\tLegyen
És legyen végre
Egy lány, hosszú hajú –
Vagy akár rövid, csak szeressem;
És nádszálderekú,
ölbekapható –
Vagy teltebb, (hisz’ erős vagyok, mint a
barom),
Csak szeressen;
Vágyjon nyugalomra, békére
Két üstökös-lángolásunk
szünetében;
Vagy akarjon vad rohanásokat
A hosszas látszat-csöndek
között,
Hol szavak nem hallatszanak,
Csak összes gondolatunk;
Legyen vidám, hogy együtt kacagjuk a
sorsot,
Esetleg mogorva, hogy vidíthassam mosolyig;
És legyen fiatal, hogy várjon még
valamit –
Vagyakár öregecske, hogy mellettem
Húsz évet dobjon le holt teherként;
És olyan királynőként fogadja,
hogy imádom,
Akinek ez királyoktól jár.
És a világ másik közepe legyen
Egy kétközepű világban:
Forogjunk egymás körül,
Soha össze nem olvadva,
Soha el nem szakadva,
Mindig összetartozón;
És akkor hagyjon el, amikor minden a legjobb,
És törjön össze teljesen.
Merthiszen halál nélkül
Nincs újjászületés.
Tudom, rossz. Nembaj, legyen Nektek is rossz!