nem én írtam, csak gondoltam megosztom
veletek!
Két barát kirándulásuk
alkalmával összevesztek, és az egyik
képen törölte a másikat, aki
megsértődött, anélkül hogy
szólt volna bámit is beleírta a
homokba: "Ma a legjobb barátom lekevert
egyet!"
Mentek tovább a sivatagban, egy oázishoz
értek, ahol elhatározták, hogy
megfürödnek. Az a barát, aki kapott egy
pofont, fuldokolni kezdett, de a másik
kimentette. Magához térvén, kőbe
véste: "Ma a legjobb barátom
megmentette az életemet!"
Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette
másikat, megkérdezte: "Mikor
megütöttelek, homokba írtad. Most meg
kőbe vésted. Miért?" A másik
azt válaszolta: "Mikor valaki megbánt,
csak homokba szabad írnunk, hogy a
megbocsátás szele eltörölje a
szavakat. De ha valaki jót tesz velünk,
véssük kőbe, hogy senki se
törölhesse el."
TANULD MEG SÉRELMEIDET HOMOKBA ÍRNI,
JÓSZERENCSÉDET PEDIG KŐBE
VÉSNI!!! Azt mondják, egy
különleges emberrel találkozni, akit
tisztelsz, egy pillanat műve.
Megszeretni egy nap elég, de az illető
elfelejtéséhez már lehet, hogy
kevés egy élet.
Olyanoknak küldd el e sorokat, akiket sosem
felejtesz, de ne felejtsd el visszaküldeni annak,
akitől kaptad. Ez a rövidke levél
utalás, hogy sosem fogod őket elfelejteni.
Ha senkinek sem küldöd el, az egyenesen azt
jelenti, hogy roppant elfoglalt vagy, illetve
elfelejtetted a barátaidat. Adj magadnak
időt, hogy élhess!
Engem sok csodálatos ember megtisztelt a
barátságával, köztük Te is,
legalábbis remélem...
Malnalany:)