Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval:
Tárgy esetben jót.
Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen
tót.
Egyes számban kő a kő, többes
számban kövek.
Nőnek nők a többese, helytelen a
növek.
Többesben a tő nem tők, szabatosan
tövek,
Aminthogy a cső nem csők, magyar
földön csövek.
Anyós kérdé van két vőm,
ezek talán vövek?
Azt se tudom mi a cő, egyes számú
cövek?
Csók - ha adják - százával
jő, ez benne a jó.
Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve
csó?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó
savas,
Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött,
Pécsett, Szegeden,
Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz
idegen.
Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy
művet.
Tűt használ a műtéthez, nem
pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen
sem fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A
műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen
nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek,
Erre sokan felfüleltek,
Kik a népet felültették,
Mindnyájukat leültették.
Foglár fogán foglyuk van.
Nosza tömni fogjuk.
Eközben a fogházból megszökhet a
foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje, vagy
talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul
a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet
tettetett,
Reggelenként kávéjukba rút
szereket tetetett.
Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a
konyhád helyiség.
Nemekből, vagy igenekből született a
nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába
kőbe lövet,
Országának nevében a követ
követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s
ridegen,
Néha játszik, nem sajátján, csak
idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát
részeg Szegi szegi,
Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a
nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű
pirulát:
Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a
fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek,
Minden előítélettől mentek,
Estefelé arra mentek,
Én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem megnősülök,
fogadok két feleséget.
Megtanultam, hogy két fél alkot és
garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem, mint a dinnye
megértem,
Anyósomat megértem, én a pénzem
megértem.
Hiba mentes mentő vagyok,
Szőke Tisza partján mentem,
Díszmagyarom vízbe esett,
Díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét
szőnek.
Fent is lent, meg lent is lent.
Kikent-kifent késköszörűs
lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és
lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül
körözött egy
körözött,
Hajma lapult kosarában, meg egy adag
kőrözött.
Fölvágós a
középhátvéd. Három
csatárt fölvágott.
Hát belőle vajon mi lesz?
Fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött
tussal,
Nevét írják vörös tussal,
Lezuhanyzott meleg tussal,
Prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron,
Árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon,
Kitartásod meghat Áron.
Felment - fölment, tejfel - tejföl, ...
Ne is folytasd barátom!
Első lett az ángyom lánya a
fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes
nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes
szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára s lesz a darus
darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz
a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán
féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a
kanonok?
Nemileg vagy némileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egész seggedre!"
köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd,
tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek,
merték, mértek.
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a
kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém,
enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd,
tié.
A magyar nyelv azt hiszem, meggyőztelek
barátom,
Külön leges-legszebb nyelv kerek e
nagyvilágon.