Hümmm,hümmm, ezt ajánlom mindenkinek, a
tegnap emlegetett Új sanzonok... est keretein
beül elhangzott a Bárkán...
Király Levente: A trubadúr
nyugdíjazási
és egyben utolsó balladája
Nézd! Most az egyszer igazat beszélek,
de nem leszek õszinte többé!
Ha kell, itthagylak a fészkes fenébe,
és átváltozom
aranyrögökké.
Csilingelek majd más kezében,
e muzsika, bizony, Neked fájni fog.
Más arcképe lesz belém ütve,
és néped hiába sír, nyifog!
Igen, elpazarlom, amim még maradt,
a sírodba nem viszem magammal;
mert a Te istened nagyon is bûzlik,
és már a frászt hozza rám minden
angyal.
Itt lehetetlen valami szépet írni,
s mert hebrencs vagy: a Probléma nem
érdekel.
Nagyon is profán az esztétikád:
a sikerért Nálad csak locsogni kell.
Írtam ódát szülinapokra
százat,
himnuszt a nõidnek, szerelmes Úrfi;
elégiát egy vagonnal,
másnaposságra,
mert méltóztattál mindennap
berúgni!
Én meg csak néztem a csajokat, pia
nélkül;
féltem, amit írok, túléli-e a
holnapot.
Erre azt mondod, hogy nyugdíjazol,
és felveszed ezt a bértollnokot!
Ajánlás:
Herceg! Látod, a Király most meztelen,
és elismeri: nem mindene volt mûremek.
A lábad elõtt csúszik mégis,
hogy kiadhassa a Válogatott Mûveket!