irodalom

"nincs ötletem" - semmi nem fogott meg a versben? egyetlen sor sem?
egyetlen tartalmi morzsája sem érdekes, megkapó, v. szellemi kihívás?

wallace, 6 oldalt BÁRMIRŐL lehet írni 2 óra alatt :) )
minek neked netes anyag? fogd a verset, olvasd el, azt írj róla :)

kisilon
probléma1: 6 oldal csütörtökre a CHICAGÓI MAGASVASÚT MONTROSE-I ÁLLOMÁSÁNAK RÖVID ISMERTETŐJE című Oravecz versről. probléma2: nem nagyon foglalkoztam vele, így most gyorsan kellene vmi kiinduló. kötetcímadó is volt. nem tudom elkezdeni, nincs ötletem.

wallace, kicsit talányos ez a kérdés, vagy csak azért nem értem, mert én nem vagyok egy oravecz szakértő?

segítséget gyorsan! oravecz elemzéshez netes anyagot tudtok ajánlani? chicagói magasvasút...elemzés. rohan az idő, megállítanám, de nem lehet...segítsetek

miért, ha valaki a lélekrôl ír, akkor animációsan ír?... egy tudomány nem véletlenül (hanem a diskurzus kedvéért) teremt szakkifejezéseket. Persze újítani bizonyos határok közt mindig lehet.
de nem mondhatni, hogy túllihegtük volna a dolgot (a miheztartás végett lásd média topik jelenlegi vitáját)
Nádasról késôbb, még morzsolgatom

Dávid, a csapda nem volt szándékos. A vitaindító mondat egy ismerős szájából hangzott el, akivel ezt akkor és azóta sem tudtam megvitatni. Érdekelt, mások mit gondolnak erről a kijelentésről. Azt hiszem, az ismerősöm azzal, h. a Sorstalanságot egz. regényként aposztrofálta, arra gondolhatott, h. Kertész szerinte a puszta létezésről ír, nagyon lecsupaszítva, bár emiatt szerintem nem kellene még egz. műnek nevezni, illetve sok más művet is egz. hívhatnánk, de miért címkéznék pont így...
Jó, h. vki hozzászólt a témához.

azért tisztelettel megkérdezném, h olvasták-e/tátok-e a nádas írást az és-ben (nyilván). mondjuk minden egy helyen, amiről eddig szót ejtettünk itt-ott, főleg a médiában, de azt most a prostitúció uralja, úgyhogy inkább itt kérdezem. azért elég hihetetlen írás. busongó moralisták véleménye külön érdekelne.
részletek:
"Keleten a szimuláns egoisták, nyugaton a disszimuláns egoisták társadalmaival van dolgunk, s a nekik megfelelő tömegkultúrákkal. Van mit felejteni, s minden napra egyre több. Háborús sérültek és háborús sérülések tömegkultúrája ez. Mellettük haloványan és bágyadtan, mintegy illegalitásban működnek a maguk kizsigerelt és hitelét veszített nemzeti változataikban a látásra, a hallásra, az emlékezés képességére és a személyes vallomásra berendezett, jórészt szubvencionált magaskultúrák."
"Az egyik egoista azonban miként érthetné a másikat. A legyengült és pozícióját veszített magaskultúra hogyan tudná kiegyenlíteni az önpusztítást, amit ezek ketten végbevisznek. Mondanám, se a tudás, se a képzelet eszközeivel nem lehet hozzáférni az öntelt butaság és a beteges korlátoltság trezorjaihoz. A disszimuláns változatot Ariane Mnouchkine jellemzi megkapón: "Nyugaton gyakran támad az embernek olyan benyomása, mintha a színészek arra lennének nevelve, hogy összeszorított fogakkal hirdessék: nézzétek már, milyen jól elrejtettem minden érzelmemet."
Ez a disszimulánsok korszakos ötlete, ha nincsenek érzelmeid, akkor nincs szenvedés."
jaj, és személyes ajánló: "Valójában nem egy városba érkezett, hanem a minthák birodalmába. Mintha más célra építették volna a házakat, mint amire használják. Olykor mintha túl sok ember zsúfolódna össze, máskor túl kevés. A folyó oly széles lenne, nem tudni, nem torkolat vagy nem tenger öble-e. Ezen a helyen valahogy minden mindennel érintkezik, az egyik dolog a másikat mégsem hatja át."

ha már szóba kerültek a mesék - szerintetek milyen lapnál érdemes próbálkozni egy meglehetősen posztmodern tündérmesével? írtam egy ilyet, oszt most jó lenne valahol publikálni...

kiüresedhet minden, de egy diskurzus nem tud "véget érni". a m?vészetben ez máshogy van, mint a tudományban, habár.
akkor most beleestem egy csapdába?

Én még csak a metróplakátokon találkoztam a könyvvel, de első pillantásra se reméltem túl sokat. Viszont meg kell hagyni, hogy Madonna nagyon-nagyon jó üzletasszony. Lényegtelen, tud-e írni.

igen,igen,várom is a kölcsönkenyeret vissza ;) )

és még mindig nem hallottad az én családi mesémet, Petra :)

:) )))) (én olyat meséltem nemrég egy kislánynak FEJBŐL, hogy "odaszegezve" ült a széken! és földcsuszamlásszerű sikert is arattam vele!:) ))))))))

Petra, mesélj!

:) ) nem, nekem nincs meg, csak olvastam másnál, de én tényleg egy jó mesét vártam...

Jaj Bocika, ne légy mérges!
Majd odaadod egy egyszerű szőke nőnek ajándék ba!

más:
Madonna "első gyermekkönyve" - hmmm, inkább Madonna első néhány béna ötletmorzsája súlyos fordítással.
Naív voltam,mikor azt hittem, hogy M. TÉNYLEG kitalált egy jó MESÉT gyerekeknek?
mellesleg tökre nem is gyerekkönyv, hanem "kiskamasz"-könyv kb. ...

A kérdésben benne volt egy kisebb csapda, bocs. Az egz. filozófia és egz. regény nem mindig egy kategória (Sartre-nál mintha, de ő filozófiáját illusztrálja velük). Hogy érted azt, h. az egz. beszédmód? A 40-es években sokkal többet jelentett értelmiségi léggömbhámozásnál (főként az egz. francia ága). És egy beszédmód nem üresedhet ki? Vannak-e manapság egz. gondolkodók? Én azt hiszem, az egz. tapasztalatai nagyrészt felszívódtak és - explicit v. implicit módon - más diskurzusok részévé váltak.

persze, a társaság nem oly szívmelengetô. de hát merjünk olyanok lenni, amilyenek vagyunk. Kolumbia jó foci nélkül

na mit szól? ezért linkeltem ide a cikket. csak nem akartam megjegyzést fűzni hozzá. azért döbbenet. és mi mindig elhisszük, h ez csak nálunk mehet így. na jó, mondjuk dél-afrika, burma, panama... nem egy kellemes társaság.

Dél-Afrika vs. Hungari: félelmetes, hogy mennyire hasonló módokon jelentkezik a hárítás és a félelem. döbbenek

Lowry őrültek (és imitátorok) jelentkezzetek.

Október 10.-én 19 órakkor, az Óbudai Társaskörben Pálhegyi Máté fuvolaestje lesz, ami irodalmi szempontból is érdekes lesz! Bálint András, színművész fog a zenei vonulatba illeszkedő verseket előadni. Szerintem tök jó lesz, érdemes eljönni!
A részletes programot a www.obudaitarsaskor.hu-n olvashatjátok.

http://index.hu/kultur/klassz/coetz1004/

olyan nincs, hogy "az egzisztencializmus véget ért". ezek beszédmódok, nem futballmeccsek. másrészt meg miért? Az egzi. hisz a szabadságban, sorsban, választásban. Ez a könyv meg nem.

"Kertész Imre Sorstalansága a legnagyobb egzisztencialista regény, de kár, hogy az egzisztencializmus már véget ért". Várom a hozzászólásokat ehhez a vitaindítónak szánt kijelentéshez...

Nem tudom...
Csak a mai Nepszabiban van egy cikk, "azt" kopizom be:
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=135407&DocID=119098#119098
(("Az Európa Kiadó tervezi az író Life and Times of Michaek K. című regényének magyar nyelvű megjelentetését – várhatóan még az idén, de legkésőbb a jövő év elején – Michael K. élete és kora címmel, valamint ismételten kiadják A barbárokra várva című regényt"))

The Life and Times of Michael K. (Michael K. élete és kora) - ez pedig vajon a Kohlhaas storyra játszik rá?

John Maxwell Coetzee dél-afrikai író az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettje. Coetzee 1940. február 9-én született Fokvárosban búr szülők gyermekeként. Édesapja ügyvéd, édesanyja tanárnő volt. Anyanyelve angol, bár beszéli az afrikaanst, a dél-afrikai búr telepesek nyelvét. Iskoláit is angolul végezte.
Matematikát, majd nyelvészetet tanult, 1961-ben kapott diplomát matematika és irodalom szakon a fokvárosi egyetemen. 1962-ben Angliába költözött, ahol számítógépes programozóként dolgozott. 1965-től 1971-ig az Egyesült Államokban élt, a texasi egyetemen folytatott tanulmányokat, tanársegédként oktatott is. 1969-ben kapta meg az irodalomtudományok doktora címet. Dél-Afrikába való visszatérése után, 1972-től a fokvárosi egyetem előadó tanára, 1984 óta az irodalomtudományok professzora.
Első regénye Dusklands (Sötétség ) címmel 1974-ben jelent meg, ezt követte 1977-ben az In the Heart of the Country (Az ország mélyén) című naplóregénye, amelyben egy elmebeteg nő belső világát ábrázolja. Leghíresebb - magyarul is olvasható - regénye, a Barbárokra várva 1980-ban jelent meg. Az apartheid rendszert allegorikus formában ábrázoló regény egy távoli világban játszódik, amelyben a hatalom a barbárok jelentette fenyegetettségből meríti legitimitását. Az állam egyik vezetője - a történet főszereplője - fokozatosan kérdőjelezi meg annak az elnyomó hatalomnak a létjogosultságát, amelynek ő maga is része. A külső fenyegetettség és az állami terror légkörében alapvető fontosságot nyer az egyén tisztessége, erkölcsi ereje. A regény az örök érvényű kérdésekből fakadó konfliktus mesteri megjelenítése. Regényével Coetzee elnyerte a legmagasabb dél-afrikai irodalmi elismerést, a CNA irodalmi díjat.
A dél-afrikai polgárháború borzalmait bemutató, 1983-ban megjelent The Life and Times of Michael K. (Michael K. élete és kora) című, hamar világhírűvé vált alkotásával John Maxwell Coetzee nemcsak a CNA irodalmi díjat, de a legrangosabb brit irodalmi elismerést, a húszezer fonttal járó Brooker-díjat is elnyerte. 1999-ben Disgrace (Szégyen) című regényével ismét Booker-díjas. A sötét hangvételű mű az apartheid megszűnésének hatását elemzi a fokvárosi egyetemről kirúgott irodalomprofesszor életét bemutatva, akinek sorsán át közvetve érzékelteti az egész dél-afrikai fehér közösség megváltozott életét. (Honfitársnője, Nadine Gordimer 1974-ben kapta meg a Booker-díjat Az őrző című regényével.)
Egy másik, szintén 1999-ben megjelent, The Lives of Animals (Az állatok élete) című regényében egy idős állatvédő írónő személyes konfliktusain át nyújt betekintést az állatvédelem bonyolult és ellentmondásos világába.
2001 végén Coetzee és élettársa, Dorothy Driver személyes okokból Ausztráliába, Adelaide-be települt át. Döntésének okára soha nem tért ki, egyik volt diákjának elektronikus posta útján adott nyilatkozatában kifejtette: elvágyott a nagyvárosból. Három CNA-díja és két Booker-díja mellett a Nobel-díj "örök várományosa" megkapta a nemzetközösségi íróknak a legjobb könyvért járó díját, a Lannan-díjat, valamint egy jeruzsálemi és egy ír irodalmi díjat is.
Életműve legkevesebb kilenc regényt, számos esszégyűjteményt és a Boyhood: Scenes from Provincial Life (Gyermekkor: Jelenetek a vidéki életből) című emlékírását öleli fel. Komor stílusa hűen illeszkedik a halál és erőszak jellemezte sivár világ ábrázolásába. További regényei a Master of Petersburg (Pétervár mestere), Age of Iron (Vaskorszak). Legújabb regénye, az Elizabeth Costello egyebek között az író szerepével és hitvallásával kapcsolatos kérdéseket fejteget.