Áááááh!
A felhők
egybefüggők,
nem látszanak.
Eltűnt a nap.
A virradat
hol marad?
Egy előadáson ülök,
gondolatban
összegömbölyödök
s az előadó
hangja, mint takaró
burul rám,
alszom már.
Fontos dolgokról beszél,
hogy ki, mit, mikor, kitől remél.
És csak folynak a szájából a
szavak,
jaj, az óra milyen lassan halad.
Az időjárásra jellemző a
borússág,
itt bent viszont elalszik a hallgatóság.