Vers mindenkinek

Áldás vagy átok, hogy egyedül vagyok?
Csendben, magányosan telnek a napok,
Ölelést, jó szót senkitől sem kapok.
Peregnek a percek, órák, mint a kártyalapok.
Meddig tart vajon, míg szívemben rendet rakok?
Jár-e még boldogság, öröm nekem,
Vagy egyedül fogom leélni az életem?
Lelkemet átjárja a félelem:
A magány lesz végül a végzetem?

verlass mich
auf dich
wie ich zu zählen vergaß
kamen die zeiten der anlass
lass mich
und ich lass Dich
vorbei

35063:
:-))
Hihh! Nagyon link a linked!

35062:
Csak jó lapra tégy
A jó hárpiának
sok a dolga nappal,
jel híján nem indul
soha tiszta lappal.
A csúcsról meglesi,
merre mén a vándor,
s akkor ragadja el,
ha a neve Sándor.
Sándor a kártyában
százat tégy a tökre,
s kerüld a hárpiát,
ha lehet, örökre
http://mb3tvers.lagblog.hu/archives/2008/01/06/Csak_jó_lapra_tégy/
(loccs)

35058:
http://vevavers.freeblog.hu/archives/2008/01/06/Minden_napra_egy/
(bocs!)

:-)))

minél jobban akarom
annál kevésbé kapom
nem akartam
jól megkaptam

a hajszál egy cső,
benne van festék.
nem kitépni kell.
feltőlteni tessék!
minden belülről jö!
lármás élet! tova,
minden így múlik el.
(mehetek ,már és hova.)

Minden napra egy
A lápi boszorkának
sok a dolga este,
a ház előtti réten,
nincsen útjel festve.
Az utazók épségét
egy ősz hajszál tartja,
ezüst fénnyel világít,
s vezet a túlpartra.
A vándorok hálásak
az útmutatásért,
sok hajat kívánnak, hogy
ne tépje a másét.
Juj! Ez fájt!

35055: - Többször használatos közhelyvers, előtte: 2007. október 24., 09:39 | 34399.

35050: [Ebben a topikban fehér a csend, mint a havas járda itt, a ház előtt. Lábnyom nélkül nem létezik a járda (mint szó persze igen, de akkor konnotátum lenne, ha lenne, nem de-. Szerintem.]

35052: [Ez a vers annyira ismerős nekem. Miért lehet? - mosollyal, mert tetszett az a melengető pár sor, hopp, a pöttyök hová tűntek?]

35050:
axióma-polc
rajta varázsszerekkel:
szerellek, eredj...

35049:
grog
édes, melengető
megroggyantó álom
ásítás hasította szét a falat a határon
idebenn pittyeg még
"sötétben, boldogságban, mindegy, elülök én"

Olykor bizony csak beszélek,
csak úgy jártatom a szám,
csak mondom, csak fecsegek,
olyankor ne figyelj rám!
Akkor mondok csak valamit,
ha nézlek és hallgatok,
szemem rezzenése jelzi
amit szóval ki nem mondok.

Mindenki
Megtetted a téted
Könnyedén pakoltad a perceket egymásra
Feketében híve
a Jövőt
Megtetted
Ára volt az útnak a sok kis kavics
amit nem vihettél Magaddal
még mindig hallod a kopogást
elkísérte a szelet haza
csak a kulcs
Valaki rázárta az eget a madárra
Kilőttem hát
így volt ez nemes
nem ágyban és párnák között
de itt halni magammal
egy sírba helyeztelek
Szemfedőm vagy
imára kulcsolt két kezem
a csellengő gondolat vánkosa
szívem.
Még dobog.
Taramm-taramm-taramm...

Szóra, sokszor szó a válasz,
Néha csak síri csend.
Van mikor őszintébb a némaság
s a hallgatás beszédesebb.

szempilláim lusta madarak elülnek
bentről halk csipogás a sötétben
milyen jó milyen meleg a boldogság

Ha az enyém becsukom
Látom a te szemed
Boldogan akkor is
Ha nem vagyok veled

van ajtó, mi nincs is zárva
ne kotorássz hát a zárba'
nem először esett meg;
beletörik esetleg...

nem minden kulcs
minden zárba
szeretni próbálunk
aztán csak...

35044: Remélem,nem haragszol meg,de ez a vers olyan jól sikerült,hogy átpakoltam egy másik topikba is.

-Sírni tudnék
"Talán ha volna
Valakivel dolga
Talán ha lenne
Kinek énekelne
Talán ha még
Születnének dalok
Talán ha élne
Tudná hogy itt vagyok"
Így álmodott a vándor
Hajában szalmaszál
Múzsája az út volt
S nem fakadt dalra, bár
Szemében a könnyek
Ritmusra görögtek
Az állán még megálltak
S a semmibe csöpögtek
Messze még a tél
Hosszú még az út
Egyedül mész vándor
Mögötted lassan ülepszik a por
Nincs aki fogná kezed
És nincs aki néha átkarol
Füttyszó ha ébreszt mégis
Otthagyod az esti bút
Hisz messze még a tél
S oly hosszú még az út...

35040: [igazából itten én nem merek véleményt mondani egyszer sem, mert ha véletlen elfelejtem akkor az bizony kegyetlen, (legalább is olyan érzés volna nekem) és most is visszafogom magam de azt is csak nagyon nagyon hallkan]

A Tét nem kevés
élet vagy halál
Mit választanál?
A Tét nem kevés
Testvér vagy magány
Mit választanál?
A Tét nem kevés
barát vagy sokpénz
Mit választanál?
A Tét nem kevés
/"semmi vagy", pótcselekvés egy elvétet magömlés, egy megszokott megunt eldobott játék, kivel magányát mulatta az kivel vagy./
Nekem minden...

35040:
(hászen most én voltam a közönség - igaz, tapsolni elfelejtettem! ;) )

35038: [pukkedli meg hasonlók, neked bizony meghajlok]

Egy egész éjjel veled
most minden oly remek
Nem léteznek lehetetlenek
Ismét veled ébredtem
Veled együtt szerelmem
Mindezt el sem hihetem
Csókot leheltem álmos ajkaidra
Kék szemedre szalmaszín hajadra
Százszor is öled elringat
Ez ismét egy tökéletes nap
Oly távol van már a tegnap
Újra életre ébredtem
a múlt csak volt végtelen
most már a jővő az egyetlen.
Semmi sem történik véletlen.

35037:
:)

Néha csendben
néma csendben
Mennek a percek
Máskor párszor
talán szászor
hangosan perceg