Medve koma megtakarított pénzén
vásárol egy hétszemélyes
családi egyterű autót, és
elhatározza, hogy az erdőben élő
kis barátait elviszi kirándulni a
Gyémánt-tóhoz. Elsőként a
rókával találkozik, és hívja
is kirándulni.
A róka: "Köszönöm szépen
Medve koma, hogy a vadonatúj, szép
autódon kirándulni hívsz, de az a
helyzet, hogy egész éjszaka vadásztam,
zsákmányt nem ejtettem, éhes vagyok,
álmos vagyok, inkább aludnék most a
vackomban." Erre a medve: "De Róka
koma, ne butáskodj, a hátsó kerék
feletti ülésen leheveredhetsz, alhatsz egy
jót menet közben, és a lágy
rugózású futóműnek
köszönhetően még ringat is az
autóm, és majd csak akkor ébresztelek
fel, amikor megérkeztünk a
Gyémánt-tóhoz."
"Na jó", mondta a róka, és
leheveredett a hátsó kerék feletti
ülésre, és azonnal elaludt.
A medve pedig sorban vette fel új
autójába a többi kis
barátját: a nyuszikát, farkas
komát, a sünt, az őzikét és
a borzot.
Ahogy így suhannak az erdei úton, a patak
mellett lestoppolja őket a pisztráng.
"Hova mentek, Medve koma?"
"Kirádulunk a
Gyémánt-tóhoz."
"Vigyél magatokkal, Medve koma, úgy
szeretném életemben egyszer látni a
Gyémánt-tavat, azt mondják, valami
csodálatos a vize", mondta a pisztráng.
"Ne haragudj, Pisztráng koma," -
szólt a medve - "de sajnos tele van az
autóm, és nincs már szabad
ülőhely." "Nem kell nekem
ülőhely, szívesen állok én,
és majd kapaszkodom!", válaszolta a
piszráng. Ebben megegyeztek, a piszráng
beugrott az autó utasterébe és
állva kapaszkodott. Egyszercsak medve koma egy
nagy kátyúba hajtott bele meglehetősen
nagy sebességgel, az autó nagyott
döccent, a róka pedig felébredt a
hátsó ülésen.
Körülnézett, majd így
kiáltott fel: "JÉ, A NYOLCADIK UTAS A
HALÁL(L)!