ebben a formában utolsó
bekezdésével véletlenül egyet
tudok érteni, csak épp ez nem igazolja, h
itt (vagy bárhol) valóságos
tévedésekről lenne szó. ezt maga
még egyszer sem igazolta, egy vitában sem.
talán most. a konkrétumok talajára
kellene lépni. egyébként miért
akar diszkutálni? (én meg ezt
mondtam/kérdeztem).
TGM-párhuzam nagyon jó. erről
szól. a moralista és az író.
letették az asztalra. sztem nagyjából
egyébként ugyanazt. (persze ez elnagyolt
állítás).
azzal, h valami művészi-e az
megegyezés kérdése lenne, sejtheti,
vannak problémáim. egyrészt, a maga
logikájából következően, ami
nem diszkutálható, az most hogy legyen
megegyezés kérdése? másrészt
az én logikámból következően
nagyonis megegyezés kérdése
(hurrá), csak sok függ attól, h mit
értünk megegyezés alatt. a
mainapság dívó stílusjegyek
felfedezése feletti örömöt, vagy
valóban egy hagyományt. és az sem
mindegy, h kik egyeznek meg. ti. a társadalom? az
európai kultúra? (dehát azt maga
már rég eltörölte a
popkultúra iránti
hevületétől fűtve...) vagy
én magával? ez utóbbi irodalmi
kérdésekben nem fog menni,
egyébként.
valójában sok mindent felvetett, és nem
tudom ezeket a kérdéseket itt megvitatni
magával. nem alkalmas egy ilyen fórum erre
(arról nem beszélve, h nincs kezemben a
cikk). az érdekesség kedvéért csak
annyit: a nem vitatható dolgok
igazságvágya/akarása nekem mindig
tisztességesnek tűnik
kissé/néha/pénteken stb. ez
ugyanannyira intelligens állítás, mint
a magáé. ráadásul, én
ugyaolyan komolyan gondolom, mint maga az
ellenkezőjét. ez egy
különbség akkor. hm.
(ja, és két társadalmi hagyomány -
mire gondol? kádárizmus/horthyzmus? avagy
kelet/nyugat? bármelyikre is (a monolitás
kérdésben lehet igaza, az valóban,
mintha árnyaltabb cucc lenne), de
megdönthetetlenségről szó nincs.
nem is értem magát. ellenkezőleg,
mindkét dichotómia esetén olyan
állításokkal találkoztam a
cikkben, h adott entitások roppant hamar
össze fognak omlani/omlottak - éppen
morális hiátusok okán. mondjuk ez is
egy érdekes állítás. több,
mint érdekes (ami a keletet/nyugatot illeti).
egyébként a
horthyzmus/kádárizmus-felfogással
kapcsolatban nem jutott magának eszébe
Kertész?)
személyes: éppen erről szól a
művészet/nem művészet
kérdés. én pl. (de ezzel persze vannak,
akik épp fordítva vannak), soha nem
értenék meg egy ilyen
állítást keletről/nyugatról
- horthyzmusról/kádárizmusról, ha
azt TGM tenné, Bibó, akárki. de
megértem, ha a Nádas mondja vagy a
Kertész. legalább értem, h mit akar,
aztán majd egyetértek vagy sem.
egyes konkrétumokban azért elég
pontatlan maga (amiket jótékonyan
termékeny tévedéseknek állít
be). nádas nem mondja, h nincs hagyománya
48-nak, (vesd össze: TGM - balközép
újságírás/a
felvilágosodás, reformkori
hagyományok/diszkontinuitás/vagyis: mit
érünk azzal a hagyománnyal, amelyhez
NEM bírunk hozzáférni? és
miért nem? miért? miért?) 56:
szintén nem mondja, h nincs ideológiai
hozadék. mit mond? h ezek az ideológiai
hozadékok (mindkettő) anakronisztikusak
(sőt, már koetán korukban is azok
voltak). ami azért különbség.
nemzetállamiságról, ilyesmik nem
bírok nyilatkozni. lehet, h magának taljesen
igaza van.
nem új nézőpont egyébként.
Kertész. minimum. (annyit azért
közölhetne, ki az a Mérő L.
játék/káosz elmélet? hogy jön
ide?)