Vers mindenkinek

koalamacko sztem nagyon jó... bár nekem is lenne barátom...

Sziasztok! Írtam egy verset a Barátnőmnek, és szerintem nagyon jól sikerült! Teljesen amatőr vagyok, ezért szeretném kérni a véleményeteket róla! Előre is köszi!
Előjáték egy csókhoz...
Nyugodt a December végi levegő,
nincs semmi zavaró.
Odakint hűvös van mint hűség igaz
szerelemben.
S neon fények világítanak mindenhonnan.
Belüll forr a vágy, az izgalom lángba
oltja testem s lelkem.
Szívem rákezd ritmusos dobszólamára.
Szinte érzem ahogy a forrónál forróbb
vér betölti teljes testem.
Fejemben csak úgy röpködnek a gondolatok,
nincs visszaút ezt már rég tudom.
"Vajon mi lesz fél pillanat múlva?"
Ajkaim közben remegnek, karjaim
reszketnek a testem kihül az ijedtségtől.
"Vajon olyan lesz e csók mint ezer más,
vagy olyan mire lelkem ezernyi éve vár?"
Mikor e gondolat megfogant lelkemben,
érkezett a válasz lágyan de hírtelen.
Nem ez nem olyan...
Nem olyan mint ezer más...
Nem bírom ki ha nem érzek még ezret e
kínzó boldogságból... első csók mely
hozzámért, mely valóban kél lelkemért.
Testem újra reszketni kezd. Sírni akar,
testem, lelkem. Ez az érzés emberi ésszel
felfoghatatlan. Nem hihető hogy ilyen
történik egy halandóval! Egy csók egy
ANGYALLAL.

Tudja valaki, hogy létezik vagy sem német forditása Kosztolányi Dezsö: Akarsz-e játszani c. versének? Ha valakinek megvan, vagy valaki segiteni tudna, megköszönném

tehát ezt úgy kaptam tengerentúlról
köszönöm szépen

a homokszemek szanaszét szaladtak elötted
mint bolondos leánykák
kik csípöjük rezzenéseiben sejtik már az asszony vágyait
és zavartan felkacagnak a férfiak láttán
Vigyáztál rájuk, tudtad, még elég egy gyengéd pillantás...
A hullámok elcsitultak ahogy közeledtél
arra vártak hogy megszépüljenek szemeidtöl
majd gyengéd ringatózásba kezdtek, táncoltak a pergö dobok ritmusára
ahogyan azok táncolnak akik nagyon messziröl érkeztek...
leheveredtünk a parton ( ahogyan mindenki aki erre jár )
Fejedet az ölembe hajtottad
A sirályok érezték ahogy megremeg a méhem
elhallgattak, megfeledkeztek a zsákmányukról is
a remegésemet akarták
Nem szóltam
Tudtam, téged gyengít a nagy víz
( a nagy hegyek erösítenek )
némán néztelek gyönyörü percekig
...azóta is hallom egészen tisztán
...azóta is érzem egészen mélyen
ahogyan közelségedtöl felsóhajt
a Csendes óceán...

Hó - még sokat és boldogot!!!

ho, b.sz.

az a k.o. vers jó ott kicsit lejjebb.

ez alkalommal egy barátnöm levelével
köszöntöm magam

helyes beat és...
nem rád de várok
nem road de járok
( a hétvégén elmúltam 43 )

Rejtőzködő félelmek
Körüllebegnek halk gondolatfoszlányok,
gyökerük, múltban ásott fészkekben pihen;
pókháló-finoman érik rám a jussom,
évezredeket cipelek sejtjeimben.
Ősi félszek riogatják riadt lelkem:
- a természet hatalma, mindenek felett!
Ám e mai kor embere, győzni akar,
dönteni, s ítélni – akár Isten helyett.
Összekuszált holnapok zord árnyékai,
mint sebzett vadak közeledő hörgése…
- s majd egy nem várt napon ránk támad a jövő -
s földünk alkalmas lesz egy új teremtésre.
-------------------
Nohh, most már L
Sziaaa!

Maaajd elmúlik - az aktualitás.
A vers az tetszik. :)

:) ..
nem...
nosztalgiás.. megint elővettem ezt a verset.. megint aktuális :)

rosszkedvű?

szia..

Szia Morka! :) )

KARAFIÁTH ORSOLYA
VIGYÁZZ RÁ, FÖLD, ÓVJÁTOK, ISTENEK
A rossz törvények működésbe léptek.
A félelmet elrendezem magamban.
Nyilván a front. A hirtelen meleg.
Váratlan romlás. Helyrehozhatatlan.
Példákat persze könnyedén találok.
Jót, rosszat - mindegy is talán. Neki.
Erőm, mert volt... most a duplája kell.
Engem lehet, hogy nem kell félteni.
De ő? Benne nem volt erő soha.
Ebben az egyben nem tévedhetek.
Rá eztán is mindig figyelni kell.
Vigyázz rá, föld. Óvjátok, istenek.
Ne lássa át, miképp hagyott magamra.
Ne tudja meg, hogy közben mennyit ért.
Felejtse el, hogyan laktunk mi együtt:
Az őszt, s a tél rohadtabbik felét.
Legyen munkája; menjen stúdióba;
találjon rá, akit majd megszeret;
és végre egyszer nyerjen már csocsó ban...
Vigyázz rá, föld, óvjátok, istenek.
Ne sejtse meg, e sok jó honnan kél,
Csak egyszer-egyszer jussak még eszébe.
Ha másról nem is -
- de inkább mégse.
Őszülni kezdett. Álljon jól neki.
A többi törvényt én bevállalom.
Öregszem ám, mióta nem szeret.
Nyár jön. "Lehull rólam az oltalom."

Szívem a szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban! Olyan vagy nekem, mint egy virág. Többet érsz, mint az egész világ!

Tudja valaki, hogy létezik vagy sem német forditása Kosztolányi Dezsö: Játék c. versének? Ha valakinek megvan, vagy valaki segiteni tudna, megköszönném

trallala
trallala...
mivanmivan??

talán eltűnök hirtelen
mint Rodolfo kezében a kártya
nem oszt lapot a máma
s szívem is hitetlen

lesem
helyem
szemem
szedem
szemen
szedett
heveny
lebeny
helyet
szedret
szedek

:) ))
hehehe ;)

Csak kicsit több 'e'-vel...
:-)

Sziasztok!
Kriszta, igazad volt, mert AranyJ: Letészem a lantot - lett volna! :) )

Weiter, weiter ins Verderben
>Elpazaroltam mindenem,<
ha volt bármim egyáltalán
Egyre kevésbé hiszem,
hogy túl sok minden várna rám
Majd a plafont bámulva megvárom,
hogy hajam fehérre sápadjon:
Miről is kellett >számadnom<?
Nem szívesen vagyok a helyemben,
de >wir müssen leben bis wir sterben.<

784 igazi! És pontosan az az eredmény, amit vártam; hogy ti. két pár rím még nem vers, és attól még lehet valami jó, hogy hosszú.

jóreggelt:-))
Éva ,fogalmam sincs sajna,megfejtés??

783Letészem a lantot-lehet?

Meg a kék
Törölt emlék egy levélpapíron
A nap ledér,
szavak börtönében ég
Vágtázik a gyönyör, szabadság felé
Viharoz,
zivatar, meg a kék
Zöld fű
sárgálló villamos
piros, mint a szerelem
Meg a kék
Térova léptek felfelé a lépcsőn
tudat alá kerül
Felettes, mert tépázva a rémálmok
Mámor, gyűlölet, temetői sírok
Olvashatatlan, mélyen
Meg a kék
Kizárt az útvesztő
Egyenesen arra repült a félelem,
balra lekanyarodott
Zúgott a gyorsvonat, de magállt
Félszeg koszorú pihen
egy száll vörös rózsa
Tövise hasítja belsőm
Érzelem
Felélem
Kiszakadva
Egy szaggatott film
Fekete.fehér
meg a kék
Átszabva minden határt
Élment, itt hagyott
Csendben, ahogy kell
Vértelen forradalom
Már nem ő énekli dalom
Valahol
Túl az Óperencián
Motoszkál betűket keresve
Meg a kék
Beárnyékolt mindent
Nem sötét, de nem is világos
Értem
Mert Értem
Elment, elrepült
Békét kergetve
És napba nézni nem merek
Mert sárga, nagyon sárga
Meg a kák
Patakban folyik
Izzad, gondol
Fakult szavak, felejtő
Valahol, valahol
Volt egy dal
Mert már mást énekel
Mert már más énekel érces hangján
Mert kék
..................
Megcsörrent
Viasz folyt vér helyett,
Leült valaki mellett
ügyefogyott képzavar
Nesztelen
Esztelen
Mint mezítelen valója
egy elhagyott csontváznak
Elindult
Békejobbot kért
Harcolt
Karcolt
Tarolt bábuk hevertek
a golyó előtt
Társas játszma
Hol legyőzöd önmagad
Megzörrent:
Hitted, hogy nem a haraszt,
centik helyett araszt
De kaptál!
Össze-vissza képtár
Fekete-fehér
Színes, sík képernyős
Kerek volt egyszer az erdő
A hold teli pofával röhög
Kutya vonyít
Gyertyaláng fényt csóvál
Élettelen
Lehetetlen
Csont ropog fogak alatt
Zord, mint hideg szélbe ágyazva
Kegyes halál,
mint túlélt örökkévalóság
Kolompol
Eszméletlen hangzavar fülemben
Tudattalan
mradéktalan
osztás éveim között
Felettes
Főnök, beosztott
A hívás szétkapcsol
http://aszta-paszta.gportal.hu