Örök probléma
A tudatlanság a legjobb dolog a világon,
Mert nem is tudod, hogy vagy ezen a világon.
Mégis boldog vagy s csak éled
életed,
Azt se tudod, hogy van halál s lelked egyszer
kileheled.
Ha ily boldog maradt volna az élet
mindörökre,
Ez a vers nem is tartozna most mind
önökre.
De "hála" Lucifernek a dolog nem
így esett,
Ádám és Éva a tudásnak
fájáról gyümölcsöt
evett.
Éva volt ki szakított, az a buta kis
liba,
Ádám pedig követte, s ez volt a nagy
hiba.
Szakítottak s ettek, mert Lucifer mondá
nékik,
S ők mert a szép szó tetszett,
gondolták értik.
De nem értették csak midőn
égdörgés szólt az Isten:
Gyermekeim elhagytatok így nincs helyetek
itten!
S fenéken rugá a két ember fajzatot,
hogy azok szállának
Ki az édenből s a földig meg sem
álltanak.
Így történt az édenben, hogy
Éva okozá Ádám baját,
Ezért is tépi azóta férfi
nőjének haját.
Dühöngésének okát bár
nem tudja pontosan,
Asszonyát üti és megveri gondosan.
A felejtés elmaradt már évezredek
óta,
Így ugyanaz maradt már régóta a
nóta.
Férfi az úr s nő csak
alárendelt,
Ez ma a szokás, ez maradt a sztenderd!
A változás szele bár már
régóta fújja,
A férfiak ereje valahogy mégis mindig
felülmúlja!
Hogy ha egy férfi a nők mögé
állna,
Akkor lenne az csak dicsőséges pálma!