Vers mindenkinek

Mindent le lehet írni, csak a megfelelő formában és stílusban.

25792: úgy érted gondolatok? :) Szóval aminek ki kell jönnie az ki is jön? ;) Na akkor remélem az én elvont gondolataim, nem versben fejeződnek ki... Bár nem is olyan rossz ötlet, ha bírjátok a szájtépést:)

nagyon szép marcus!
hatszögletű kis
kristálycsodák hullanak
olvadnak tél van

haiku.
apró fraktálok
potyognak az égből
nézd: esik a hó

25791: Ez az uccsó is az emberi hülyeségről szól, hogy két ember nem képes normálisan megoldani azt, hogy beszélgessenek. Ha ez nem is, a gesztenyés meg a haas-füstös változatok éppen eléggé baromságok voltak ;)

25789: ugan. :) Még hogy hülyeség. Hagyjuk az alulértékelést. ;)

25789: más az örömöt... pardon

25787: Mindenki mást érez szükségesnek, hogy kiírja magából. Te a bánatot, már az örömöt, megint más a saját hülyeségeit (nah ez vagyok én). :)

25786: Magávalragadó...

Nagyon szép verseket írtok! Vajon én miért csak ltargikus témában tudok verseket írni? Nem értem...

A lelkünk már összeért
csak te vagy és csakis én.
De a valóságban csak nézel némán
mondanád, de vársz énrám,
hogy elkezdjem és kimondjam
de nem tudom mit és nem tudom, hogyan...
Lelkem öleli lelked
csendes sóhajt szélnek eresztek
nem félek, mert itt vagy,
szép vagy és jó vagy...
De a valóságban csak elsétálunk
egymás mellett, és azt gondoljuk
a másik majd elintézi
és együtt megoldjuk
Pedig nem
Mert nem lép senki sem

várjuk a tavaszt, a megújulást
kuporgatunk szavakat, hogy ne lássa más
gyűjtjük az emléket - ó de szép képek!
begubózva nézünk egy fényképet
tél van.
ez itt az álom helye
barlangban, egyedül, mint egy medve.
behunyva szemünk, nem látva semmit
nem érezni, nem vágyni most senkit
meghalni.
míg eljön a tavasz.
éledni majd langyos szavak alatt.
majd. ha jön a megújulás.
mikor már nem ismerünk mást...
mert elfelednek.
s a kikeletnek
csak néhányan örülnek.
de ők is nélkülünk.
s ki keletnek, ki nyugatnak vándorol
új sorokat gyakorol
keresi nyári fekhelyét
- mert azt is elfoglalták rég
míg barlangolt.
hát ez van.
tavasz. vagy miafasz.

25783: hú, ezek nagyon szépek...

Folyó
Ülök partodon, nézem, mit hozol, s viszel
Ágak, virágok, fordozódó képek,
Téli égen táncoló csillagok, jég, mire nem lépek,
Vékony kéreg. Alatta az ár, palackostát sodor,
Titokban. Egy távoli ország partjaira majd kicsobban,
S nevető szemek nézik majd értetlen, idegen betűit ama remetének,
Kinek az életből elég lett, messze havas bércen.
De én csak kővel kacsázgatok, a tavaszra készen.:)

Miafasz? Tavasz. ;)
Érzed? A lapok telnek, emlékek ülnek szemedben.
Árnyak nyúlnak nagyobbra, minden egyes nappal,
S már ébren talál a legtöbb hajnal. Fáradtan
Már nem vár a ágy, baglyokkal fekszel, álmod elillan.
Az égre kémlelsz, a felh?ben formákat, hátha
Valaki látja fentről, egy repülőn ülve, végtelen tengernek,
Mit a fenék alján úszva lát a bojtorján, tapadva egy ragadozó halra,
Ki a gesztenyét neki kikaparja. Fázik a kéz,
De a hóban sok hajtás figyel, és eljön a Nap,
Bár nem irigyel senki, az ablakod kitárod,
Nem árad már a hideg-átok, s illatos a lég!
Ebb?l sosem elég, megölelsz egy fát, ahogy ébred!
Érzed?
Boldog tavaszt, és bolondot, s még csak annyit mondok:
Ha fáj, ne félj, csak élj.

geszteny gesztenye hurkapálca
készen van a készen van a
gesztenyeszarvas.

25778: :)

Novemberi csütörtök
Fagyszűrte téli ég
könnyezi
hócsepp
függönyét..
Napfénylő kéket várnám,
jégszúrós
függönyét
elhúznám...
Szélcsípte arcom, jajj,
megijed
botlom mert
rojtjában...
Könnyázott szívem fáj,
november
s csütörtök
nem talál...

kelekotty gesztenyék...

gesztenye gesztenye mogyoró
száll fel a száll fel a leesik
füstje oly illata bódító
sörhab a hordóba hódító

gesztenye gesztenye illata
szál fel a száll fel az ablakba
füstje úgy kígyózik az orromba
mint nemtommijön sörhab a hordóba.

Gesztenyét akarok venni
Minden reggel a gesztenye füstje
köszönt és ébreszt, de nem ébredek.
Sherlock Holmes igazgatja őket
a láng felett, kalapja kemény,
a gesztenye illata csalogató.
Kerek szemüveg, csöveskesztyű,
(bár biztos nem csöves)
angolkabát, úri módon,
mintha a tizenkilencedik századból
csak úgy idetoppant volna,
tip-top, a kandallóval és a gesztenyével,
és süti reggeltől este
és a nép elmegy mellette,
de néha vesz egy zacskót,
és száll a gesztenyeillat.
Szeretnék gesztenyét venni,
csak a sors nem akarja,
nem bánom, mert Sherlock Holmes
így is hiteles reinkarnáció,
és igazából az számít csak,
hogy vágyom arra a füstös-
szagos, kicsit égett gesztenyére.
Ettől vagyok boldog.
Meg a reggelektől, amik falában
a gesztenyeillat saroktégla.

25764:
Szia Réka!
Kislelked!

25772: csak abban rejlik a balgaságom, hogy képes voltam meglepődni, úgy látszik még mindig megérdemlem...

25769: valesz azért tetszett annyira nekünk, mert mi is átérezzük...

25768: mármint, amit Noéminak is...

25768: köszi, neked is csak ezt tudom mondani...:(

25759: köszi, sajnos a tapasztalat nem az:(

25757:remek:) naon tetszett!!:)

Nagyon ráncos
És rusnya
Vén már ő
A kisjézuska ...