irodalom

15354: ok, köszi az alkalmazkodást :-)

15354: úgyhogy ajánlom pl. a Helyzet és helyzettudatot.

15353: hát ne hagyjátok, hogy monologizáljak .:)
értettem,több hosszú idézet nem lesz.
tisztában vagyok azzal, hogy a topik arról szól, mit olvasunk most. én pl. Szilágyit (őt mindig)meg Cs. Gyimesi Évát.

Éva Réka, ne haragudj, de töröltem a hosszú idézeteket.
Kérlek ne´tégy be idézeteket ilyen sürün, lassan kezd az egész topik a te monológod lenni... nem akarlak megbántani, de légy kicsit tekintettel a többiekre is - próbálj meg párbeszédeket kialakítani.´
ÈS FÖLEG: ebben a topikban arról beszélgetünk általában, hogy éppen MOST mit olvasunk. nem hosszú elméleteket kell kifejteni.
ez a hozzászólásom nem vitaindító, hanem kérés, amit remélem, hogy elfogadsz.

15351: és őszintén szólva nem érdekelnek túlzottan az instabil-intenzív személyes kapcsolatai. az sem tetszik, hogy nála a depresszió a tragikus sors, az önértékelési problémák, a szorongás szinonimája, sztem ezt nem látja jól.

15350: Story magazin szintű, gagyi önvallomás.

15310: belelapoztam a könyvesboltban Albert Györgyi legújabb könyvébe (természetesen nem vettem meg..), hát, elég borzasztó....

egyetértek vele, a mindent átesztetizáló transzszilvanista vonallal nekem is bajom van néha. de velük pl. nem:
"Mint oldott kéve, széthull nemzetünk?"
"A fű lehajlik a szélben, de megmarad, fiam."

{{{Törölt hozzászólás!}}}

15343: szerintem nem ártana, ha Szilágyival is többet lehetne foglalkozni negyedikben. valahogy be kéne iktatni, ne sikkadjon már el pont a lényeg..:) persze tudom, ez nemcsak a tanáron múlik.

15343: végülis nem gond, hogy hangsúlyozza, csak ellenvetésként szerintem jó visszamenni az eredeti szövegekhez, ahol Sz.D. azt írja, mi azért vegyük komolyan.

{{{Törölt hozzászólás!}}}

meg hát én is Erdélyből jöttem, ott élt a családom, Csíkszentdomokoson, ill rad mellett, Újszentannán. ugyanakkor nem tartozom a szélsőséges trianonkesergőkhöz, meg az árpádsávost lobogtató mélymagyarokhoz.lehet ezt másként is.

15340: de a játékosság nem önmagáért van/való, hanem éppen ebben rejlik posztmodernsége, másrészt a játék létértelmezési és esztétikai attitűdjéhez tartozik. Ezért hangsúylozza Kántor annyira.

tömörség, asszociációk jellemzőek-nincs túlmagyarázva! Ezért is kiváló...verseiben érződik az elnyomottak, a szenvedők iránti együttérzés, a sorsközösség vállalása. Több is annál, hiszen ő is ugyanúgy nyomorgott, mint akikhez szólni kíván. hitt a nyelv közösségmentő szerepében. teljes intenzitással élt, nem felületesen, higgadt számítással és rációval, hanem komoly érzelmekkel, indulatokkal, igazi lírikus alkat volt...ismerte a kitaszított létformát, az alávetettséget, megtaposottságot. Jobbnál jobb jelentésárnyalatokkal gazdagodnak írásai,csak fel kell ezeket fedezni! A rejtett értelem alap nála, rávezet a mögöttes értelmezési lehetőségekre: azokra a dolgokra, amiket akkoriban nem lehetett kimondani.
erkölcsi magaslatot próbált építeni a kitaszított, elnyomott helyzetből és esztétikusan, erkölcsi értelemben kereste a kitörési pontokat. ezzel teremtette meg a túlélés energiáinak lehetőségét.
I szivecske Szilágyi :)

ugyanakkor itt a posztmodernsége is: intertextuális idézetek... kiragadott részletek az Ómagyar Mária-siralomból, zsoltárparafrázisok, újraírások, ,Csokonai-,Radnóti-parafrázisok,az újraszövegezett történetek...Vagy pl. ilyen a Vers emberbarát barátomnak,ami hasonló Janus Pannonius Galeottóhoz írt epigrammáihoz.(maró gúny,irónia stb.)
Népdalmotívumok,táncszók--ezért mondom, hogy egyszerre népies és hagyománytisztelő, valamint posztmodern. Pl.a Boszorkány című verse, ahol egyszerre népies, balladisztikus és újszerű...

a nyelvi leleményességek tárháza legtöbb verse, és elementáris erejűek! gyakoriak a szójátékok. Kántor Lajos sokszor hangsúlyozza (szerintem már-már túlhangsúlyozza) a játékosságot költészetében, de valójában nagyon is komolyan kell venni őt! ("Én játszom ugyan, de ti vegyetek komolyan!") sokszor ábrázolja a természetben élő embert, illetve azt, hogy a természet az ember számára misztikus csoda...(Hegyek,fák,füvek)

Azért imádom Szilágyi költészetét, mert egyszerre tud modern és ősi lenni, egyes versei nagyon is a hagyományokban gyökereznek, ugyanakkor mennyire maiak is... Nála olvasni lehet a sorok között. A moralizáló, groteszk szemléletmódja lenyűgöző. Pl.A Lázadás c. versében nyíltabban fejezi ki azokat az erős indulatokat, melyek forronganak benne: lázadni kell, vagy a megmaradás parancsa az erősebb? Viszont a megmaradás megalkuvással, szolgai érzésekkel, "rab élet"-tel jár.
Szerintem amit feltétlenül el kell olvasni tőle: Kocsmai öregek, A szomszéd asztalnál, Sorok a szabadságról, Szerelmes versek a szabadsághoz, Szegénylegények, Változatok egy képzeletbeli Weöres-vesre, Álom a repülőtéren, Boszorkány, Ius primae noctis...És a kedvencem: Hegyek,fák,füvek. borzasztó jó.

15335: persze.

15332: mert esetleg nem az intertextualitástól függ, hanem attól, hogy mikor jelöl iróniát, más/többletjelentést... (Az idézőjel nem csak idézésre "való"!)

{{{Törölt hozzászólás!}}}

15332: 1. sztem mi itt most nem szépirodalmat művelünk. 2. nem vagyunk egyelőre Szilágyi Domokosok.

{{{Törölt hozzászólás!}}}

15332: a poszt-posztmodern világunkban ilyeneken már egyáltalán nem kell meglepődni :)

15328: igen, de pl. Szilágyi Domokos sem mindig teszi ki az idézőjelet, amikor intertextuális idézetetket épít a szövegébe.

15330: :-))) végülis ügyesen kimásztál belőle...

15327: próbáltam kimászni a csávából

15326: jav: benne lenni

Apja, Mikes Pál, hű embere volt Thökölynek, de hűségeért szörnyen meglakolt: a császáriak kezére került, s Fogaras várában kegyetlen kínzásokkal végezték ki - tegyük ki az idézőjeleket

15323: és a Nyugat címlapja egyfolytában a szemed előtt lebeg???? :-DDD