irodalom

Kozmutza Flóra könyvét olvastam, és torokszorító volt, igaz emlékezésnek tartom. És eszembe sem jut összekombinálni egy "Gyula-Flóra-Attila" relációt (majdnem háromszöget írtam, de azt meg végképp nem).

15264: az nem lett volna valami szép jövő számára.

15263: valószínűleg úgy végezte volna mint Majakovszkij, vagy Mandelstam.

15255: Talán a kommunisták, akik azzal vádolták, hogy a fasiszták táborában keresi a helyét, és 1933–34 táján megszakítottak vele minden kapcsolatot,egy rövid alkotói periódusát kiszakítva az életmű egészéből nem csináltak volna belőle kommunista ikont ...Talán, mi lett volna ha....

magába ölte az újabb világot.

15260: mindez Az örök hiány köszörűjén .

15259: és...
"az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik
S az Úr
Nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban
Ott áll az útjuk végén..."

15258: Mint a mezőn a kisfiú, akit elért a vihar...
"s nincs tanya, anya, hova futna
kapkodott lábaival,
a tömött, dühödt ég dörög,
a tarlón szalmaszál pörög,
ő, mint az állat, nyöszörög,
zokogna, de a félelem
elveszi könnye melegét,
sóhajtana, de hirtelen
reálehel a hideg ég
s csak akkor, amikor sovány
testén és arcán halovány
borzongás villan, mint a villám
s fekete eső dől szakadva,
az mintha belőle fakadna,
mint mérhetetlen nagy sírás,
amely fölgyül a földeken,
fénylőn csorog a zöldeken,
árkot betölt és gödröt ás,
hömpölyög a réten, az éren,
hömpölyög fönn a levegőben
s a gyermek megindul a téren,
útja van ebben az időben -
(...)
valahogy így élt.

15251: Már így is túl kellett élnie égő házat,jeges áradást, bolondok házát, kongó kolostort stb...Ha már e világon ütött tanyát.

15256: fontos marad

15255: A mi lett volna, ha..típusú kérdések leginkább filmekbe illőek. Nem tudhatjuk, de érdekes elgondolkodni rajta.
Engem nem elsősorban az életmű esetleges kiteljesedése érdekelne...Ha túléli, és teszem azt nem ír több verset, a József Attila-i hagyomány éppoly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben...

15253: Ha ma élne, valószínűleg meg lehetne menteni (de nem biztos). Na de az ő korában még nagyon gyermekcipőben járt a pszichiátria. De tegyük fel, hogy megmentik. És akkor mi lett volna? A Hunor által kifejtetteket nem ismétlem, csak az jutott eszembe, hogy kiteljesedett volna az életműve? Hát nem volt teljes? Hiszen ő maga írta, hogy "kész a leltár."

15251: a születésnappal kapcsolatban...egy szintén harmincas költő..(hm ,mondjuk barátomnak,bár kicsit több volt :) ) írt erről egy nagyon aranyos verset.
Fizetésnapomra (2006-05-17)
Ha több nem is, de ennyi jár
döntöttem el, bekapok pár
falat
halat.
Nosza, hallevet rendelek
s mivel nem tiltja rendelet
falom
halom.
De micsoda szörnyű, rém eset,
hallevembe egy légy esett!
Az ám!
Lazán!
Tekintetem mint szikla, zord,
ijedt pincérem összehord
hetet-
havat.
Már szánnám őt - szelíd szava-
de fülemet sérti mondata!
Gagyog
s ragyog:
- Mivel mégis több húst evett,
ön ezért nyolcezer helyett
tizet
fizet!
Jóllakva nem, torkig vagyok!
Fizetek gyorsan és hagyok
hevet,
levet!
Esetem bensőmig hatott!
Nem értem, hogyan válhatott
hallá
a lé.

15251: utólag kétségtelenül okosabb az ember...de meg lehetett volna menteni, szerintem ez biztos. a novellám főszereplője egyébként valós személy, és annak ellenére, hogy egy időben nagyon rosszul volt(amíg meg nem találták a számára megfelelő gyógyszert), ma majdhogynem teljes életet tud élni...persze együtt kell élnie a betegségével, de az életminőség fényévekkel javult.időnként előjön persze a depresszió, főleg télen, de ezért a családtagok is felelősek, mert egy elidegenedett környezetben nyilván könnyebben lesz rosszabbul az ember...
ja és azt sem értem, hogy miért félnek sokszor a skizoid betegektől. olyanok, mint bárki más, csak szuperszenzitívek, mindent mélyebben élnek meg. és néha arra jutok, hogy egzisztenciális fenyegetettség-érzés és egyekebből kiindulva, ez is egyfajta reakció erre a világra, még ha nem is "normális" dolog...az őrültség viszonylagossága meg a 6-os számú kórteremhez is vezethet, az kiváló, sztem.

15250: köszi, nagyon-nagyon kedves vagy! :-))))

15247: Bírom ezt, hogy annyian tudták és tudják, ki volt a felelős és mit lehetett volna tenni :) ezeknél a Garamvölgyi se rosszabb semmivel, aki emlékezzünk, jött azzal, hogy a rendőrség nem tekintheti bizonyítéknak se a kóranyagot, még kevésbé a verseket, tehát kérdés, hogy az a suicídium valóban az volt-e...
Én inkább gondolok arra, mi lett volna, ha él tovább. Kibírta volna a fasizmust, kibírta volna, amikor a II. világháborús front úgy ment keresztül ezen az országon, hogy nem volt négyzetcentiméter, amit ne érintett volna, kibírta volna a nyilas tombolást, az ávós tombolást, Rákosi börtönét? Mert valószínűleg ott végezte volna...
Jobban járt, hogy meghalt. Egyébként is tudta, milyen idők közelednek ("honnan uszulnak ránk új ordas eszmék..."), és felteszi valaki a kérdést, hogy ez a tudat nem lehetett-e esetleg döntő az állapota alakulásában?
Július 3-án leszek egyébként pont annyi idős, mint amikor ő meghalt...

15249: elküldtem :)

15246: h.lhunn@gmail.com

15244: :-)))))))

15245: azok éppen nem...egyébként az Anya, A fán a levelek, Mama, Iszonyat stb verseiből tényleg egyértelmű a dolog, meg az orvosok tudtak Flóráról is,aki állítólag megmenthette volna...ja, a könyvben egyértelműen visszautasítja az Illyésre használt "J.A. gyilkosa" jelzőt, pedig sokak szerint ő is előidézte a valószínűsített öngyilkosságát.

15238: Labilis idegállapotát az is jól mutatja, hogy a Flórának írt levelekben többször kifejtette: ha nem viszonozza a szerelmét, akkor megöli magát, vagy őt öli meg. Ez többször is előjön, és pl egy fojtogatásra is visszaemlékezik: ha akkor nem jön be a nővér, talán meg is fojtotta volna Flórát...De mindez persze nem az ő hibája. Sajnos akkor még nem tudták kezelni a betegségét. (Egyébként van egy novellám, Elszigetelve címmel, ami egy olyan férfiról szól, aki ugyanebben a betegségben szenved. Szívesen elküldöm, ha érdekel vkit.)

15240: :) :) de akkor még nem voltak meg az utolsó versei...

15236: Weöres azért példaértékű lehet "galoppírozás" terén...

már nem aktuális, de nemrég járt nálunk Szegeden Kertész Imre. elmeséljem, hogy miről beszélt ?

15241: mármint Horger.

15236: Igen, én is így látom. Szét kéne választani a kettőt.
Egyébként kifejezetten jót tett neki ez a "negatív reklám"? mert már az általános iskoláktól kezdve széles körben ismerik a nevét, megmaradt az utókornak. :)

Ez a József Attila utolsó hónapjairól szóló könyv egyébként csak fenntartásokkal olvasható, mert ha beleéli magát az ember, akkor min 1 nap totál depresszió. :)
Ismerek egyébként borderline, skizoid jellegű betegségekben szenvedőket, és eléggé elkeserít, hogy gyógyítani nem lehet, csak tünetmentesíteni. Bár, már az is valami, hogy valamelyest kontrollálható, József Attila idejében még nem tudták normálisan kezelni...És marhaság volt az a pszichoalalízis, hiszen csak el kellett volna olvasni az összes versét, az már egy kész önanalízis...Minden egyértelmű belőle...

Máma Magyar atomot és Ferencvárosi koktélt olvasgattam ebédhez.
:)

(egy kellemetlen és értelemzavaró szóhiba javítása után)
15232: József Attila saját döntése volt, hogy elhagyja az egyetemet. Az, hogy ilyen emberre nem lehet bízni az ifjúság nevelését, Horger magánvéleménye volt, ami nem képezhetett jogalapot arra, hogy őt onnan bárki eltávolítsa. Az igazság az, hogy József Attila egy labilis ember volt, aki túlreagált egy kétségtelenül kemény és igazságtalan ítéletet, és igazság szerint ő volt az, aki valójában kicseszett az értetlen professzorral, aki nyelvészként tényleg tett le az asztalra valamit, mégis ma csak ez az egyetlen bulvárízű pletyka erősíti kétes hírét, hogy ő elmarta volna József Attilát a szegedi egyetemről.
Kevesen tudják, hogy pár évvel később Horger Antal Radnótival is megcsinálta ugyanezt: Radnóti mégis megszerezte a diplomát, nahát...
(ma sokkal gecibb tanárok vannak: nekem van egy kétkötetes költő barátom, akit a tanára -- no nem kirúgott a komparatisztika szakról, csak közölte vele, hogy bármit csinál, mindenképpen meg fogja buktatni, és akárhányszor megy, annyiszor megbuktatja. Na Horger azért idáig nem ment el, de az egyetem egyébként ugyanaz....)

15232: József Attila saját döntése volt, hogy elhagyja az egyetemet. Az, hogy ilyen emberre nem lehet bízni az ifjúság nevelését, Horger magánvéleménye volt, ami nem képezhetett jogalapot arra, hogy őt onnan bárki eltávolítsa. Az igazság az, hogy József Attila egy labilis ember volt, aki túlreagált egy kétségtelenül kemény és igazságtalan ítéletet, és igazság szerint ő volt az, aki valójában kicseszett az értetlen professzorral, aki nyelvészként tényleg tett le az asztalra valamit, mégis ma csak erről az egyetlen bulvárízű pletyka erősíti kétes hírét, hogy ő elmarta volna József Attilát a szegedi egyetemről.
Kevesen tudják, hogy pár évvel később Horger Antal Radnótival is megcsinálta ugyanezt: Radnóti mégis megszerezte a diplomát, nahát...
(ma sokkal gecibb tanárok vannak: nekem van egy kétkötetes költő barátom, akit a tanára -- no nem kirúgott a komparatisztika szakról, csak közölte vele, hogy bármit csinál, mindenképpen meg fogja buktatni, és akárhányszor megy, annyiszor megbuktatja. Na Horger azért idáig nem ment el, de az egyetem egyébként ugyanaz....)