Mind itt vagytok a szívemben.
Mind, kiket egykor szerettem.
Minden ablak mindíg tárva,
leülhess a párkányára.
Mind, mind kisgalambok vagytok.
Megszerettek, és elhagytok.
Most, hogy én is galamb lettem,
kitárult az ég felettem.
Szállok én is ágról-ágra,
nem gondolok a magányra.
Máshogy nézek fel az égre,
szárnyat bontok messzi kékre.
Megszeretlek, és elhagylak,
s tudom, mindíg vár egy ablak.