Vers mindenkinek

Haiq
Minden zsebben van
Egy jó kis kés, amivel
Lehet még vágni.

Haiq
Minden zsebben van
Egy almacsutka, amin
Van még mit rágni

:) )

Zseb
Mindig kellene,
hogy legyen rajtam egy zseb.
Ki tudja, mit találok,
ami nélkül kevesebb
lenne az élet.
Félretehetnék mézet,
gézt, ezer útszélen talált
tapaszt, tapasztalatot,
fényes életet, vak halált,
amit a sebekre tapaszthatok.
Mindig szükségem
lenne egy kis zsebre.
Ki tudja, végül
mit találnék benne.

Zseb
Mindig kellene,
hogy legyen rajtam zseb,
ahová a kellékeket
titkon elrejthetném,
s ha sejteném, hogy
támad a gondolat,
mint harci eszközöket
ragadnám marokra
a tollat, s a papírt,
mely ha még tiszta,
írásra csábítna.
Soha nem lehet tudni,
mi az, ami villámként
hasít belém – és igen,
ha tehetném, mindig
lenne rajtam zseb, ahová
a gondolataimat rejthetném!

nóra944:)

950:)

Bogi, 939 : mit írunk ugyanazt?!
én szokás szerint ráspirázom magam bármire, de vajon mi az ugyanaz bennük?

952-53 - hadd legyek gonosz... J.A. versei könyv formájában bárhol beszerezhetők. és olvashatók a buszon, villamoson, vagy otthon is.

21944 - kösz Nóra :) - kezdek valami furcsa összhangzattant érezni az erőben.

/Kezdem sajnálni, h újabban nem járok metróval... :) /

Metrón olvastam a következőt József Attilától, és nagyon aszívemből beszél:
Álmonban mindíg egészen enyém vagy
S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak

Hm...

Van aki éjjel,van aki nappal,..van aki mindig szembemegy a nappal.....

A házba zárt fény
Ha be volt zárva, akkor hogy jött elő?
Kirontott az ajtón és az ablakon.
A pozdorjává tört ajtón végül átlépkedett,
s elindult szétnézni és felfedezni a ház körüli tájat.
Estére elfáradt, s visszahúzódott a házba,
s megpróbálta összerakosgatni az ajtó és ablak
darabkáit, de nem sikerült teljesen.
Sok kicsi apró rés maradt az ügyetlen munka után.
Mivel nagyon fáradt volt, elment hát és lepihent,
de a sok kis lukon csak szórta a fényt, s végül
az egyik nagyobb pozdorjadarab is lehullott,
s az emberek végre megnyugodva elmentek aludni,
hisz már a Hold is felkelt.
:)

A vadász vaddá,A vad vadásszá válik,miután helyet cseréltek a fény csónakjában.....

A disszonancia neve: ÉLET.
És ez fusztrálja a társadalmat.
Mármint a meglehetősen
nagy betűméret.

De most jövök rá, hogy elolvastam, és valahogy úgy értettem, hogy a "hajnali fél három" a címe...
Hát, na. :) ))

Ja, bocs, ez még mindig a Bogi-téma variációja. :) ))

Veled se volna végtelen a semmi
Veled se volna puha a sötét
Veled se volna kedvem keresni
Veled se voltam más, mint amikor
Veled se voltam... (csak úgy egyedül)
Veled se voltam más, csak ez a por
Velem maradt száz éjszakai kérdés
Velem, hogy nincsenek válaszok
Nélkülük élni sem nagy probléma és
Nélküled is könnyen meghalok.

Éjszaka volt.A világban még nem volt semmi.A világosság be volt zárva egy nagy házba és abból jött elő.A világosság fényénél a dolgok elkezdtek lenni.....

Bogi - 939!
Mivóna-mivóna? :)
Valamit elindítottál és ez lett belőle! :) ))

Rondót írok nektek:
Futamodi Holdfénytár
kerekedi törzsasztal
didereg a szellőlány
poharadi bor-tánct jár ..

légy a napom édes múzsa
ne engedj az úton túlra
szívem tiszta mégse fényes
a világom is már véges

21936 - Kriszta, neked is!
mi van itt? mitől írja mindenki ugyanazt?

21935 - Veva, nagyon kösz!

Ezerszáz csalóka fejű
boszorka vagy sárkány?
Vagy bólogató sáfrány?
Levesbetétes,
kellékes szivárvány?
Könnyszerűtlenül
bámulni a hideg világba,
míg a belülre folyó sós pára
ráfagy a didergő lélekvirágra.

barátnak, parának, határnak, párának
ki nem kell barátnak
az jó lesz hűvös éjen
párna helyett párnának
jó lesz az vándorúton kabát helyett kabátnak
mit nem tudsz átölelni az jó lesz
parának, szemed csücskében megálló
könyszerű párának, a sors ígértjének
hogy tovább tudjál menni
kit nem tudtál elérni,
jó lesz az határnak
világtalan világűrnek határán
útja vesztett bolondnak zsebében filléres gond
határt szabott egy súlytalan döntés,
testedben, lelkedben megmarad parának
kit nem tudtál elérni, jó az tanulmánynak
lelked éjszakára magára hagyva
lelked billentyűzetre vetett parázna mivolta
lelked, de mégsem hiába merted ki öntené
örökélet vizét, jégbefegyó könnycsepek
édes-sós elmúló ízét
öledbe hulló ezerszáz csalóka fejem

Lelki öltözet
Takaratlan lábak
mezítelen vágyak,
fagyoskodó lelkek
éjente paráznak,
de mégsem állnak be
olcsó paráznának.
S ki nem kell barátnak,
annak belső kényszer
ideges határt szab,
s a napi életben,
ölti már lélekben
a szabályt, kabátnak!

Bírlak, Bogi!