Vers mindenkinek

az ja
ráérünk?

Marci, biztos, hogy stimmelnek azok a magánhangzók?

a tiedéé

:)

szél szalad ide-oda
fél halad tele pofa
zabálva
szó szavad tesze-tosza
vess magad bele oda
dunáába

bevallom én má' próbáltam
nem árthat szerintem ha van

legyen?

és tényleg... :)
netán valami öt percesed van hozzá?

nem akarom magamat hájakkal kenegetni, de nézzük meg az eredeti mgh-it a harmadik strófában, meg az enyéimet...

Igen, nagyon jók voltak -> a legújabb galagonyák is :) )

(ancsee 11566., herceg 11568. - nehéz ez, de jó: galagonya:)

:)

téli reggel
elmegyek ide-oda
elmegyek ide-oda naná hogy
megteázom
hozzá kis sütit eszem
hozzá kis sütit eszem akárhogy
ronda a tél, hát nádak, erek
fáj már szám is... bírni ezt!...
téli reggel
elmegyek ide-oda
elmegyek ide-oda naná hogy

(ezt tényleg kell?)

Félironman
Ennek eredete az IRONMAN,
Mely leküzdése nem egyszerű.
Úszol háromezernyolcszáz métret,
Kerékpározol száznyolcvan kilométert,
S végül futsz egy laza negyvenkét kilométert.
Ezeket megcsinálhatod Ázsiában, Kubában, Amerikában,
De akár nálunk Nagyatádon is.
Igen a futás laza,
Mert kerékpár az mi
Embert próbál.
Ezt a gondolat menetet tovább víve
Született meg a FÉLIRONMAN,
Melyet nyáron Fonyódon rendeznek meg.
Ez a táv már leküzdhető
Mihez nem kell más „csak” lelkierő.
Na azért készülni sem árt.
S aki érez magában annyi erőt,
Hogy ezt végig csinálja
Bátran durálja neki magát….

Itt az éjjel
Vidd el a szavaidat
Vidd el a szavaid a Dunába
Szállj a széllel
Víz vigyen oda hol a
Képzeletednek nincsen határa
Hátadon vár egy furcsa kereszt
Nem tudod még, vele mit kezdesz
Itt az éjjel
Vidd el a szavaidat
Vidd el a szavaid a Dunába

Anikó ez hangulatos :)

Oszi setan
visszuk a babakocsit
toljuk a babakocsit Budara,
Szel, ha ebred,
fujja a leveleket
az zizzen ha lehullik az utcara
Bence csodalja az oszi neszt,
te ranezel es ranevetsz.
Oszi setan
visszuk a babakocsit
toljuk a babakocsit Budara,

Levelező füzet
Lapokból álló papír sokaság,
Melybe nagy kedvvel ír két jó barát.
Így leveleznek már jó ideje
Sok szép betűt vésnek bele.
Gondolatok repkednek benne sebesen
Némely emlék még teljesen eleven.
Jó pár közülük kezd megkopni
Mint a sokszor használt macis zokni.
A kézírás két jó baráttól ered
E barátságot ember soha el nem feled.
Füzetke jelentősége a jövőben egyre nagyobb lesz,
Reméljük továbbra is jó szolgálatot tesz.
Két jó barát között a távolság megnőtt
DE ez nem vet barátságukra sötét felhőt.
Hisz e távolság csak km.-ekben mérhető.
Mert e kapcsolat soha ki nem hűl
Ugyanis ilyet egyikünk sem tűr!!!!

Volánkirándulás
Buszon ülve azon morfondírozok,
Miért haladnak ily sebesen a fák és bokrok.
Aztán rádöbbenek, hogy nem ők haladnak ily sebesen,
Hanem a busz gurul a Michlen kerekeken.
A kirándulás első napja hamar véget ér,
A banda nem sokára nyugovóra tér.
De előtte még jót beszélgetnek
Látszik, hogy jó kedve van a népnek.
Csak egy valami vet árnyékot jó kedvükre
Az, ha feltekintenek a borult égre.
Az eső esik, mintha dézsából öntenék
A cseppek hullnak lefele, mint a törmelék.
S hogy ez ne legyen elég
Utána hó szakad,
minek hatására jó kedv apad
A látvány gyönyörű, de szokatlan
Mert most még nem tél van.
Októbert mutat minden naptár
Mégis egy havas tájat kaptál
Őszapótól ajándék ba
S mellé egy fagyos emléket
Az idei Volánkirándulás így ért véget.

7 mester
itt fekszem kiderítve
sok sebtől vértelen
poros falú koros falu
meg a végtelen
kerít hatalmába
amint haldoklom
a gyémántokért
nem ezért a néhány
koszos mexikóiért
hitem szerint...
kopasz barátom szemembe néz
és igazat ad
nem lehet hogy csak ennyi
nem lehet hogy csak por
és hamu marad
utánam

Valahol a fiók mélyén
Kerekerdő kocka szélén
Kétszögletes hátizsákban
Térből lopott bőrgatyában
Megszületett egy naplemente
Az időt a múltba temetve…

aki nem hiszi, járjon utána :)

Ittas vezetés
Néha néha előrdul ember fiával,
Hogy kicsit többet vedel
A kelleténél.
Ilyenkor megesik az is,
Hogy volán mögé ül az is
Kinek a véralkohol szintje
Nem csekélyke.
S vezetés közben a szélvédőn
Nem láthat ki az kinek szeme vérben forgó.
Ilyenkor jön a fa és bumm,
Vagy jön a másik autó és kocc….
Ezeket megúszva jöhet a kék villogó
Ki megálljt intve igazoltatja a „tisztes” állampolgárt.
Kinel nadrágja teli,
S nem tudja, hogy iratait hol leli.
Huzavona után jöhet a szonda fujjásá,
Mert hisz a rend őre
Megérzi ha bűzlik az embert bőre.
Szonda értéke a magasba szökött
S emberünk csak könyörgött,
Hogy simítsuk el az ügyet.
Ez nem így megy,
S jöhet a feljelentés
Melynek tétje nem más
Mint a pénzbirság.
Hónapok múlva jön a levél
Büntetés mértéke nem csekély.
Száz ezer meg szigorított jogsi,
Vagy 300 nap letöltendő bünti,
S fellebbezésnek helye nincsen,
Mert ki megteszi porul jár.
Így vétkesünk nem tehet mást
Mint befizeti birságát.
S egy életre megjegyzi:
ITTAS ÁLLAPOTBAN VOLÁN MÖGÉ TÖBBET NEM ÜLÖK!!!!!

ki egyedül van, az ma boldog,
boldog, otthon, bár búslakodva.
Bár búslakodva, boldog, otthon.
\t\t\tBabits: Vasárnap

Szóban hossza lüktető
Mint egy doboz hegytető
Ha ledobod a híd alatt
Megkóstol egy-két falat
Kemény vízbe mártott tojás
A műsor meg csak kész lefolyás
A csatorna felé iramlak hirtelen
Hullott kezedbe kapaszkodni kénytelen
Zuhan a plafon felé, mint egy kellemes vadállat
Csókolom a kezed, üdvözlöm mamádat...
(most valahogy ez jött, sorry)

felnőtt-bőr alatt ülő,
férfi-izmokban futó,
üveg-erekben folyó
gyermekvér még,
mosolygó, illatos gyermekvér...
pedig préselt az ifjú idő,
keserűre préselte
a levegőt is a tüdőmben,
a mosolyt is a szememben,
a fényt is a szívemben...
hát itt ülök most...:-)

nyamm

Eső. Pohár víz. Folyó ügyek.
?Még Larkin
is, Istenem, mikor nem ért ki a vécére, a
kabátjába hugyozott.?
Peter Finch walesi költő
multimédiás könyvbemutató estje
a SoliT csoport kíséretében
2003. november 22. szombat - Merlin Színház 21 óra
Az est az étteremben partival folytatódik
DJ-k: Sanyi Lee n?Gum
www.peterfinch.co.uk/vizet.htm

Remélem nem leszek károgó varjú, s előkiabálok vmi még rosszabb időt!
-------
FRANCIS JAMMES:
Tréfás rímek esőben
Unod magad? -
- Ez az eső
csak úgy szakad,
reánk les ő.
Veszem pipám,
az jó barát,
meggyujtja lám
egy csöpp zsarát.
Te, messze vagy,
mint a madár
s eszedbe jár
a fény, a nyár.
A járda künt
köd, csunya lom,
lelkemre csüng
az unalom.
A csöppeket
csak hallgatom,
hűs görgeteg
az ablakon.
Hull nedvesen
a rút eső,
s ez, kedvesem
nem jóleső.
Szólnék neked
most: "hallali".
A hang rekedt,
nem hallani:
csak a vizet,
amely izeg-
mozog, sziszeg,
zuhog, zizeg.
Nem lát a szem. -
S nem hallod azt
az édesen
síró panaszt?...
Nem én, nem én:
ez a kemény,
vad, verdeső
eső, eső...