A sóskafélék családjába
tartozó rebarbara sokak számára
ismeretlen zöldség. Levele
mérgező, de zöld vagy
rózsaszín szárából levest,
szószokat, süteményeket és
kompótot készíthetünk. A szezonja
az eperével azonos. Később már
túl sok oxálsavat tartalmaz.
A rebarbara gyógyhatását mintegy 4500
éve ismerik, de csak a XVIII. századtól
használatos a konyhában. A rebarbara
terjedelmes bokorrá növő,
évelő növény, levelei és
piros levélnyelei a kert díszeként is
megállják a helyüket. Igénytelen,
szinte mindenütt megterem.
Ha piacon jársz, figyelj arra, hogy friss
rebarbarát vásárolj! Ezt úgy
ellenőrizheted, hogy a körmödet
finoman a zöldség rózsaszín
szárába vájod. Ha levet ereszt, biztos
lehetsz benne, hogy friss rebarbarával van
dolgod!
Legjobb, ha frissen használod fel. A
hűtő aljában mindössze 4-5 napig
tárolhatod, mert hamar elveszti
nedvességtartalmát! Ha nem tudod
felhasználni, tisztítsd meg, és tedd a
mélyhűtőbe, így viszonylag
hosszú ideig eláll.
Élettani hatása
A rebarbara salaktalanító és
vértisztító növény.
Különösen tavaszi,
méregtelenítő és
fogyókúrákhoz ajánlott.
Általános erősítő
hatása van, fokozza az epetermelést és
serkenti vérképzést.
10 dekagramm rebarbara mindössze 16
kilókalóriát tartalmaz, így
használhatnánk akár diétához
is, ám meglehetősen savanyú, így
nem kevés cukrot kell adnunk hozzá
fogyasztás előtt. Rostokban gazdag, sok
kalciumot, magnéziumot, vasat, C-, B- és
A-vitamint tartalmaz.
Felhasználás, ízesítés
Megtisztítása hasonló a
spárgáéhoz: vágd le mindkét
végét, és vékonyan húzd le a
külső héját! Ha nagyon
szálkás lenne, érdemes azt a részt
kihagyni a feldolgozásból.
A rebarbara savanykás íze nagyon is
markáns, ezért érdemes más
gyümölccsel - például eperrel,
almával vagy körtével -
társítani. Főzéskor sok levet
ereszt, ezért csak keveset tegyél alá
(például kompót
készítésekor).
Ízesítésre használj
vaníliát, gyömbért és
fahéjat!
50 éve a kertünkben is volt egy nagy bokor,
de csak ritkán sikerült belőle
kompótot főzni, mert gyerekkorunkban
imádtuk nyersen rágcsálni,
állandóan lelegeltük.