A mozsár-téma szinte kimerítve, Anna,
én borosüveggel nem csak törni, de
kitűnően tésztát-nyújtani
is tudok, nothing etióp bejárónő:
a szükség tanított reá...
Levrob: Te talán vájtfülű
(vájtnyelvű???) vagy eléggé, hogy
kicsiny gyermekkorom féltve őrzött
receptjét ezennel megosszam veled:
Baracklekváros kenyér Pick szalámival,
kovászos uborkával és Univer
majonézzel. Mit mondjak: süthetett Mama amit
akart, tehettek elém bármi más
csodát, nekem ez volt a kedvencem.
Vendégeink és Papa elsápadtak, az
öcsém kis barikádot épített
kettőnk közé a
lekvárosüvegekből és a
tejeskancsóból az asztalra, hogy ne kelljen
látnia, amint a vékony
szalámiszeleteket Mama baracklekvárjára
helyezem, erre kerültek óvatosan a
kovászosubikarikák, végül kicsi
majonéz-csókok minden ubi
közepébe. Kéjes arccal tömtem
magamba, kettő-három szeletet is reggelire.
Mama volt az egyetlen, aki nem
szörnyűlködött. Hiába,
ő már idejekorán felismerte bennem a
gourmand-t... :)