irodalom

meg hát... kicsit merész szerintem ilyen szavakat használni, mint avitt és divatjamúlt... mire érted ezt pontosan?

11334: hm,hm...
hát lehet, hogy valakinek nem jön be az Anna Karenina...
De azért ő egy nagy regény.
Az is lehet, hogy csak most nem jön be neked, és 10 év múlva tetszeni fog.
De tény, hogy nekem maximalista felfogásom van az irodalommal / olvasással szemben.

11333: most full screenen olvasom, es sajnos avitt, divatjamult darabnak tunik. Nyelvezete nem eleg izletes, temaja annal erdektelenebb kozhely. Mikor jut el az ember addig a pontig, mikor mar nem ragja magat at hiusagbol olyan dolgokon, ami nem izlik neki? Mikor mar 33 eves "elnyűtt, megöregedett, már nem szép, nem is különleges asszony - jó családanya, semmi más" Na jo, nem nyafogok, elszoktam en mar az ilyesmitol, bar a ma reggel berakott Koszivu ember idezet az nagyon bejott, meg azt is megkozkaztattam, hogy nahat, ez a Jokai nem is olyan uncsi, mint mikor 40 oldalt kellett atugrani itt-ott hogy valami olvashato reszre akadjak.

11332: hát ha tudsz úgy koncentrálni egy regényre, hogy képernyőn olvasod, akkor hajrá :-)

11329: Hat, nyomtatni az irodaban is nyomtathatok, de majd hulye leszek ekkora kupaccal rohangalni. Viszont felpakoltam a Palm-omra, majd a metron olvasok. Mostanaban csak recepteket szoktam rajta rendezgetni, no de most megyek, szetnezek a mek-en.

11326. ami nincs, az nem?

Ottlikiász:
Németh Gábor:
Most volt egy furcsa tapasztalatom. A Jelenkor címû folyóirattól kaptam egy felkérést, hogy a Továbbélõk címû Ottlik-regényrõl írjak valamit. Elvileg kritikát. Amit ott írtam, azt itt és most zárójelbe tenném, inkább a tapasztalatról mondok valamit. Fantasztikusan fura volt rálátni egy szerintem rettenetesen nemes, és - azért ennyit mégis mondanék - megengedhetetlen módon fölülbírált gesztusra. Ha a két szöveget, az Iskolát és a Továbbélõket összehasonlítja az ember, akkor Ottlik esetében is körülbelül olyan típusú robbanást érzékel, amilyen a /Garaczi/ Laci szövegével történt, amikor átalakította a narrációt. Valaki egy számára nagyon fontos, hihetetlen egzisztenciális tétekkel bíró tapasztalatot megpróbál megfogalmazni egy készen kapott nyelven. Ez a nyelv - bármennyire is, hogy mondjam, nyomokat visel magán abból a változás-sorozatból, ami a modernizmus gyûjtõfogalmával írható le - mégiscsak 19. századi, egy olyan eljárás, ami abszolút uralható, lineáris, tiszta szerkezetû stb. stb. És amikor Ottlik készen van ezzel a szöveggel, és összeméri azzal a vággyal, érzéki és szellemi tapasztalattömeggel, amit a létezés-szakma gyakorlása számára jelent, hirtelen rálát a saját munkájára, és azt mondja: "Hát nem. Ez nem az". Visszavonja - ez szerintem egy igen fontos regénytörténeti gesztus, visszavonja a kéziratot - és csinál egy másik könyvet. Ami az összes hibájával együtt szerintem nagyságrendekkel nagyobb teljesítmény. A kockázat szót szeretném hangsúlyozni, ott érzem ezt a kockázatot, hogy valaki addig akar elmenni, amikor már egyáltalán nem fogja semmi a kezét. Ahol már nincsen semmi sem. Ugyanis õ az egyetlen, aki elmehet oda. És ha õ nem megy el oda, soha senki sem fog elmenni.
http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre41/beszelgetes.htm

11328: Zsuzsi :-)))
egy huszárvágásos megoldás:
http://mek.oszk.hu/00500/00510/doc/
(keress egy helyet, ahol nyomtathatsz ingyen, vagy nagyon olcsón)

11325: Jajj, Bogi, most erre a beirasra kedvem tamadt leszaladni a konyvesboltba, es megvenni egyket orosz nagyregenyt. Szegyen-gyalazat, de nem olvastam az Anna Karenyinat (se).
Csak ilyenkor mindig az szokott lenni a problema, hogy megvan kb hat forditasban, es azokat stilarisan ossze kell hasonlitani, mert nagyon mas elmeny.

11326: : )

"Ami jól van kitalálva, az része a valóságnak is." (Bodor Ádám)

még mindig Juannak és Tíznek:
Van számos nagy mű, amelyet úgy olvasunk újra és újra, hogy magunkban könyörgőre fogjuk, talán most, most már eljött az idő, már megváltozott annyira a helyzet, hogy például ne lője főbe magát Konsztantyin Gavrilovics Trepljov, nem, most nem fogja, Trigorin segít neki, együtt írják majd a négykezes műveiket, Kacagály lesz az első közös mű címe, főszereplője pedig egy sikeres színésznő, aki mellesleg boldog anya is. És Anna Karenina sem emészti el magát, maga helyett csak a pillantását veti a sínekre, majd ördögi kacajra fakad; „ezeknek legyek én öngyilkos?!” – hahotázza, majd otthagyja Vronszkijt, közölve, csalódott a szerelmében, tejbepapinak tartja, s öntudatosan keres magának valaki mást, egy örök szerelmet. És arra is eljött az idő (és a mindent megoldó pompás hajfesték), hogy Arnoux-né haja kicsit se őszüljön meg, Buddenbrook Tamás számára pedig nyitva áll minden patika, hogy orvosolhassa sajgó fogát.
http://www.holmi.org/arch/2006/01/18.html

.cross.
Juannak és Tíznek:
A történet érdekes, nem tudjuk letenni a könyvet, még akkor sem, ha eleinte nehezen indul a sztori. A hõsök érdekelnek, együtt érzünk a fõhõsökkel, sírunk, ha sírnak, örülünk, ha sikerük van. Drukkolunk. És tudjuk, hogy kinek és ki ellen drukkolunk. Az igazságot, mely a regényben megjelenik, ahogyan kitárul - akár kedvünkre van, akár nincs kedvünkre - elfogadjuk. Gondolkozunk rajta, de elfogadjuk. Ezt a modern regény, mondjuk Proust vagy Kafka olvasásakor is így éljük meg. Tudjuk, hogy Karenina Anna a vonat elé vetette magát. Pedig az is tudjuk, hogy Anna nincsen, sosem volt, csak Tolsztoj fejében született meg, õ vetette papírra. Története fikció, de mégsem az. A szerelmes Anna létezik, ahogy a szerelmes Swann is létezik. (Heller Ágnes)
http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/98/0708/16hell.htm

11321: köszönöm!!! szivecske

11319: ugye, ugye?

11320: Csak neked!
Markov, Georgij: Szibéria Európa, 1979.
[czupp]

11318: pontos irodalmi forrást kérjük megjelölni :-)

11318: Ideillik Szergej Jevtusenko: Ahol a vadgyümölcs terem c. kötete (Magvető, nyolcvanvalahány), abban egy csomó szibériai elbeszélés van pl.

11316: - Az m1 híradóban a tudósítás befejezését követően magyarázatként hozzátették az orosz/szovjet alkoholizálási szokásokat, és elcsodálkozva mondták, hogy még az arcvizet is megitták. Butácskák. Szibériában 5-6 üveg kölni volt egy kályha felépítési költsége (irodalmi információ) a 60-as években.

11314: --> 11305

In Memoriam Venedikt Jerofejev:
Szükségállapotot hirdettek szibéria 14 városában, mert a a napokban oroszországszerte 150-en haltak meg és több mint ezren kerültek kórházba hamisított vodka miatt. Az áldozatok száma valószínűleg növekedni fog, mert a rendőrség még nem találta meg, honnan származik a mérgezett ital.
A vodkába fertőtlenítőszert és bútorfényezőt kevertek.

11314: Miii? Farkaskörfolyosó?! ;)

Johann Wolfgang von Goethe :)

azta, micsoda brainstorming volt itt :-)

11297: Jókai: Szeretve mind a vérpadig

11310: csak a 6 óráson, és arról is el kellett jönnöm hamarabb... de sajnálom, hogy a meghirdetett résztvevők közül nem jött el mindenki. Bartist még nem hallottam felolvasni, és kíváncsi lettem volna.

11285: Ja és szombat este volt valaki a PIM-ben?

11283: és azt tudtad, hogy Farkaslaky Nóra, méltatlanul elfeledett szimbolista regényírónönk Tamásiban született? :)

ma van Toportyán napja?

"Születtem Bolyában, 1775-ben, február 9-én"