Vers mindenkinek

sírnak a gombócok
bánatuk belőlem
fakad de lenyeltem
őket teletömtem
könnyem mégsem fogy

(((persze a találok egy l...)))

ölelő karodban magamra talállok
talán elmúlnak az örök talányok
s egyszer végre majd én is megállok

Fölöttem sírós gombócok ülnek,
bánatomra magukban fütyülnek,
az egész világot magamhoz ölelném
- ha hagyná...

puha takarót terít rám lelkem
elkezdődött a bánat s vége van bennem
langyosan ölel magához a magány
soraim csendesen hullanak alám
eltemetnek

soraimra
puha takarót terítve
lelkem ölelve langyosan
hozzám bújik a bánat
elkezdődött
és vége van

Lepkét nevelek a tenyeremen,
te összetörtnéd, én szeretem.
(ez nem mostani)
Ha össze is morzsollak
emlékezz: virágot leszedni
nem bűn, csak eldobni az.

Tegnap a tengerparton jártam
Láttam ahogy ott ülsz a tájban
Szemben az óceán végtelen képével
Megtelve annak sokszínű kékjével
Láttam a tekinteted a távolba meredni
Éreztem a homokot alattad süppedni
Beszívtam a magányod csendes illatát
Hallottam hullani egy sirály farktollát
A nyelvem tele volt a szellő ízével
Tudtam jól, hogy egyszer majd így mégy el.

Nyári ölelésű vadóc fasor
volt csak tanúja
egy történet végén
a pillanatnak,
mi elmét zárt,
gondolatot
oldott...
Egy bomlott,
foszlott
mozdulatot
képpé fagyasztott,
s didergett a fasor...
Ott ült a kövön múlt-magam,
s fájt a sajnálat,
mit a történet végén
a nyári ágak
fejemre fontak
ridegen,
zölden...
S a kövön
kezdtem
emlékeken
összefűzni lelkem,
s didergett a fasor...

porszemként sodor az élet tovább s egyre tovább
porszemként látok kicsi s nagyobb csodát
porszemként talán észre sem veszel:
rámtaposol, arrébb sepersz
de porszemként már megtanultam kikelni a sárból
még ha a mocska magához is láncol..
porszem vagyok. pici. erős.
mégis egyszer elnyel a föld.
addig is: szállok, repkedek
keresek magamnak egy jó helyet
ahol megtapadhatok
s várom, hogy esős nappalok
belédmossanak

porszem vagyok
szállok a széllel
kereslek én
minden éjjel
rádszállok
vagy belédjutok
szemedben majd megkuporgok
csak ne fájjak!
ki ne dörzsölj!
nem tudod még,
hogy nem kőből
szobrok vagyunk
megsúgom hát:
elporladunk

köszönöm
a mai reggelt
köszönöm
hogy hangod kelt fel
köszönöm
hogy nekem zenélsz
köszönöm
hogy lelked megért
köszönöm
hogy érzed soraim
köszönöm
hogy hallod hangjaim
köszönöm
hogy nem ismerlek
köszönöm
hogy mégis merlek
szeretni :)

Úrnőm szeme nem fénylik mint a nap,
rőt ajkánál a korál ragyogóbb:
Fehér a hó? Úgy keble barna csak.
Drót a haj? Fején fekete a drót.
Láttam rózsát, fehéret, pirosat,
az ő arcán ily rózsa sose nő;
és gyönyördúsabb illat is akad,
mint az úrnőm lehelte levegő.
Szeretem hangját, bár elismerem,
hogy kellemesebb hallgatni zenét.
Istennőt járni nem láttam sosem -
az én úrnőm, ha sétál, földre lép.
S mégis van olyan szép, mint bárki más,
akit hazug hasonlat cicomáz.
(Shakespeare)

25542: Ugyan. Miért lett volna kár?

Húúha! Kár volt most ezt a porszemet ideraknom :(

Porszem
Korpa között elkopott szavak,
inkább nem keresem meg
a sajátomat. Nem írok gyöngyöt,
csak ócska porszemet, mitől
ködöt sírhatnak a foltos fellegek.
Óriási sziklák állnak, s várnak
vésőt fogó képzeletre, miközben
elveszett gondolat dadog,
s pihegve száll tenyerembe.
Rám talált hát végre, s én többé
el nem árulom, rejtőzve jött,
s titok lesz majd, ha továbbadom.

Régen, ahol a medvék ették a mézet
A vadászok lőttek sok őzet
Barnabás is vadász vala
Ő kopasz, nem nőtt ki a haja
A felesége Margit jó háziasszony
A lányuk Gréta csinos egy kisasszony
Ez egy nagyon flúgos család
Míg te a palacsintát falád
Pogoznak a Mozart-ra
Mindenki szája tátva
Persze, ha élnének mellettük emberek..
Velük a világ kerek
Villő a szomszéd,mindig átszól
Mert égnek áll a haja a Mozart-tól...
Egyszer amikor átjön, mert nem bírja tovább
Meglátja a szép, hajadon Grétát
Első látásra beleszeretett
Málnát neki messziről szedett
De a leánynak volt már hercege
Villő mondja: A szemete!!!
Elevenen megpácolta a palit
Smegnyúzta fiát, Danit
Aki persze Vazul gyermeke volt
Ne nyúlj a konnektorba, mert az 220 wolt!
Ezt mondta Gréta a bölcs hajadon
Vigyázz hajadon,mert pók van a hajadon!
Ezt Dani említette
Mielőtt leesett a feje
Ezt a Villő vágta le
És a kispasinak elfolyt a magzatvize
Mindjárt szülni fogok!
Kiálltott 1 nagyot
-Hát te sosemhalsz meg fiam?!
Kérdezte Villő, a boldogtalan
Hirtelen előbukkant 1 másik szereplő
Kinek neve a jóképű Gergő
Ez fiatal férfi csupán 18
De mikorleült, leszakadt a polc
-Nekem nyóc!
-Te ostoba palóc!
Gréta amint meglátta Gergőt
Szinte percek alatt felnőtt
Nyakába ugrott tehát
És adott neki 1 csésze teát
- Köszönöm, nem szeretem az efféle italt
Én viskey-t iszom, mert az kitart -
- Van nálunk almakompót is
- Azt mondtam nem kérek, te kis pisis!
Vazul megharagudott ifjú csajára
És puszit küldött a hasára
De sajnos Gréta lemosta
Ezt Villő lefosta
Ráugrik a Grétára
Felviszi a padlásra
De hiszen ön 45 éves!
Hölgyem, az információ téves!
- Én uraságom 65 évet élt eddig
- Én 16 volnék pedig
- Csupán 49 év van köztünk
- Hamar levetkőzzünk!
- Nincs szükségem tatákra!
- Felteszlek a lapátra!
- Ha nem engeded el a karom..
- De hisz én magát akarom!
Hát bemutatlak
Fiamnak Antalnak
Villő, fogd már fel h leszarlak!
Legalább seggét fogom látni 1 angyalnak!
A padláson sok patkány tanyázik
S a Villő beparázik
Még szerencse, mert Gréta már fázik
Az udvaron Gergő megfázik
Gréta sürgősen leszalad
S fölötte az erkély beszakad
Leesik húga: Anett
Ő pedig sír és nevet
Mikor Geri megpillantja Anettet
Kezével odainteget
Szegény ártatlan lény
Kialudt minden fény
A jóképű fiú felsegíti őt
És már tervezi az esküvőt
Igaz, hogy még eljegyzés se volt
A csajnak már a házukról papolt
- Én csak 15 volnék
- Szerezz szülői engedélyt
- Addig még 1 évet kell várni
- Addig még történhet bármi...
Születhet 1 gyerekünk?
De azért legyen ki a 4 kerekünk!
Rugós ágyad van?
Te vagy aztán a kan!
Gréta féltékenyen les arra
Ő is rá akar ugrani a kanra
Hirtelen kinyílt a kamra
S kijött a Geri 2 spanja
- Az én nevem Vid
- Az enyémmeg Dávid
- Hát én ma épp ráérek
- De mi vagyunk melegek
Nem lenne jó 3masban?
Jó rugózós ágyam van..
Bocs, de csak a fiúkra bukunk
Mi igazi buzik vgyunk
Ez lett a nagy happy end
Hogy Gréta meg leszbi lett...
Vid&Dávid buzi maradt
Ez aztán a jó kis falat
nah ezt kapjátok ki! :P ilyet sennki se tud írni...

bekopogott az ajton. Nem szabad-mondtam! De aztan betort a tel!

"
Csak csillagokkal borítkozom,
ó.
De fényüket már levetkezem,
ó.
A lényegesre szorítkozom,
ó.
S csak mellékesen szeretkezem,
ó…
"

Száz évesen születő
száz reggel
halála
szomorú
agg nappal,
foltos búráján
elcsúszó fényében
bontja
árva,
magányt
bársonyba fűző
estébe borulva
emlékeid...

25535: hülyéskedsz?!!!

ma mar tobbet nem farasztalak titeket

Eltévedt tündér vagy, ki a szürkeségből
Pattogó lényeddel táplálva éleszted újra
Virágok színpompás ragyogását
Utat mutatva s irányítva a lét felé ismét.
Kitől az eső a szivárvány csíkjain elő
Cseppek erejét sugározza a hóember
Fekete szemeinek mélyébe, a kicsik
Boldogságát gerjesztve a hidegben.
Tőled siklik tenger mélyén az elsüllyedt
Hajó emlékeinek fodrait kergető halakra
Vadaszó tengerészek gondolata családjuk
Meleg vacsorától izgató asztala mellé.
Én vagyok viszont a sótlan széndarab
Mely mesteri kezed között csiszolódva
Gyúló fényével írja fel szobád falára
Neved, s napját, minden jót kívánva.

igyekszik az ember ugye:)

látom preferálod a spanyol művészetet:)

inka inkább leginkább ahogy a bölcs spanyol inkvízitor mondotta dél amerikában....

25529: szerencsére a tehetségedből ez nem vett vissza...

25525: elofordult mar, hogy rossz hangulatban voltam...

hogy mit mondanék, egyre inkább!:)

tudom?