Vers mindenkinek

Szegeden a fövenyen (?) ;)
fény villant egy fövegen,
de a szél keményen megfogta,
s a szürke Tiszába bedobta.

Évának: Sögeden=Szögeden! :)
(fáradok tán, vagy a betűk kezdtek,
a szokottnál is vadabb táncba?)

Sögeden ne mondd, hogy: Mögöttem!
Mert rögtön rávágják: Dehogy (ötted).
Bocs! :)

31611: Jó! Teccik! :)

31610:
nomolyan=komolyan! :)

nemolyan
komolyan
írod, hogy ők
nomolyan! 8) ;)

Ösmertem e szólást! ;)

31608:
Ők a börtönstemplit általában "Fogda Pöcsét"-nek mondják!
S naív ártatlansággal, nagyon-nagyon nomolyan is gondolják!
:)

31607:
és a szögediek?

31606:
A szög, az legfeljebb derék lehet!
A tenyérbe, mint fába: Szegeznek!
:)

31603:
Röhögött az! Már ismerem! ;-)
Persze lehet, hogy a szög is rossz volt :P
...belém szúródott az álmatlanság szöge!

31602:
paplan alatt még nem voltam,
s nem is leszek soha már,
biztos viszont: a sok rímtől
minden hajam égnek áll :)

31598:
Gondolatok (az élet margójára)
Dícséret,
Nem jár.
Az álmom szép volt.
Felébredtem.
Vagy csupán,
Rosszat álmodom.
Szeretnék felébredni!

31597: Évi: Nem, nem röhög, hanem biztatóan MOSOLYOG. Rossz szögből Nézted! :)

31601:
Virtuálban jó ágy dukál
kell a puha pihihez,
ne nyúlkálj a paplan alatt,
mingyá mondom, mihihez!

31600:
virtuálban jó agy dukál

31599:
Seholsenincs kapujában
egy szál virtuálban várlak,
azt is ledobom magamról,
itt a kancám, s éppen sárlak.

31597: a virtuális világ seholsenincs kapujában :)

31577:
- Köszöntelek! Tégy fel ide minél több versnek szánt szöveget, de ne várj kritikát! Itt a dicséret járja, aminek legkézenfekvőbb formája alkalmasint a hallgatás.

Éjszakai bogarak
lepték el az agyam,
sistergőn kirúgott
magából az ágyam.
Csak ülök itt
a virtuális világ
apró pontján,
s állítom, hogy a
felhők mögött a Hold
csak röhög rám!

értem én azt, hogy ment át
maximálból minimálba
átrágta magát, mint egy szú
az irrealitásba
szerelmünk vagy gyűlöletünk
kit érdekel ez ma már?
az emlékeket szépen lassan
elnyeli a nagy homály
ez egy fontos gondolat
bár csak átfutott az agyamon
miközben egy lótetű
hintázott a hajamon.

Értem azt is hogyan ment át
maximumból minimálba
régi emlékekbe fullva
emberevő szerelmünk:
mint egy nyugdíjas tetű
átcsoszogott papucsban a túloldalra
kannibálékhoz életmód tanfolyamra
s látom a sok agyakon átrohanó
gondolat-vonatot
(éjjel kicsit nyugi van)
akkor csak fontos üzik közlekednek
zakatol egyébként a sok
fontostalanság
vágyaidat meg nem unva
de persze nem mindegy

31580: ezt jól megkaptam :) ), kösszi

látom kibuliztátok magatokat :)

31591: Szépséges, versfaragó Álmokat Nekednek is! :)

hihh! :)
hátha holnap jobban megy!
Jóccaka!
:)

Majd ha légy szárnya rezzen
- úgy tavasz idején,
szavai szerelemnek,
mint kikeleti fény
zúdulnak e tájra,
válaszra sem várva!
;)

Beleerőltettem a gömböt kockába,
Csak a macskám maradt a konyhában.
Hív, vonz a messzi távol.
Kimegyek én is a szobából!
(nekem ez sem tetszik)

Hajjaj, nem vagyok
valami jó formában,
ezek a sorok
biz nem lesznek
halhatatlan nyomok
utánam.
:(

Newton óta, mit tudjuk,
Hat ránk a gravitáció.
Ha már nem mi irányítunk,
S ez nem adaptáció,
Jöhet a fenséges levitáció.