Vers mindenkinek

(az előbb elfelejtettem, de gondolom, mindenki tudja..;) ):
J ó z s e f _ A t t i l a
ÁPRILIS 11
A talló kalászait hányva
S a verebek közé belesvén
Nagy szél kapott föl egyszer engem
Hirtelen, áprilisi estén.
Gyerekeit kereste arra
S engem talált ott épp az utban.
Bömbölt, örült, s én mosolyogva
Rengeteg mellén elaludtam.
Vitt falvan, földeken keresztül,
Meghempergetett jó sárosra,
Cibálva és kacagva vitt egy
Pesti, csatakos külvárosba.
Az uccán vídám jasszok lógtak
S még vidámabban verekedtek,
Kiabáltak, kiabáltunk és
A jasszok végül berekedtek.
Mondom, valami nagy ünnep volt,
A hívek templomokba mentek
És reszketve, szomorú kézzel
Áldották őket meg a szentek.
S hogy a harangok búgtak, fölnőtt
A szívekben nagy, esti béke.
A gyilkos végzett emberével
S úgy menekült, kalaplevéve.
Reménységnek és tulipánnak
Kicsikis deszka alkotmányba
1905-ben ígyen
Iktattak be az alkotmányba.
A kártyás munkásnak fiúként,
S a szép, ifjú mosóasszonynak,
Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,
Fejkendőbe kötözött gondnak.
A szegényasszony rég halott már,
De fiát a szél el nem hagyja,
Együtt nyögünk az erdőn éjjel
S együtt alszunk el virradatra.
1925. ápr. 22.

ÁLDALAK BÚVAL, VIGALOMMAL
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrizlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.
Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék-árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.
Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istennek tégedet felellek.
Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja.
1927 karácsony

In memoriam Vivien.
...........
letört mégis a szörnyű járvány,
fehér lettél mint a márvány.
Apró tested koporsóban zárvány,
lelkedért lehajlik a szivárvány.

36951:
Kalapodat sunyi módon
elfújta a szél,
ott ring messze benn
a folyó közepén

36948: gyakorolhatsz velünk itt is: Versverseny négy szóval http://iwiw.hu/pages/forum/topic.jsp?topicID=3831032
vagy, ha van jó fordítói vénád, akkor ez a topik is neked való: fordítsunk vicces verseket http://iwiw.hu/pages/forum/topic.jsp?topicID=3889135

Tyűha! Le a kalap! Magasra tettétek a mércét :)

Bocsánat. http://rimelek.hu

Szirén éneke
Körülvesz a világ minden mocska, bája.
Szomorú és vidám dalok örökös vitája
fojtogat álnokul. De mondd, mivé fajul?
Lesz-e, mikor eső helyett is sziréna hull?
És mire vágyom? Kell-e a pompa?
Kell-e a béke, a szép világ,
vagy dobjak egy voksot a mocsokra,
mert neki elhiszem szavát?
Csábító a szépség, mint szirén éneke.
Nem is ember az, ki nem szeret bele.
Ez a dallam pont olyan. Pont olyan, mit vártam.
Ám a szépség sosem jár egyes egymagában.
Mindennek ára van és gyakran nem is kevés.
Az ingyen csak egy szirén szédítő szava.
Egyetlen csók csinos homlokára és
biztos, hogy aztán sosem jutsz haza.
Nem feledem. Körülvesz a világ minden mocska, bája.
Ha bedőlök a mocsoknak, az nem a báj hibája,
hisz ő is ugyanúgy dalol. Zengi énekét,
csak nem olyan feltűnően tolja arcát eléd.
----------------------------------------------
A szavak ereje
Élvezetes írni szavak s rímek nagy hadát.
Tudni, hogy egy szó mi mindent adhat át.
Egy gondolat, mi nyomot hagy lelkeden,
s mitől aztán többé félni képtelen.
Vagy megőrjít, s szíved száz darabra hullik szét,
mert van, mikor még a szív is elveszti eszét.
Majd egy újabb szótól a szilánkok ismét összeforrnak.
Mint dühös hullámok, a szavak éppen úgy sodornak.
Sodornak jó és néha rossz irányba egyaránt,
majd jő tapasztalat tálalva vigaszdíj gyanánt.
------------------------------------------------------------
ha tetszettek, nézzetek be ide is: http://riimelek.hu

36945: Ez szép. Tudtam én, hogy új verses topic-ot kell keresnem :)

Fekete pont a fa tetején,
haldoklik egy madár szegény.
Ott űl magába
izeg- mozog , akad ágba.
Lelkem szörnyen bevérzi,
nem várom meg míg bevégzi.
Odabent arra gondolok
történik vele jobb dolog,
Jelen sorsa ha végetér-
- szebb alakban visszatér.

36944: Helló!
Nem-nem!
Csak mostanában eléggé nyösszedt vagyok.
Remélem elmúlik, s itt is megjelenik néhány régi is, rajtunk kívül! :D

Apró feladások
Lelkemben már nem nyílnak napvirágok,
ez nem átok, csak csendesebb idő.
Elmélázva a tavasz erős hitén,
nézem, ahogy a fű lassan kinő.

36943: Ezek szerint hiába törtem magam? :) :) :)
Nekem is hiányoznak. Hahó! Gyertek csak ide, nyavajások! Nincs lógás! :) :) :)

Néha benézek ide, hátha ír valaki, valami - számomra - gondolat ébresztőt.
De nem akarnak ezek ébredezni, sehogyse.
Alszanak.
Meg keveset írtok! :P

36941: :) Köszi :)

36940: 36939:
Óóóó! :)
főleg az utóbbi!

A régi szerelmeim még szeretnek engem.
Ott bujkálok, a hajdan rajongott férfiszívekben.
Mind őrzünk ilyen örök szerelmeket.
Aki már nem a tiéd, elmehet,
de örökre rajtad hagyja bélyegét,
és viszi magával, viseli az övét.
Szívem össze-vissza bélyegezve őrizem,
holt szerelmek gyertyalángját elviszem.
Őrzöm őket, s ők őriznek engem,
bölcsesség pajzsa szívemen.

Valahogy lötyögős és lomha ez a mai nap.
Kérni is csak az kér, aki kap.
Ma nem nyújtózom, ha nem érem el,
és a nagytakarítás sem érdekel.
Valahogy ma nem tud semmi hatni rám,
védőpajzs lett az aurám.
Legbelül tudom, a sorsom nem ma fordul,
nem hiányzom sehol, nem vár senki sem.
Szupermen érez ilyet talán, amikor végre megpihen :)
Ez most egy különleges (és kellemes) alkalom,
de nem szeretném, hogy ilyen legyen minden napom.
És ez a gondolat, hopp, elűzi a varázst,
asszem, kitakarítom kínomban a garázst :)

36937: 36936: Akkor folytatom....;)
Kesergő
Pej lovacskám nem akarom hámba kötni,
sötétlő sörényét nyaklóba lökni.
Teszek inkább avar nyerget rája;
kerek kápát , kengyelt hátára.
Azt is nehéz lesz majd neki szokni,
ketten , énmagammal új hazába szökni.

36936:
Hászen volt itt már mindenféle! :)

36935: :) Szerintem jöhetnek.

Jöhetnek egy kicsit másabb stílusú versek is ? Ha igen akkor íme :
Házasember vágyakozása
Szépasszony vagy lelkem, igézeted kábít,
valahány mozdulatod válóokra csábít.
Hogyisne ölelnélek mátos édességgel,
fölvértezvén magam budai törökvérrel.

36933: :)

ki vagy, kit nem értek,
kinek nyelvén szólni vétek,
s kiért a némaság kiált!
ki ellenségei ellen kiállt,
s elbukott.
ki vagy semmit,
vagy mindennél többet tudott,
ne szólj! s ne nézz,
oly sok bajt már ne tetézz,
csak oldd meg azt, mit muszáj,
végre sallang-mentes,
letisztult élet vár,
nem kövessen semmilyen ár...
s te sem sodródj.
már nem vagy kategória,
sem rockhimnusz, sem melódia.
csak EGY: önmagad vezére,
tehetsz mindent, vagy semmit érte.

36931: jaj :S
(írta:P écsi Marcell Cseszlovák verse)

Tavasz közeledik
Hol vannak a tavasz virágai
Életemnek színes szirmai?
Ágak közül madarak hangicsálnak
Szívemben már nem muzsikálnak
Még nem olvadt fel a fagyos szív
A tavasz hangja téged hív!
Gyöngyszemenként hullanak könnyeid arcodon
Ki segít rajta,hogy felszáradjon?
Énekelj a fülembe kismadár dalolj örömöt
Szárnyaid hozzanak édes szellőt
Melegítsd fel kedves napsugár a fagyos szíveket
Gyógyítsd be a vérző sebeket!
írta:P ataki Kornélia

Esőből-Napsugár
Ezüstös fátyolba borult a táj
Sajog a szív jajj de nagyon fáj.
Oly szomorú,az Ég könnyei hullanak
Erdőn-mezőn virágok illatoznak.
A kismadár sehol sem énekel,
keresi a helyet ahol nyugalomra lel.
Szomorú a szív könnyesek a szemek,
hullanak mindenütt az esőcseppek.
Ne félj elvonulnak a borús felhők,
felfrissítenek téged újra a lágy szellők.
Mosolysugár ragyog fel ismét arcodon,
Engedd,hogy a szeretet beharmatozzon!
Lehet,hogy nem süt még feletted a Nap,
Eljön az idő mikor lelked szárnyra kap.
Felhőn keresztül ragyog a fénysugár,
Kitisztul az Ég rád újra boldogság vár!
Arany fátyolba borult a táj
Boldog a szív nem sír a száj.
Szikrázó fényét szórja rád az Ég
Ezt nem érezted már nagyon rég.
Az öröm könnyei fátyolozzák arcodat,
Látod újra eljött ez a pillanat.
A kismadár lelkesen dalol,
nyugalmat talál már mindenhol.
Boldog a szív örülnek a szemek,
Örüljetek ti is velem hát emberek!
írta:P ataki Kornélia

36928:
Rabság szabadsága:
szerelem a neved!
:)

36927: A szerelem pedig szabaddá tesz :)

36923:
Ha nem hagyod,
az ölelés hová lesz?
A csicsergő madárdal
csak buta vátesz.
;-))
(a linkeket meg nem is szeretem itt! 8( )