisztelgés Kataloniának, George Orwell könyvet?

"1.
A tanítvány és a mester találkoztak. A tanítvány látta, hogy a mester egy elefánt alatt ül és ezzel a kérdéssel fordult a mesterhez:
- Mester, nem nagyon nehéz ez az elefánt?
- De igen, - felelte a mester. - és ez is a Tao. "
Ezt nem értem, pedig még le is rajzoltam, hátha úgy jobban értem.
Hogy bírta el az elefántot az öreg csóka?
És ki ebben a balhéban a Tao? Az elefánt vagy az öreg?
És miért ül az öreg csóka az elefánt alatt, ha nehéz az a dög?

Magdi!
Na, hogy hogy nem Babits? Akkor úgy látszik egyedül maradtam ezzel a nehéz témával. :) Akkor Kosztolányi? :) Szekszárdról majd jelzek, találkozót, meg bármikor szívesen, amikor Neked jó.
Puszi:
Maya

Olvastátok Déry Tibortól a "Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról" című könyvet? Nektek hogy tetszett?

Szia Etelka!
Pont ma setaltam egy ELTE-tfk estire jaro fiuval, es o is a "te konzulensednel" irja a szakdogajat.:)
Szekszardra szivesen becsatlakoznek, majd irj, mikor mesz..
En vegulis nem Babits-bol irom a szakdogamat, majd ha lesz bovebben idom, leirom neked, miert nem. Meg talalkozhatnank is, valoban reg lattalak, szegedi nyaralas megvolt?:)
Konyvek ugyeben majd jelzek.
Puszi:)

(hát persze, hogy elgépeltem.)
Két Zen-történet
1.
A tanítvány és a mester találkoztak. A tanítvány látta, hogy a mester egy elefánt alatt ül és ezzel a kérdéssel fordult a mesterhez:
- Mester, nem nagyon nehéz ez az elefánt?
- De igen, - felelte a mester. - és ez is a Tao.
2.
A mester elküldte a tanítványt a szomszédos faluba. A tanítvány útnak is indult, ám legnagyobb meglepetésére egyszer csak szembejött vele az úton a mester.
- Mester, ahogy kérted, egyből elindultam az úton; olyan sebesen haladtam, ahogy csak bírtam; hogy lehet, hogy most mégis szembejössz velem az úton?
- Talán csak eltévedtél - felelte mosolyogva a mester.

Két Zen-történet
1.
A tanítvány és a mester találkoztak. A tanítvány látta, hogy a mester egy elefánt alatt ül és ezzel a kérdéssel fordult a mester:
- Mester, nem nagyon nehéz ez az elefánt?
- De igen, - felelte a mester. - és ez is a Tao.
2.
A mester elküldte a tanítványt a szomszédos faluba. A tanítvány útnak is indult, ám legnagyobb meglepetésére egyszer csak szembejött vele az úton a mester.
- Mester, ahogy kérted, egyből elindultam az úton; olyan sebesen haladtam, ahogy csak bírtam; hogy lehet, hogy most mégis szembejössz velem az úton?
- Talán csak eltévedtél. - felelte mosolyogva a mester.

Magdi egyébként ha van kedved összegyűlhetünk tapasztalatcsere céljából Babits ügyben. Már megvettem a Sipos könyvét, ha van gondolod szívesen kölcsönadom, pár nap és kivégzem!

Szia Magdi!
Szólj ha kellenek vissza a könyveid!
Hogy vagy? Ezer éve nem beszéltünk!
Nemsokára elmegyek Szekszrádra a Babits emlékházvba. Van kedved csatlakozni? :)

"Babits tok jo": egyetertek, en is szeretem.
A monografiak egy szakdolgozathoz kellenenek, (igaz, mostanra tisztazodott, hogy nem nekem;- eddig ugy volt, hogy en is Babitsbol irom, de most, a szakdoga cim bejelentes elott par nappal valtottam).
Egyebkent erdekes kerdes a J-konyvevel kapcsolatban, hogy mennyire tekintheto parafrazisnak, mennyire nem. Ebben elegge megosztott a szakirodalom. A muvet egyebkent en is nagyon szeretem:)

Babits tök jó... pont holnap fogok kiselőadni a Teosophikus énekek meg az Az elbocsátott vad kapcsán. az is izgalmas lesz...

Magdesz: ez tökre izgis, mert nincs nekem ilyenem. De annyira érdekelne, h neked mire kell. Jónás könyve. Talán a legnagyobb kedvencem. Ha lehet ilyet mondani egy irodalom topikban.

Van valakinek Babits:Jonas konyvevel kapcsolatos monografiaja? (Reisinger J-en kivul?:) , mert kellene, es rajottem, hogy az otthonlevoket mind-mind kolcsonadtam:(
Olyanokra gondolok, mint pl. Balint Gyorgy-, Fodor-, Ronay Gy-fele, (es most raadasul tobb nem is jut eszembe...)

műKEDDvelő
- költői kérdések és válaszok -
Nincsenek különösebb indokaink. És nincs mentségünk se. Csak az igény, hogy legyen irodalom, hogy legyen emberi hang. Mindenkinek.
2003. októberétől minden második kedd teljék ennek jegyében! Helyszín legyen egy pici utca pici színháza, a MU. Egy elveszett világ emléke.
2003. októberi programtervezet
október 7., 18:00 \tMézes Gergely\tbeszélgetőtárs: Vincze Ferenc
október 21., 18:00\tLárai Eszter\tbeszélgetőtárs: Borsos Roland
Helyszín: MU Színház, 1117, Budapest, Kőrösy József utca 17.
Kezdési időpont 18:00 óra
A PROGRAM INGYENES!

Ööö, az előzőben Tairovot akartam, nem Vahtangovot, de Vahtangovot is nagyon megérné, csak végképp nem tudom van-e magyarul.