irodalom

Kedves Benu! Ha így "szólítalak", tán tegezhetlek, jelzem én pl. többekkel magázódom, tehát erre is van példa és lehetőség. Gondoltam nem szívesen mondanám be a tutit, jöjjenek a hozzáértők, de csak megerősítésként: szóval - eperke meglátásával egyetértve - színházelmélet, mint olyan az ott van, h Arisztoteltész, Lessing, Boileau (bár nekem Diderot nem jutott volna eszembe, tehát nyilván nem teljes a listám - azán nagy luk, hatalmas, és jönnek azok a művek, amelyek a "színházszag" felől közelítenek. A tremészettudományos elvárásaidnak valszeg egyik sem fog megfelelni, ezek praxisok, melyeket annak fényében emel "elméletté" az idő és a vasfog, amennyi időtálló van bennük, noha attól sem tekinthetünk el értékelésükkor, h a magyar színjátszás pl. sztanyiszlavszkij alapú, attól még a zárványok is lehetnek érvényesek, csak nem épp jelennek meg (egyébként sehol sem) Én pl. -többek közt- a pánik színházból szakdolgoztam, nos, nem igazán tűnik úgy, h jelentős áramlatról van/volt szó, attól még a dolog lehet érdekes. Szóval a többek által említett Sztany-t, természetesem Mejerholddal, Vahtangovval együtt nagyon ajánlanám, annyira élvezetes, h tán neked is tetszeni fog. Továbbá lehet olyat is, ez is csak ráerősít, h Artaud, Jarry, Craig, Brecht stb. De mindegyiket fönntartással kell kezelni. És nem tudom mi van meg magyarul. Van egy tök jó könyv, az a címe, h Színházi Antológia XX. sz. - azért ajánlom, mert talán egy-egy kis részletből kikövetkeztethető, mi az, ami érdekelni fog, és arra lehet ráfeküdni. Különben ha érdekel a magyar színjátszás, akkor érdemes olvasni Hevesit pl. Ami a kereteket illeti, tán valóban nem érdemes egy jövendőbeli, esetleg kibontakozó vitának új topikot nyitni, mert hát erre lenne kitalálva a színház topik. Hajrá, olvass, vitatkozz(unk)!

Érthetőnek érthető, csak kevés, rengeteg fontos szöveg van még. Én viszont most lelépek Fehérvárról, hát csók.

sztem menjünk át a színházba. a Mejerhold műhelye viszonylag jól elérhető, talán van belőle az ervinben is.

Ami a jó színházelméletet illeti:
kezdhetjük tán egy kis Diderot-val, akár Fecsegő csecsebecsék. Ha ez túl régi, jöhet Artaud. Ha ezek nem elég szárazak: Brecht (vitatható fordításban). Ha egy kicsit érdekesebb lenne az a marha régi Mejerhold gyűjtemény, mármint a válogatás, legjobb szívvel azt ajánlanám. Oroszul vagy franciául lényegesen könnyebben hozzáférhetők e "géniusz" írásai. Összefoglaló munka, jó, magyarul (mármint normálisan fordítva), nekem még nem volt a kezemben (vagyis jogos a bőgés). Különben is, jobb külön-külön ismerkedni velük. De kitartás, lassan készül a terminológiából kimentő szótár!

:) )))))

(((Kedves Benjámin, úgy látom, Ön diák, tehát - mivel én már nem, és úgy tűnik, mindketten azonos neműek vagyunk - ne haragudj, Benu, hogy tegezlek, de hadd hívjam fel a figyelmedet arra, hogy Orsi ezzel szemben nő, bizisten az, tehát NEKI van joga tegezést kezdeményezni, neked pedig ezt tudomásul vagy megtiszteltetésnek venni, tehát szóvá tenni némiképp szinte bántó. Ezen túl úgy is tűnik, hogy a wiwen tegeződni szoktunk, szinte kortól és nemtől függetlenül, és ez eddig jónak tűnt. Persze megállapodhatunk másban is.)))

színházról esetleg a színház topikban lehetne beszélni, az nem tűnik akkora keretfeszegetésnek...

Kedves Orsolya, ha tegezel, "szolits" Benunak. Nem feltetlenul ugy olvastam mint elmeleti alapvetest, de megis zavar nehany dolog. Ezek: a szrzo a kulonfele szinhaztipusok hibait es celjait targyalja, de osszevissza kalandozik, az altala vazoltak elmeleti szinten nelkuloznek minden alapot es a gyakorlathoz is nehezen illeszthetok. Mindenesetre nem akarom hosszan szidalmazni, de mondok egy peldat a termeszetudomanybol. A szerzo kitalal valamit es azt megprobalja rahuzni a valosagra, ha tetszik az a valosagnak, ha nem. Olyan ez mint amikor egy fizikus a meresi pontokra mindenkeppen egyenest akar illeszteni, ha illik a pontokra ha nem. Persze a hasonlat pontatlan, hisz a modell is sokkal bonyolultabb mint egy egyenes. Mindenesetre egy erosen lokalis modellt globalisan alkalmaz.Az uj megkozelitesmodrol annyit, hogy nincs, csupan a fenti szandek es probalkozas hozadeka. Na jo talan megis van egy pici, de az legfeljebb a mu megjelenesekor jelenthetett barmit, nekem mindenesetre naivnak tunik. Felreertes ne essek, nekem nem azzal van a gondom, hogy a mu nem a hagyomanyos esszeformat (vagyyilyesmi) koveti, sot ez egy nagy pluszpont a szemembe, de a felfogas nekem naivnak tunik es a konyv kifejezetten idegesito. Ennek fenyeben meg inkabb meglepo a szerzo altal kifejtett gyakorlati tevekenyseg, ami szinte paratlan. Emiatt is idegesit ez a konyv. Persze ez amit ide irtam osszecsapott hebehurgya es valoszinuleg nem teljesen ertheto, de en szivesen beszelgetnek szinhazelmeletrol,valamifele uj paradigma kereteben. Ha van valaki aki szivesen diskuralna velem modellalkotasrol es a szinhazrol nyissunk egy topikot, mert egy csomo mindent szeretnek megtudni, ami szetfesziti az itteni keretet es a szakirodalom nem nagyon foglalkozik vele. Elnezest a terjengossegert. benu

Benjámin, szerintem a Brook könyvet ne úgy olvasd, mint egy elméleti alapvetést, szerintem nagyon olvasmányos, élvezetes könyv, Brook személyes hangvétele nekem nagyon tetszett, dehát nyilván ezért teli van megalapozatlan gondolatokkal, sőt, egymásnak ellentmondó sorokkal is nem egy kidolgozott teóriáról van szó. A színház tespedésből való életre keltésének szándéka, és új megközelítésmód miatt izgalmas.

Judit, valóban volt némi malícia abban, hogy - szándékosan - nem érveltem. Bocs, ha ezt a humort személyeskedQnek, bántónak érezted. Egyetértek, hogy jó lenne (ismét) vitázni ezeken a fórumokon (akár tavaly), érvekkel. Csak valahogy túl sok ilyen sarkos "érvet" sikerült mostanában olvasni - hogy most megmondjuk a nagytutit, miheztartás végett.
WeöresrQl: nem hiszem, hogy könnyebb lenne Gombrowitzot, Harold Pintert stb rendezni. Vagy Füst Milánt, hogy ne menjünk messzire. SQt. Voltaképp könnyebb Moliere-t vagy épp Goldonit - ezek igazán élnek a színpaod akár egy amatQr elQadásaon is, épp a bennük rejlQ klisék miatt (melyektQl persze Shakespeare és Csehov se ment). De nem érv, hogy X vagy Y nem rendezte meg. Vannak ui. divatok. Füstöt évtizedekig nem rendeztek. Most meg egyszerre. Hat éve mondtad volna, hogy Füst rossz, mer egyik barátod se rendezte meg?
Én a magyar irodalomban alapvetQen öt drámaírót tartok nagyra, mindegyik problematikus a maga módján. Madách, Füst, Weöres, Örkény (István) és persze Molnár Ferenc. Mellesleg, nagyon zárójelben, abban se vagyok biztos, hogy a jó dráma az, ami színpadon jó, de ez egy másik vita (ld. még Gombrowitz

Peter Brook: Az üres tér. Miért érzem úgy, hogy a szerző végig a modell-valóság kérdést feszegeti, anélkül hogy rájönne és így banalitásokba és kétes értékű spekulációkba, valamint általa tervezett elvégzett és kiértékelt kísérletek ismertetésébe (amik így haszontalanok) fullad? (Egyébként mostanában sok ilyen könyvet olvastam különböző tudományterületekről.) Tud valaki jó színházelméleti írást, ami nem erról szól, és nem is arról, hogy a szerző belefullad a terminológiába? Ha igen kérem írja meg. Előre is köszönöm.

Gábor! nagyon sajnálatos, h miközben ezt szeretted volna jelezni, úgy tűnik mégsem gondolod ezt. szar, h mégsem lehet. mármint mást gondolni. ha valaki mer ugyanis, úgy tűnik azzal gunyoros, személyeskedő hangvételű sértettséget provokál. eszmecsere helyett. kár. nem csak jelen esetben, hanem úgy általában, magyarországon, a wiw-en, a "kulturális közgondolkodásban", az "értelmiségi vitákban" etc. a „novák e-féle rendezés rossz”, az egyben az „érv-felhozásos” beírásom is, tehát nem tudnak egymással fényviszonyban állni, jegyzem meg. nagy kár, h rossz előadásról nem lehet azt írni, rossz. (de amennyiben ez vitatható állítás, és persze, h az, legalább vitázni róla). egyébként - azzal ellentétben , amit inszinuálsz - ezer és egy érvet vonultattam fel a novák-féle előadással kapcsolatban, csak nem vetted észre őket, úgy tűnik, a sorok közt. vajh, miért nem? jól megvédted egyébként: "szerintem jó". meghajlok érveid rám nehezedő súlya alatt. (nagyon szívesen veszek részt ennél némileg részletesebb vitában - weöresileg, novák eszterileg egyaránt, ha erre van igény). weöresről egyébként egy kb. színházfelfogásbeli vitában nyilatkoztam, tehát kevésbé irodalmi, mint színházi szemszögből ítélve meg műveit. nos, valóban szögletes állítást tettem, olyan üdítő lett volna, ha már ez ellen "lépsz fel", hogyha te esetleg érveket sorakoztatsz, lévén a "szerintem pedig igenis jó", hát, hogy is mondjam... ebben az esetben nem értem, miért szóltál hozzá (csak nem weörest védelmezendő? megjegyzem, ez szimpatikus lenne). egy darab színrevitele minden esetben igényel rendezői invenciót, asszem, ebben egyetérthetünk, de továbbra is úgy gondolom, (hihetetlen, már-már elvtelen, a csakzértis bugrisságában tobzódó, teljes mértékben csak veled, meg weöressel kitolni szándékozó, azaz, nem, egyben a le a magyar irodalommal mozgalom lázában is égő makacsságomtól vezéreltetve), h csehov, shakespeare darabokat írtak, ellenben ez weöresről nem mondható el. „érvként” álljon itt most annyi, hogy az általam jelentős rendezőnek tekintett személyek közül soha a büdös életben, senki nem vitt és nem is fog színre vinni weörest. bár belátom, ez nem egy nyomós dolog latilag. novák e: van egy színház nevű topik, ahol ennyik szoktak elhangzani: holnap itt és itt, ez és ez lesz, gyertek! ez tökjó, mert egy csomó mindenről értesülök (én speciel), amiről egyébként nehéz lenne, csak kevés, illetve én többre is vevő lennék, de persze távol álljon, h topikokat tematizáljak. ha nem, hát nem. csak tettem egy kísérletet. egy olyan előadás kapcsán mellesleg, amiről – joggal – remélhettem, hogy többen is látták a topiklakók közül, hiszen ajánlva lett. közzé tettem, nem egyszer, h egyes előadások rendkívül tetszettek nekem, soha senki, semmit nem reagált. úgy látszik, tetszeni, azt lehet, csak nem tetszeni nem. ez is kár. egyébként, az, h teljesen képességtelen színészekkel kapcsolatban azt állítod jók, azzal nekem kevéssé tudsz ártani (joke), érveket ez az állítás éppúgy mellőz, mint az, hogy rosszak, ergo nulla helyi értéke van, de ezt te is tudod, a „színháznak”, viszont, amennyiben létezik ilyen elvont fogalom, rosszat teszel vele. bárcsak jók lennének. a tekintetben nagyon is el vagyok bizonytalanodva, h akkor most ugyanarról az előadásról beszéltünk-e orsival, mert volt egy másik goldoni rendezése is a nováknak marosvásárhelyiekkel, amiben volt egy tatai nevű színész, lehet, h ezt én értettem nagyon félre, és valóban egy és ugyanazon előadásról beszélünk. tény, h novák e-nél ezerszer rosszabb rendezők, és fent említett előadásnál sokkal rosszabbak is vannak, gondoltam, ha egy gyakorlat - mármint hogy valóban beszélgessünk a megtekintett előadásokról - beindul, akkor visszatekintve ez a látszólagos, kezdeti igazságtalanság novákkal szemben is feloldódik, mivel több, nem éppen sikerült előadásról is többek majd jól kifejtik véleményüket, mint persze a sikerültekről is. ugyanakkor, nem titkolom, nagyon meglepett orsi beírása, ami így kezdődött „ne bántsátok”. ezzel vetve véget minden érdemi vita lehetőségének. akinek tehát egy előadás nem tetszik, az bánt. tettem még egy próbálkozást, hátha, hátha, de az sem jött be, csak a besértődés van. eszmecsere, az nincs. legalábbis nem leltem a remélt viszontválaszt. (a tied lenne az? - kérdezem halkan.) egyébként az is lejegyzésre került orsi beírásában, hogy „képest”. én meg nagyon-nagyon óvnék ettől a képestező mentalitástól. nincs valamihez képest jó/rossz előadás. és ez FONTOS! kissé túlreagáltalak, tudom, de hát mit tegyek, ha ennyi értékes gondolatra inspiráltál.
ja, de még valami: abban orsinak lehet igaza – nem ismerem a konkrét helyzetet -, hogy egy csomószor fontosak lehetnek nem inherens tényezők egy előadás megítélése kapcsán. ha egyáltalán állította ezt, mert ezt csak úgy sorok „alól” próbáltam kikövetkeztetni – próbálok ui. arra koncentrálni, amit valaki állít, hátha egyetérthetek. fontos lehet pl. egy nem jó, de színháztörténeti jelentőségű csapat/rendező/előadás (vagy azok sorozata), amennyiben katalizál, és ezzel jelentős szerepet tölt be. fontos lehet, h olyan helyeken, ahol egyébként nem lenne színházi kultúra (esetleg veszélyeztetve van valamilyen okból), ott akkor is készüljenek előadások, ha azok nem épp kifogástalan minőségűek. és még más , hasonló határhelyzetek is kialakulhatnak. novák esztert szimpatikus, színházban gondolkodni tudó, keményen dolgozó, tök tehetségtelen rendezőnek tartom. nem ennek az egyetlen rendezésének megtekintése alapján, egyébként. csókoltatom az enciklikákat.

Csavargóként Párizsban, Londonban (Down and out in Paris and London). George Orwell. Vélemény?

Judit, csókoltatom az érv-felhozós beírásodat (ld. színház) más beírásaid fényében (hogy képzavarral éljek). Vagyis: Weöres drámái rosszak. A Novák E.-féle rendezés rossz. A színészei tehetségtelenek. Stb. Nem szó szerint idézlek, de kb lényegileg. Én azt gondolom, veled ellentétben, hogy a) Weöres drámái jók (pl. a Kétfejű fenevad IS), bár kétségkívül igényelnek rendezői invenciót (akárcsak Csehov vagy Shakespeare), b) Novák E. Goldoni-rendezése (én Tatán láttam) remek, félkészen is az volt (Tatán hírek és N.E. szerint félkészebb volt, mint Pesten), c) a színészei tehetségesek és jó csapatot alkotnak, bár vannak köztük kitűnőek és talán közepesebbek. Most nem kérek enciklikát arról, hogy ezeknek a topikoknak mi a célja, pusztán jelezni óhajtom: lehet mást is gondolni.

http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=130214&DocID=115333#115333
(Kertesz, Felszamolas, stb)
Ehhez kapcsolodik a kerdesem:
a szeptember 10-i Radnotis "bemutatora" azt hallottam, minden jegy elkelt; nincsenek valakinek "titkos forrasai"?:)

Orwell évforduló lévén talán megengeditek ezt az alábbi OFFot a Nagy Mesterre való emlékezés gyanánt. Aki szerette az 1984-et, annak kötelező! :-)
Nagy Testvér Díj harmadszor is
Szeptember 1-től 25-ig immár harmadik alkalommal lehet jelöléseket tenni az interneten arra a
http://hu.bigbrotherawards.org
http://www.nagytestverdij.hu
http://www.bigbrotherawards.hu
címeken, hogy idén melyik cég, állami szervezet és magánszemély kapja meg az elektronikus magánszféra megsértésért járó Nagy Testvér Díjat.
A Nagy Testvér Díjat a nemzetközi gyakorlatnak mindig megfelelően azok kapják meg, akik/amelyek éppen a legtöbbet tették az emberek (elektronikus) magánszférájának megsértéséért. A magánszféra védelméért legtöbbet tevő szervezet vagy magánszemély a pozitív e-privacy díjat nyeri el.
A jelöltek listáját október 25-én tesszük közzé az interneten, ahol november 6-ig lehet majd arra szavazni, hogy ki nyerje el közülük a közönségdíjat.
Jelöljetek, szavazzatok!

A mohácsi csata négyszázadik évfordulója közeledett éppen. Fura dolognak látszik talán, vereséget megünnepelni, de hát, aki a győzelmet ünnepelhette volna itt most, a hatalmas ottomán világbirodalom már nem volt meg. A tatároknak is nyomuk veszett, sőt időközben, szinte a szemünk láttára, a szívós Habsburg-császárságnak is. Megszoktuk hát, hogy egyedül ünnepelgessük vasztett csatáinkat, melyeket túléltünk. Talán azt is megszoktuk, hogy a vereséget izgalmasabb, sűrűbb anyagból való és fontosabb dolognak tartsuk a győzelemnél - mindenesetre igazibb tulajdonunknak.

Kérdés?:
Vetélkedő
Ki írta:
Szorítsátok a proletárok újjait a világ torkára!
ez egy vers...

koloncális

juteszembe: nem kolonc, hanem konc, de ebbe persze nem köttök bele, ha marhaságot mondok
jellemző, na pá, mentem

van itt könyvajánló rovat? tudtok mondani (jó) marokkói,v. észak afriaki írókat,könyveket(lehetőleg magyarul?)

ja, Sánta, bocs.
mondtál, de hagyjuk.
nem lehet egy lapon

énisaszondom, nem kell mindig koloncálni

na ja, mert ottlik divat (márcsak esterházyilag is). így van ez, kérem. szerencse, h nem hagyom magam befolyásoltatni (hehehe). továbbra is: sánta, nem pedig sántha, és nem lehet egy tollvonással áthúzni.
színház lényegénél fogva átlényegít, mondtam volna ennek ellent?
amit a költészetről mondasz: már csak ennyiket fogok jelezni asszem - dimenzió! hát hogy lehet ezt kérem akárcsak egy lapon is említeni...ejnye.
nagy, pilinszky, weöres, illlyés és VAS, SOMLYÓ (dávid, könyörgöm..., legyenek már minimumok, amiket azért nem vetünk oda koloncnak, mert mindenáron vitatkozni akarunk).

a színház tehát egyrészt átlényegít(het), másrészt meg nem? Az elsô bekezdés önellentmondása (nem Ottliktôl indultunk, hanem Fejestôl. nem az Ottlik-féle prózaépítkezést vettük alapul, hanem a Fejessánthasarkadi-félét)
azért, mert ma a líra nem regnál, még nem fogok tapsikolni annak, hogy régebben kissé kevésbé nem.

eörsi- link?

Dávid: Németh László rossz, ergo poros (egyszerűen szintén - nem csak Weöresre igaz ez - nem bír drámát írni. Gyönyörű fölütési vannak, mondjuk a kedvencem a Bodnárné, ami kivételesen szép elemeket tartalmaz, szinte lorcai hangvételek vannak benne, csak - lévén nincs rendesen megírva/dramatizálva - nem darab. Namost, jöhet egy nagy színésznő, aki emlékezetes Bodnárné - mondjuk Sulyok Mária, na jó, legyen Törőcsik, ettől ez még sosem lesz jó színház.) Sarkadi esetében más a helyzet. Mert tény, hogy a vidékről felkáderezett elsőgenerációs értelmiség morális dilemmái hathatnak avittnak, ilyenkor az szokott történni, hogy a SZÍNHÁZ, hangsúlyozom, a SZÍNHÁZ, átértelmez, aktualizál. Ma ne lennének kurzusértelmiségiek? Hja, hogy morális dilemmák nincsenek, az más kérdés... De a jó írás nem avitt. (És nem ott sem volt minden, hanem ott nem volt minden egy nagy rakás. Egész zseniális dolgokat (is) felsoroltam példaként erre. Na jó, nem mind, de ezek kedvesek nekem. Mondjuk azt is mondhattam volna, h Iskola a határon, mert az meg még régebbi. Átkos 50-es évek (vége). Poros?)
A Halász Péter meg abban értelmez át, aki hagyja magát átértelmeztetni. Ez viszont már megint dimenzió-kérdés, mit értünk az alatt a fogalom alatt, h színház. Ezek a dimenziók elbeszélnek egymás mellett. Szimplán láthatatlanok maradunk egymás számára. Nem baj. Csak nincs kedvem előről kezdeni, hogy a Shaw, az nem szöveg-színház. pl.
nagy laci? hát, határeset. mármint jóság tekintetében. azért vannak nagyon szép versei. ma egy kis nagy lacit mutass. mert próza, ok, belátam az épp létező fogalom ma is. de líra? bár..."Légy sziget s várj napot a mocsárból!Különös gubók szülhetnek pillét. Mit tudod? Az istenek halnak, az ember él."

miért kéne, hogy jobb legyen? elég jó az.

ezt a színházról való nem-vitatkozást nem igazán értem...
az olvasgatós/vitázós ötlet viszont tetszik, csak olyan szövegeket kellene előszedni, amik nincsenek agyonolvasva/agyonértelmezve, de mégis könnyen hozzáférhetőek. bár persze nem tudom, hogy mennyivel lenne jobb a dolog valami normálisabb szemináriumnál...

a színház ügyében magam is megengedôbb vagyok, bár nem vagyok egy nagy színházértô, de nem teljesen értem a lírai feszültség kontra drámai közti különség lényegét. Az alter. színház, Halász Péter, és a többi, némileg megváltoztatták/ják a színházi szöveg, dráma, elôadás fogalmait .
a próza: nem a lehetetlenség volt a lényeg (egy más szinten persze az), hanem azoknak a szövegeknek a túlságosan korhoz kötöttsége, ami pl. Németh László, Sarkadi drámáinál érezhetô. Olyan ez, mint a szükségszer?ség-szabadság vita a filoz.-ban: elszállt felette az idô. (énszerintem legalább is)Írtam vala egy olyan kitételt, hogy tiszt. a kiv.-nek, ez egy rövidítés volt, a helyes megfejtést a szerkesztôségbe, és arra vonatkozott, hogy hát ja, ott sem volt minden egy nagy rakás sz. (A kitüntetésekhez érdekes adalék Eörsi István tegnapi cikke a Magyar Hírlapban.)
líra? nekem Nagy László is beporosodott
én benne vagyok minden kulturális eszmecserében