irodalom

4695: én a Zahíron rágtam át magam, többre nem vágytam. Különösen bírtam, amikor a kazah (?) sztyeppéken főhősünk felesége a helyi szőnyegszövésben elfoglalt asszonyoknak és leányoknak francia nyelvleckét ad a főhős művét felolvasva. Itt visítva röhögtem.
Orwell is érdekes, én is jobban szerettem az Állatfarmot, de tény, hogy szállóigeként bevonult jónéhány mondata a köztudatba.
Lehet, hogy megvetés sújt le rám, de én szeretem a klasszikus sci-fiket is. Nyáron olvastam el Asimov Alapítvány könyveit újra és most először az Alapítvány és Föld-et.

érdekes elképzelni a pilanatot amikor Dan Brown meghalotta, hogy a LdV múzeum(?) beperelte:) szerintem felugrott a fotelban, levegőbe dobta a patogatottkukoricát és csapott egyett az öklével az kiáltva, hogy Igeeeen! (esetleg angolul).
Igazából én még a harmadik könyvét, a kódfejtőset is elolvastam- de annak már a címét is elfelejtettem. Azt már gyorsan kellett írni... A Da Vinci Kódról annyit, hogy egyrészt tényleg letehetetlen, mint mondjuk a Die Hard3 filmben, másrészt viszont érdemes elgondolkodni arról, hogy hány ember kezdett el az interneten anyagokat gyűjteni, hasonló regényeket olvasni e könyv nyomán - én pl. egy lendületből előszedtem az összes templomos, szabadkőműves etc. művet ami csak eszembe jutott és elolvastam/újraolvastam és már azt is megtanultam, hogy ki az a Johm Dee v. Athanasius Kircher. Szóval egyértelműen pozitív, még akkor is ha...

4703: Ez egy jó kérdés... Szerintem vagy habzó szájjal a sarokba hajítja; elnéző mosollyal elmegy mellette a könyvesboltban; elnéző mosollyal csukja be az utolsó oldal után; habzó szájjal hadjáratot indít ellene (ez a legviccesebb, és mégis hányszor megtörtént...), így hatalmas reklámot kerítve neki; vagy a legjobb esetben úgy olvassa végig, hogy izgul, mint egy krimin, és nem sértődik meg egy bestseller felvetésein.
(az a tükörírós rész tényleg érdekes volt - én pár oldalon át azt hittem, hogy én vagyok a hülye és nem is arról beszélnek igazából vagy valami :) )

4701: Félreértés: azért írtam, hogy jobb, mint vártam, mert nagyonnagyon erőteljes előítéletekkel szoktam belevágni valamibe, aminek az írójáról azt írja a fülszöveg, hogy "bestselleríró". Ez az én korlátom, mindegy. Viszont a tükörírással azt akartam jelezni, hogy kicsit nehéz volt komolyan vennem az ilyen szintű feltupírozottságot, és emellett azt olvasni, hogy mennyire okos-inteligens-művelt emberekről szól a könyv. : )))
És éppen az előbb gondolkoztam el azon, hogy mit jelent vajon ez a történet egy igazán vallásos embernek... Mert engem különösebben nem érintett mélyen az egész, nem sok közöm van hozzá.

Sikerült, egyetértek, és nekem is tetszett a Da Vinci-kód. :) Izgi volt.

4700: Nekem sem volt bajom a Da Vinci-kóddal (azóta már-már konvenció szidni, ahogy lehet). Izgalmas, letehetetlen, érdekes a története, ez egy. Aztán a szidnivaló részekről: szerintem nagyon érdekes felvetések és magyarázatok vannak benne, és ennyi. Nem kell úgy felfogni, hogy most megtudtam végre a tökéletes igazságot, és már nincs is baj. Történhettek volna AKÁR így is, nem? 2000 éve volt...
Egyszóval szerintem jóval nagyobb intenzitással szidják, mint megérdemelné.
És még egy, amit soha nem értettem: van 1000 könyv, ilyenek, hogy a Da Vinci-kód feltörése meg mittudomén, amik ugye megmondják a tutifrankót mindenről. A teljes igazságot.
És akkor az emberek el vannak ájulva, hogy na persze, most már mindent tudok, hülye Dan Brown.
<- Na, szerintem itt a baj: írt valamit egy Dan Brown nevű ember, aki nem állította, hogy igaz (sőt, regény-mivoltával elvben épp, hogy azt állítja, hogy fiktív) - és hangiztatjuk, hogy nem szabad elhinni, jajj. Aztán írt valamit Jack F. Gipsz és John Hatalmasművtöris Smith, akik lerántják a leplet a tudomány oltárának árnyékából, és minden erejükkel hangoztatják, hogy igaz. Az olvasó meg amiatt a félmondat miatt a könyv hátán ("Jack F. Gipsz amerikai művészettörténész és pláne teológus") elhisz mindent és végre megvilágosul. Csak mert ez nem a Dan Brown, hanem valaki más, aki ugyanolyan író, semmit nem tudunk róla, csak annyit, amit a könyv háta mond róla, de elhisszük.
Szóval azért írok már régóta és ilyen kacifántosan, mert megpróbáltam rávilágítani a dolog paradox-voltára. Hogy tltakozunk, hogy milyen egy szemét a Dan Brown, hogy el akarja hitetni velünk (pedig ő nem is mondta, hogy higgyük el) a dolgait; és istenítjük Jack F. Gipszet - aki ír valami ugyanolyat, mint DB, csak habzó szájjal hangoztatja is, hogy higgyük el...
(szerintem a törikönyvet is azért kellene csak elhinni, mert x millió okos ember mind azt tartja a leghitelesebbnek. Nem azért, mert IGAZ)
Nem tudom, hogy végül sikerült-e érthetően megfogalmaznom...

4683: Bocsánat. De különben én nem szoktam bánni, ha nevetnek az emberek. :)
Éjszaka elolvastam a Da Vinci kódot, jobb volt, mint vártam, mert azért mégis érdekli az embert, hogy mi a titok, ezért aztán megküzdöttem még a tükörírásos résszel is, bár szerintem minden nyolcéves gyerek tud tükörírni, mármint persze, úgy értem, hogy ezt a tudást nem felejtik el felnőtt korukban sem, csak nem annyira használják. : )))

aztán:
orwell. furcsa, s szerintem nem vagyok vele egyedül, hogy az állatfarm érzelmileg sokkal nagyobbat ütött, mint a '84. viszont mindkettő hátborzongatóan valóságos. sosem fogom elfelejteni azt a részt pl. a '84-ből, amikor leírja, hogy a nép számára ilyen gépek írják pár formula permutálásával a számokat, vmi bugyuta kis szöveggel - s 90%-ban mi megy a rádiókban?! s a történelem újraírása az aktuális politika szájíze szerint is ismerős. mindkettő klasszikussá nőtte ki magát, és megérdemelten (lásd 101-es szoba, Nagy Testvér); talán épp ezért nem hat frissnek, mert ezek eléggé beépültek a köztudatba. ironikus viszont, hogy a rialiti sók nézőinek nagy része szerintem nem tudja, miért Big Brother a Big Brother...
ja, és Jerome K. Jerome nyári élményem, nekem nagyon tetszett. nagyon finom a humorérzéke, igazából magán nevet az ember amikor olvassa. máshol meg burleszkes. egyébként a K. a nevében a mi Klapkánktól ered, aki a család albérlője volt anno...
ez lehet hogy életkorfüggő, de inkább hangulatfüggő. én pölö vagy 5ször kezdtem neki a galaxis utikalauznak, és sosem érdekelt, mígnem nyáron épp olyan hangulatban voltam úgy látszik, és szinte az egész "trilógiát" végigolvastam. még egyszer viszont már nem hinném, hogy előveszem őket, és a film is teljesen érdektelen volt számomra.

paulo coelho mint danielle steele - hát ez jó! :-) engem is érdekelt a nagy rajongás, és letoltam az ördög és senhorita prym-et aztán meg az alkimistát. hát, összesen kábé 5 mondat volt ezekben, amik mondjuk gondolatok, de kissé általánosak. az is feltűnt, hogy vmi piszkosul EGYSZERŰ nyelven van megírva (eredetiben is pár hónap tanulás után érthető). meg az is feltűnő, hogy például az ördög és ....-t már mintha megírta volna dürrenmatt az öreg hölgy látogatásában. szóval semmi új, hiperegyszerűen tálalva = világsiker. érdekes jelenség.

4696: :)

Paulo Coelho az "ezoterikus" "irodalom" Danielle Steele-je :)

Én ma már intéztem egy kirohanást Coelho ellen, de mire elküldtem volna a hozzászólást, kidobott. De akkor most elmondom, hogy baromira nem értem, mirét istenítik úgy az öreget. Én 4 könyvét olvastam, de sehol nem találom benne azt a hihetetlen, szemnyitogató, életformáló mélységet és bölcsességet, amitől úgy el van ájulva a nép. Szerintem legjobb perceiben kellemes, szórakoztató lektűr, a legrosszabbakban pedig egy gyatra elemi iskolás házi feladatot juttatnak eszembe a sorai. Nekem ne rágja senki a számba, hogy mitől találom meg a bölcsességet meg a boldogságot, meg hogy mik az élet nagy kérdései.

Kosztolányi Néróját én már többször elkezdtem és többször hagytam ugyanott abba. Unalmas, pedig Kosztolányi genius! A verseit és a műfordításait nagyon szeretem, ez mégem jött valahogy össze neki.
Amit viszont szerintem méltatlanul szoktak fikázni, az Révaytól az Aranyfürt. Szerintem nagyon aranyos kis történelmi regény. Az más kérdés, hogy milyen utolsó mocskos tetves eszmét szolgált a szerző, de Hamsunnál vagy Griffithnél sem az alkotó ideológiai háttere a minőséget meghatározó lényeg. Itt sem annak kéne lennie. Ha viszont mint regényt nézzük, jól van megírva az Aranyfürt, nem úgy, mint Móra Aranykoporsója vagy K-G Emil A koppányi aga testamentuma c. borzalmasan szar fércműve.

Rossz könyv? Coelho 11 perc című irománya... csináljunk anti-coelho topicot és gyűjtsünk aláírásokat, hogy a figura vágja már le a szenzációs, mármár kozsót idéző copfját, melyet rituálisan elégethetnénk... vagy ez már sok?

4685: az bizony igen jó könyv, bár yodamesternek nem ajánlanám, ez is egy utópia, mint az általa nem kedvelt 2 könyv :) , amiket én egyébként szerettem.

4667 A hullócsillag éve nekem is nagyon tetszett. MOndjuk nem lett olyan mélyről jövő, furcsa émelygésem tőle, mint A kígyó árnyékától. (Ennek viszont örültem, szép is az, amikor egy regényíró újat tud mutatni.)

4689: én valószínűleg nem bocsátottam volna meg Gerébnek, dehát ez nem lényeges, másfelől viszont természetes, hiszen én Ács Feri vagyok, ő pedig tényleg nem bocsátotta meg Gerébnek, hogy áruló lett. Az árulók örök dilemmája, hogy azok sem bíznak meg bennük, akinek elárulják azt a közösséget, amelyben már nem bíznak eléggé.

4687: és ezt helysled Att, vagy nem helyesled?

4687: nem is az átdolgozott filmes verzióra gondoltam... az botrány!

4686: amiben Gerébnek végülis megbocsátanak.

pillanatnyilag semmit nem olvasok. amit sosem fogok megunni az a Pál utcai fiúk!

Ha mar Huxley, akkor mi a velemenyetek Szathmári Kazohiniajarol? Szerintem zsenialis.

4654: abszolút osztozom veled a Coelho élményben.

4661: Nóra, :) halálra röhögöm magam. ne merészelj ilyen hozzászólásokat irni!!!!! :)

4662: ne mondjuk már ilyeneket, mégiscsak, NA!
nagyon jó könyv a Fournier, de nagyon _francia_
ez a fixa ideám, hogy a franciáknak van ez a fura álomvilágszerű látásmódjuk, és ez a könyv speckó nagyon olyan.
de ne legyen már összehasonlítgatás...

4679:
tömény unalom volt.
kicsit besokalltam Marquezből (pedig a kolera nagy kedvencem)

Ja, és még egy rossz élmény, ami megint vérlázító lesz: Orwell - na, őt nagyon nem bírom, nekem túl didaktikus.

4677: Attól miért lettél rosszul? Nekem nem volt vele bajom, életrajzi és kész. (Mondjuk, ha Marquez 200 üres lapot adnak ki, én azt is imádnám. :) :) :) )

ja, és még egy rossz élményem:
Három ember egy csónakban, Jerome K. Jerome.
ahhoz már biztosan nagyon idősen fogtam hozzá :)

Beus, a sci-fivel én is nagyon-nagyon hadilábon állok, de ez nekem nem volt az :)
jó van, én Marqueztől lettem rosszul (azért élek, hogy...), persze előre figyelmeztettek, mégis elkezdtem :)