Bizonytalanság... (vagy nem?:) )
Az érzés, mely hatalmába kerített,
Nem ismer tréfát, nem ismer kegyelmet.
Jön, körülnéz, és lecsap
rád,
Olyankor, mikor nem is gondolnád.
Döntened kell, szenvedés vagy
magány,
Talán a magány jobb lenne...
talán...
Ekkor az érzés úrrá lesz rajtad,
Pedig, hogy jöjjön, nagyon nem akartad.
Választanod kell két férfi
között,
S a bizonytalanság szívedbe máris
beköltözött.
Nem tudod, nem lehet kirakni a szűrét,
Hiába több ez már, mint amit
eltűrnél.
Nem tudod, mit tegyél bizonyos helyzetben,
És senki más nem dönthet most a
helyedben.
Újra felbukkan, érzed, mindjárt
véged,
Az sem hatja meg, hogy szépen kéred,
Menjen el, ne zaklasson többé soha sem.
Itt marad, nem mozdul, eggyé válik veled.
Veszítettél, jól tudod. Halkan
suttogod:
Nem tudom, mit tegyek: bizonytalan vagyok...