Vers mindenkinek

:) )

Mentem volna
Ettem volna
De le a boltba
Nem mentél
Elviszlek hogyha
Üres a konyha
Étteremben eszünk
Hogy szeressél
Keveset kérek
Csak fizessél
Csak vezessél
Csak szopj le néha
És etessél

no igen.

egészen érdekes ez

valahol mezőt takargat
mint egyetlenjére
úgy vigyáz:
„kert” szólok s nem látom ó jobb elhagynod
kik magukat értik csupán!
őrizetlenül a párkány vonalai:
könnyű egérfutás
a tarlón! –
tartós a láthatatlan
mint álmomban a fehérköves Karélia
és
mintha jégtáblán sodródnék tova:
nyakszirtem egy év múlva
véletlenül megleli a lány kisasztalát –
a frissen esett mintás esti hó alatt
s az emlékezetnek
s az álomnak adja

Matrix II

a terkep erteke a leptek merteke
nem ketseg hogy az egyseg tobb
mint a megosztott vetseg melyseg mederje
melyben maradtunk tisztelettel mellekszereplo je ah
dupla dimenzioban valoban loban az ugras
ami el von amilyen elvont ez a versem
de magambol kiestem latvan hogy szerkezet
szimbolummal hullo szamokkal mulo
fantaziatlan kepzelodes az a keptelenseg
miket a folytonossag ragaszkodasa
hitet magunk esz enek
ozgidak sirnak meg mire vege lesz
az ember meszenek...

Édes akác illata terjeng sunyin a levegőben
s eltömíti szaglósejteid
cinkosa lett az összes csalfa nőnek
kik észrevétlen mögéd lopva
hátadhoz tapadnak
s lefogják karjaid
Rab lettél - az érzékek rabja
megszűnik létezni minden más gondolat
kéjes vágyaknak enged a tested
s a lüktető ritmus elvakít
Most! Most engedd ki magadból az állatot

Igaz, már nem túl friss:
Reggeli hangulat
Bamba mosollyal ébredek
- reggel van.
Felkelni nem nagy élvezet.
- Kávé van?
Testem már tesz-vesz,
agyam még alszik,
tudatom csupán
szememen látszik
- csukva van félig,
nem vagyok még itt.
Miután lecsorgott
a fekete élvezet torkomon,
végre képes vagyok
elhagyni elárvult otthonom.\t\t\t\t\t\t\t\t2003.04.11

Reggel, van néha, hogy nem erőszak Vekker
ahogy a való, lelkemet visszalopja. Ember!
Meglep, hisz ma nem! Nem fájdalommal hergel.
Mosolyom súgja - kevesebb lettél egy heggel.
Mi az mi riaszt? Ma nem pejoratív hogy Ember...

Nőstény tölgyekre
és pöttöm Pankákra...

Reggel
Ébredni ábrándos testtel
Gondolni hegyekre, völgyekre
Lankákra
Dimbes-dombos
Hölgyekre...

Péter, Nadine és Abyss története igazán szép!

hogyan tudathatnam szegenyes eszkozeivel a soul - nak mennyire bant neha ahogy gondolataim araszolnak hihetetlen miket nem csak gondolnak megelni veve tapasztalt tenyezok mondhatnam fenyezok kik belgiumbol korokon keresztul fustolo tuzunknek ertelmet adtak.
azt remelem nem felem elerni nem csak magammal szembenezni hanem csakolyan melysegekkel melyet kiolvasni velek soraim tarsaibol

ABYSS
És megszületett egy gyermek.
És véle másik világ született.
[Az asszony, kinek fényessége, mint késő nyári mezők fénye, az ő Anyja vala.]
A sötétség az Ő világa: gránitszikla, nyűtt és vén és hideg, magában álló széltépte őrálló fa a hegycsúcson, viszkózus dugóhúzóban lefelé, fekete vizek (olaj, óbor, az idegenek vére) Maelströmébe zuhanva hollószín hópelyhekkel terhes bíbor felhők ege alatt.
[Abyss]
Ismeri Ő a külvilágot: ragyogás nélküli világ.
Abyss elnyeli majd.
Nincsenek más világok.
[Nem ismeré, érzé csupán az asszonyt ki az Ő Anyja vala]
[Nem ismeré, érzé csupán a férfit ki az Ő Ellenpárja]
[Más világok.]
Sohasem létezett azelőtt ily ragyogóan szép világ.
Abyss az igazság.
Abyss a gyermek.
E világban sohasem látott ragyogást remél.
E világban halhatatlanságot remél.
E világban nagyságot remél.
[A remény jelentésű, orosz eredetű női név: Nadine]
– – –
Abyss nővé lőn: Nadine
A nő ezüst szemekkel vala: Nadine
A nő ében hajjal vala: Nadine
A nő ki nem Övé, de Ő maga vala: Nadine
A nő kihez hasonló nőt sohasem láttak vala: Nadine
A nő ki a halhatatlanság maga vala: Nadine
– – –
Abyss: érinthetetlen, csókolhatatlan női arc.
[Nadine Nadine Nadine Nadine Nadine Nadine]

THE ABYSS
And then a child is born.
And another world is born with him.
[A woman whose glamour shines like a late summer field is his Mother.]
His world is darkness: a cliff of granite, worn and old and cold, a single windblown outpost tree on top, falling away to a maelström of black water (oil, ancient wine, the blood of aliens) spiraling viscously downward, beneath a sky of purple clouds pregnant with raven snowflakes.
[The Abyss.]
He knows of the outside world: a world devoid of glamour.
Which the Abyss will engulf.
There are no other worlds.
[He knows not, only senses a woman who is his Mother.]
[He knows not, only senses a man who is his Counterpart.]
[Other worlds.]
Unprecedented beautiful glamourous is this world.
The Abyss is the truth.
The Abyss is the child.
In this world is his hope for glamour no one has ever seen.
In this world is his hope for immortality.
In this world is his hope for greatness.
[A feminine name of Russian origin meaning “hope”: Nadine]
— — —
The Abyss becomes a woman: Nadine.
A woman with silver eyes: Nadine.
A woman with black hair: Nadine.
A woman who is not his but him: Nadine.
A woman like no woman ever seen: Nadine.
A woman who is immortality: Nadine.
— — —
The Abyss: a woman’s face, untouchable and unkissable.
[Nadine Nadine Nadine Nadine Nadine Nadine]

Csupán a belső szárazság
A félő gondosság reménye
A magány
A természet erénye
Hogy mindíg elkap
Az eltaposott hangyával
Vagy atompusztítással
(nem mindegy?)
Fémjelzett ösvény:
Ölni és élni
Ugyanaz a törvény....

Ég Veled, Nadine!

örömmel! íme egy versszak a nagy műhvész "Fallen Star" c. verséből:
lips dripping paint, they never
really were black; the maddening sound
of dead butterflies
swooning into soiled asphalt;
the world is expanding into people again:
he draws up his knees, tears
embrace his emptying eyes
- - -
Dr. Bouboux fordításában:
az ajkakról festék csöpög, sohasem voltak
igazán feketék; a halott pillangók
őrjítő hangja
elhal a sáros aszfalton
a világ emberekre is kiterjed újra:
felhúzza térdeit, könnyek
ölelik kiürült szemeit
- - -
jó szórakozást!

Kösz, 1ébként nekem is. Ha van még fordítás, melyet megosztanál, szívesen látnám...

kati, ez tetszett.
a legszebb az a kérdőjel benne.

ezt még nem mondtad...
érdekes...

gyermekem!
nem létezem...

isten
ha vagy
mutass
járható
utat

Vagyok,
mert hagyod,
hogy legyek
és tegyek,
amit akarok.
Bensőmbe láttál
és megsajnáltál,
tenyeredbe vettél
és elringattál.
Gödrökből kiemeltél,
csúcsokra is felvittél,
s mindeközben mindig rámhagyod,
hogy az legyek aki lenni akarok.

Lázas játék,
hogy futhatnék feléd.
Akkor régen
mért szerettem beléd?
Hogy később elhagyhassalak,
s azóta ne is lássalak?
Nincs válasz most sem
tőled, sem tőlem.

Hold me.
Keep me in orbit.
You're my only
hope.
I love you.
I love you.
I love you.
Holdam.
Nappályám.
Egyetlen csillagom, benned bízhatom. (?)
Szeretlek,
te eretnek,
szeretlek.

Süt a nap és fázom.
Kívülről a természet,
belülről a lelkem
hűti testem.
Hiába szánom-bánom
és tör rám az eszmélet,
mi véd a belső hideg ellen,
ha itt állok szeretetlen?

Ábel király!!!

dzsó, ez szép kis görbe tükör volt, csillivilli