irodalom

Talán mert még csak az elcseszett könyvei közül olvastál, pl.: Köpök a sírotokra, vagy Öljünk meg minden rohadékot... Ha elolvasod a Tajtékos Napokat, majd megváltozik a véleményed... remélhetőleg...

5484: mi az első dolog, ami eszedbe jut, ami miatt nem tekinted annak?

5479: mért van az vajon, hogy én nem tudom ezt a Boris Viant irodalomnak tekinteni? miért? valaki magyarázza meg. (nem akarok megbántani senkit, simán elfogadom, hogy bennem van a hiba)

5481: Én is szívesen repkednék egy belvárosi színpadon, de ez itt a Bogi irodalom topikja, ahol elcsicseregjük olvasmányélményeinket sok kis gyerek örömére.

Lábujjköröm tépésben és horkolásban már művészi szinten vagyok... Valamelyik érdeklődésre számíthat a gyermekek körében? :) Ja és kitűnően játszom fésűn és selyempapíron (Én profi vagyok, még sztaniolpapírral és alufóliával is megy). :)

Fiatal és kevésbé fiatal bemutatkozni vágyó művészek (minden kategóriában) jelentkezését várjuk, akik repesnének ha felléphetnének a Belvárosban egy igényes színpadon sok kis gyerek örömére. Minél előbb jelentkezzetek! ! ! !
juditsipos@freemail.hu

5477: belegabalyodtál te ebbe a "válasz erré"-be. : )
a film sajna már kitörölhetetlenül belémivódott, eléggé örülök is, hogy Rideg nem előtte került a kezembe. halványulás kizárva. téged meg szejetlek mindentől függetlenül.

Éppen Gabriel Gacia Marquez 12 Vándor Novelláját olvasom, az első 4 novella nagyon jó volt. Ja és Boris Vian Pekingi Ősz-ét... nagyon elborult, bátran állíthatom, hogy a Tajtékos Napok-nál is elborultabb, szürreálisabb... Ami persze nem baj. :) ))
Bye

5474: Köszönöm! [javít]

5474: Elsősorban engem szejessé', de a filmmel várhatsz még, amíg szürkül Benned a Rideg. Kikapcsolódásképpen most olvasd el a Nyírő Úz Bencéjét! Aztán nem bánom, jöhet a film is.

5475: 5474: Köszönöm!

5473: Tévely, múltkori megjegyzéseden felbuzdulva pénteken elővakartam és hétvégén pár óra alatt kivégeztem a Bakterházat... Mennyei!!!
De azér' még a filmet is szejethetem, ugyi? : )

5468: Karcsi kalandjai.
Gondolom, inkább az "Álmodó ifjúság", amit keresel, de ez is szépirodalom. úgy rémlik, a Móra adta ki, de felnôtt fejjel is érdemes elolvasni. :)

5472: - Köszönöm!

5468: Álmodó ifjúság a címe. Nekem egy 1967-es kiadás van meg, fogalmam sincs, hogy azóta kiadták-e.

5470: Köszi, de éppen a Napló hatására keresek!

5468: Én a Dialógus a dialógusról című (nyelv)filozófiai remeket olvastam meg a Naplót. Gondolom, nem ezt keresed. A Napló nem elég életrajzi ihletésű? :)

Mintha vmi novellaféléket olvastam volna még ált. iskolás koromban, de nem hagytak mély nyomot. Spenótban utánanézhető, gondolom.

- Olvasott valaki Balázs Bélától valami szépirodalmat? (Nem napló, nem film, v. librettó!) Valami életrajzi ihletésű regényféléről hallottam harangozni, de a címet nem tudom. Hilfe!

5466: Bocs! :) (Hidd el, neked is könnyebb lesz nélküle az életed! :) )

Nemigaz, én még mindig morcos vagyok :) Az ember be akar vezetni egy új terminust és te nem hagyod :D

Szívem melengetitek! Egyetértetek velem! Ketten is! Nahát! :)

5463: majd átirányítom a "mi" topikunkba! :)

5458: Yodamester, mondd meg neki is :)

5457: amit én elmondtam, az azt próbálta érzékeltetni talán kicsit összecsapottan, hogy itt nem pusztán a zsidó szubjektum a náci haláltáborban c. klisével állunk szemben, de abban egyébként igazad lehet, hogy (más nevében nem beszélek) én túlságosan is komolyan veszek sok mindent, de talán van még remény, azt veszem észre ui. magamon, hogy ahogy öregszem, úgy leszek egyre lazább és egyre hülyébb :)

5459: nagyon igaz, kedves yodamester:-) csak anynit tennék még hozzá, hogy a regénynek számomra az a fő üzenet, hogy ha egy embertelen dolgot normálisnak fogadunk el, akkor abból a többi kegyetlenség is következik "természetesen2.

nem fogok semit törölni mindebből, de nagyon kérlek titeket, hogy fejezzük be. ez nem vita, vagy ha az, elég meddő. Köszi előre is.

5452: A mondanivaló-jelentés témában nagyjából egyetértek. Én se szeretem ezt a szót, de nem kötök bele, mert érteni akarom, érteni vélem, hogy mások mire is használják.
A Sorstalanságról viszont mást gondolok: ez egyértelműen nem egy Semprun-utánzat, s más holocaust-regényekhez sem hasonló, mert épp az elbeszélésmódjában szenvtelenségében rejlik a lényeg. Nagyon soomásan: ez a mű nem az érzelmekre kíván hatni, nem sajnálatot kelt fel, hanem éppen eltávolítani igyekszik az elbeszélési mód, hogy az ember "ésszel" rálátással közelítsen a szöveg (és az események)felé. (Kicsit számomra olyan módon, mint az elidegenítő effektek.) Remélem, érthető, amit akartam írni... (Mindössze azért írtam le, hátha érdemes még 1x elgondolkozni a művön.)

5435: műfaja próza? érdekes

Ha megengedtek egy megjegyzést--kicsit talán túl komolyan vesztek ti itt dolgokat. Egymást is, meg magatokat is, meg az irodalmat is. Ezért marad az irónia mint kibillentő eszköz :)
(A történet, ami sokszor el van mondva, a 'zsidó szubjektum a náci haláltáborban' történet; felesleges abba kapaszkodni, ami nyilvánvalóan a Sorstalanság saját sztorija. És nem, nem azt mondom, h ez a történet 'ugyanaz mint'.)
5451: h minden szövegnek van mondanivalója... ez még mindig nem mondta meg, mi is a 'mondanivaló' egy _irodalmi_ szöveg esetében. Gondolom, te vmi 'kommunikátum'-szerűt értesz alatta, mikor 'minden szövegre' (erre is itt) vonatkoztatod; na, pont ott van a probléma, h az irodalmi szöveg esetében a kommunikációnak ez a modellje (megjegyzem, mintha kicsit régi lenne, nem?) csak nagyon sok fenntartással alkalmazható, és ettől az irodalom és a mindennapi kommunikáció összemosásából fakadó 'mondanivaló'-fogalom komolytalanná válik értelmezési eszközként.