24450: asszem, az én szilvalekvár
beírásomat (is) megtalálhattad...:)
én még mindig így szoktam:
1./ szilvát - ha lehet, ún. beszterceit, ez
sokkal édesebb, bár rondább - jól
megmosom, kimagozom, kisebb darabokra vagdosom
2./ magasabb peremű tepsibe beszórom
3./ gézlapokba kötözve csinálok
6-8 kisebb csomagocskát, ami néhány
szilvamagot (ez kocsonyásít) és
pár szem
szegfűszeget+fahéjdarabkát dugok, majd
összekötözöm fehér
cérnával
4./ a csomagocskákat a szilvák
közé rakom és rászórok az
egészre egy kevés cukrot. egy kg magozott
szilvához mondjuk, 10 dkg-t szoktam tenni,
nyilván lehet kicsit több is, mi a
natúrhoz hasonlító lekvárokat
szeretjük... elkeverem benne a cukrot, hogy ne
képződjön a tetején egy
karamelles réteg.
a biztonság és a trtósítás
kedvéért elkeverek benne 2
kilónként egy zacskó zöld
Quittint. ez akár el is hagyható, de mivel
nagyon kevés benne a cukor, félek, hogy
megromlana e nélkül. és még
valami: ha sokkal több benne a cukor a fent
leírt mennyiségnél, hajlamos levet
ereszteni és akkor nem sűrű, darabos
lekvár lesz, hanem olyan zselés-leveses
folyósabb cucc. szerintem a szilva úgy
jó, ha megáll benne a kanál.:)
5./ az egészet beteszem a sütőbe
és 150 - 180 fokon min. 4 órát
sütöm.
6/ ha már nagyjából egyenletes massza
lett, egy, előzőleg a
mélyhűtőben tárolt
tányérra kicseppentek egy kanálnyit,
megnézem, hogy tényleg kocsonyás-e. (az
lesz, biztosan)
7./ kiszedem a megbarnult
géz-csomagocskákat. ehhez
célszerű előzőleg
megszámolni, mennyit tettem bele...:)
8./ az előzőleg kiforrázott, még
meleg üvegekbe töltöm a forró
lekvárt úgy, hogy csurig tele legyen az
üveg. lezárom és rögtön
fejjel lefelé fordítom, így rakom
dunsztba. (újságpapírba csomagolom a z
üvegeket egyenként és egy
plédekkel/nagy törülközőkkel
kibélelt kosárba teszem és
betakargatom. opcionálisan megfelel helyette az
ágyneműtartó is.:) ) 1-2 nap
múlva, ha már teljesen kihűlt,
kiszedem.