Vers mindenkinek

35034:
Néha a csönd a lehető legjobb akusztika
termeinkben felgyülemlett dolgaink
eltakaríttatója
hogy polcon legyen, mi nem lábalá-,
hanem fel/é/való.

:)

35031: "remélem nem, de: részvétem"
Sajnos nem értem!?
Elvesztettem
Elvesztettem valamit,
És még azt sem tudom mi az.
Csak érzem.
Hallom a hideg csendet.
Miben elvész a várt felelet.
Bárhová fordulok,
Bárkitől kérdem,
Nincsen válasz.
Néma szavak csengnek az ajkakon.
Fáraszt már,
Elnyom lassan benső magányom.
A megkopott tekintettek,
Elcsépelt válaszokkal karöltve
Sújtanak le reám.
Keserű szájízzel,
Üresen ballagok
Vélt igazam kihűlt nyomán.

35027:[helyrerag. akár írhatnák kis betűvel is. s tréfa vala de nem.]

35030:
ismét ráncokba rendezi a végtelen
soraimat
a fújdogáló szellő partazavarta az
iszapot
megmostuk lábamat, aztán
jöttem.

35029: [remélem nem, de: részvétem]
csillagokkal kelt
most velük hull éjszaka
nekem bolygóm ő

35009:
el- engedett hulló szél?!
"feather fall" so they say.
CSillapodott fájó szive?
Resurexit tertia die!

35024: Anyám
Anyám az éjszaka,
S elhagyom
Lágy ölelését.
Szerető végtelene
Új gyermeket ád majd,
De csendjét, én
Hordom szívemben.
Szikrányi csillag voltam
A "sok" között,
De nem osztott szeretetet.
Az egyenlőhöz kötött.
Egyek voltunk,
Ezernyi csillag,
S anyánk meleg öle.
Egy volt,
S most szakadok tőle.
Minden könnye,
Könnyem lesz.
Minden árnya
Énem lesz,
De már nem bújok
Sírón kötényéhez.
Szárnyat bontva,
Búcsút súgva borulok le,
Végtelen egy szeméhez.
Bölcs anyám,
Tőled tart a nap is,
S hány éhes szív
Vár rád,
Nappalban fürödve.
Most elmerülve a
Reggelben,
Fedezem fel
-árnyak okozóját-
A fényt.
Szeretetet cseréltem Szeretőre,
S fogadom az ébredést.

A Felkelő nap a ragyógó hóra vettete szikráit,
Vöröslő érett mellbimbója közben láthatóvá válik.
Felszakadt sóhalyok vége mely kiáltássá válik,
Izzadtan elcsendesedve, méláznak azon mi állt itt.
Csöndvancsakaszarvaspaták ropgása csakanesz
Velem pedig a csodaszép égszínkék szeme szemez

Csokonay!
Általam érthető magyar nyelven alkotott.
Hát Kazinczy?
Mi a búbánattal vala foglalatoskodott?

35001:
Mit szem nem láthat
Láthatatlan
Mit fül nem hallhat
Hallhatatlan
Költeményed
a terményed
Elvet-etted
Megért-lelted.
Ha elrejted
Mit szem nem láthat
Láthatatlan.
Költeményed
Hallhatatlan.

35011:
A rím bizony
"Iga az!"
igazából
ából-lábol
De nem mint én
Vitéz nem
ógot-mogott
legott
Általam érthető magyar nyelven alkotott.
---------------------------------------
[A Reményhezt kerestem és Rózsát leltem ;) , meg scytákat,és persze vaskos verslábakat]

35021:
nagy vadot ejteni
csakis dárdával lehetett
ma már pisztoly van, meg őrület
áru lettem
elárultak
és meg.

35020:[nagyon jót nevettem, köszönöm]

35019:
Megköveztem a zúzádat
mégsem járok arra
bezzeg a macskakövön
évente, havonta, naponta...

Sodrás
Aurád édes ízét érzem a számban,
Hátranézni sincs időm,
Rohanok tovább.
Visz a világ.
Korát sem tudom,
Mikor láttalak utoljára,
De nyelvemen ott az aurád méze.
Sűrű emlékek édes képe...

35018: [örül]

35018:
Hitel, világ, áfium
Kérdés erre: vajon
Felesben fizetteti-e
Ádámmal, Évával
Jóuram a hitelt?
Az Ádám tette és
Éva szakajtotta
Között ott van a min-
őség különbsége.
Fránya dolog ez a hitel
Kamatokkal terhelt,
Mi lesz máma vacsorára,
Csak nem zúza perkelt?

35016:
Kérdés erre:
Vajon felesben fizeti Ádámmal Éva a hitelt? Az Ádám ette és Éva szakajtotta között van minőségi különbség? Vajon milyen arányú a hitel, Jóuram?

34982:
Vidd el, nem könnyű eladni!
Az ember folyton csak cipel.
Kihullanak nyamvadt lelkek,
s a földön koppanva terülnek el.

34983:
Hízik ám az a strófa,
aminek sara nincsen
tudod jól, hogy a hitel alma
és szétszórom minden kincsem.
Ja, hogy az nem az enyém,
mert az Isten tette még hat?
Na jó. Smink. Fizessünk,
osztán menjünk!

34999:
Négy ökörszem
narkózik a bokor tetején,
s bár a virágok értékesebbek,
mert kelyheikben ott lapul a világ,
kétszázhetven fok lenne a látvány?
Nem, a Tátrán már kevés,
már kevés a hó.
A föld felett a rét,
a rét felett a tér,
odavár.
[párdon]

34982: [örül]

35007:
Lókelyhek
Nincs szerelem könnyek nélkül,
rózsatövis megtalál,
vérző ujjad kapd a szádba,
s lókönnyén át ragyogjál!
[Bocsánat drága Veva!]

34998: [Ennek örülök, bár nem kérdeztem, de bizti jó.]
Halottam a szó
felbukott jeges úton
Hallottam, jót szólt.

34994:
Én nem vagyok mű/élvező
nem kedvelem Csokonai Vitéz Mihályt
mű/siklásért kiált

34999: [hű, az utsó négy sor komplett gondolat, sokszor olvastanm meg és át, köszi]
de a látvány még kevés
kevés a szép
rét felett a táj
ég alatt a tér
írta celoo

35001: [Tényleg: ez most a költői szabad/os/ság, Kedves Dzsó? Mert én arra szavaznék, hejj!]
ahoogyan Pengő Dzsó írta
Fekete barna álom
Erős karokba hullik
Bízni nem tréfa senkinek
Lebegés ha őszintén akarja
Nincs ára a bizalomnak
ahogyan én értelmeztem
szar alak volt
de álmodtam
bíztam
nem tréfáltam
eleget
karjaiba vett,
mert akartam,
ő/szintén
aztán elengedett.

35000:[jajjdevigyor]
Ha majd Kassák, akkor Marci,
de ahhoz újra kell születni,
Rímet kell enni a nap minden pillanatában,
Hazavárni a homályt a Köd Honában.

Hópelyhek
Nincs szerelem könnyek nélkül,
a rózsa sem adja ingyen tövisét,
mit el nem sirattál százszor,
az nem ragyogja feléd kagylókönnyét.
-o-
A feledés halkan jár.
Emlékekre, ha rá is lépne,
csendben tenné, ne halld meg
- s besöpörné nagy zsebébe.
-o-
Csend jár a mosolyok mögött,
benne olvad fel a szeretet.
Hópelyhek csillannak felém,
mindahány szikrázó felelet.
-o-
Mesei tájakat teremt a tél,
belepett úton lassú a léptem,
csosszanó csendben csizmám hangja kél,
szűzi fehér táj takard el lelkem!
-o-
A szeretet különös utakat lel,
hogy végül odatalálhasson
egyik szemből a másik rejtekébe.