Néhány hónapja említettem, hogy A
Pokol tornácán-t olvasom Alexander
Szolzsenyicin-től. Baromi nehéz
szöveg, nem arra való, hogy az ember este
egy végigmelózott dögnehéz nap
végén az ágyban erre relaxáljon.
Missziónk végéhez közeledvén
(illetve: a misszió folytatódik, csak a mi
mandátumunk jár le) az információs
táblára kiíratott a
felszólítás: a
kölcsönözményeit mindenki
prezentálja vissza a tábori
könyvtárba, legkésőbb január
4-ig, hogy az átadás-átvétel
rendje csorbát ne szenvedjen. Így,
tudomásul véve, hogy ez most nekem nem
jött össze, lógó orral
visszaszolgáltattam fentemlített
könyvet a fentemlített tábori
létesítménynek. De ezzel még nincs
vége: majd, valamikor, egy nyugalmasabb
életszakaszban vagy talán egy másik
életben, egy másik létsíkon (ha
ugyan ez a könyv ott is kiadásra
került) újra kísérletet teszek
magamévá tenni ezt aaaaaa... zirodalmi
művet.